Hírlevél feliratkozás
Stubnya Bence
2019. október 10. 15:39 Élet

Bírsággal fékeznék meg az ehető élelmiszer kidobását a lengyelek, de a boltok pazarlása csak a jéghegy csúcsa

Lengyelországban szeptemberben életbe lépett az a törvény, ami alapján a 250 négyzetméternél nagyobb területű boltok pénzbírságot kaphatnak, ha még fogyasztható élelmiszert dobnak ki. A törvény alapján a boltoknak olyan jótékonysági szervezetekkel is le kell szerződniük, amik ételosztással foglalkoznak.

A szerződés elmulasztása esetén 5000 zlotys, tehát nagyjából 386 ezer forintos bírságra számíthatnak 2020 márciusától kezdve, ráadásul ezt többször is kiszabhatják, amíg nem szerződnek le egy ételosztó szervezettel. Az élelmiszerpazarlásért kilónként 7,7 forintnak megfelelő bírság jár a törvény alapján.

Lengyelországban uniós léptékben is komoly probléma az élelmiszerpazarlás: míg az egész EU-ban évente nagyjából 88 millió tonna élelmiszer (fejenként 173 kilogramm) megy a kukába, Lengyelországban 9 millió tonna, tehát a teljes uniós élelmiszerpazarlás nagyjából tizedét teszi ki a lengyel. A Business Insider lengyel kiadásának cikke szerint ugyanakkor

az új törvény még abban az esetben is csak a probléma elenyésző részét oldja meg, ha a boltok betartják a szabályokat.

Civilszervezetek becslései alapján ugyanis az intézkedéssel legfeljebb évi 100 ezer tonna ételt lehet megmenteni a kidobástól. Egy uniós felmérés szerint ennél arányaiban nagyobb mennyiségű pazarlásért felelősek a boltok, de még eszerint sem jelentős a felelősségük.

Az EU Fusions projekt kutatása alapján a legnagyobb pazarlók a háztartások, az élelmiszer feldolgozása közben pazarolják el a menthető élelmiszer közel ötödét, gyártás közben a bő tizedét, ennél egy kicsit több az éttermeknél jön össze, a boltok pedig csak 5 százalékban veszik ki a részüket a teljes pazarlásból.

Amellett, hogy a pazarlás elenyésző részét gátolja meg, az új lengyel szabályozás a boltvezetők életét is bonyolítja, ugyanis a törvény miatt folyamatosan azzal a dilemmával kell szembenézniük, hogy ha lejáratig a bolt polcain hagyják a termékeket, akkor lehet, hogy azokat nem veszik meg, ami miatt bírságot kell fizetniük. Ha viszont előtte az ételosztást szervező civileknek adják az élelmiszert, anélkül könyvelik el a veszteséget, hogy megpróbálták volna a terméket eladni, amíg csak lehet.

Az élelmiszer-pazarlás elleni állami fellépés egyébként az eddigi tapasztalatok alapján más országban sem egyszerű feladat. Az első élelmiszer-pazarlás elleni átfogó törvényt Franciaország hozta 2016-ban, azonban a Que Choisir nevű francia fogyasztóvédelmi szervezet az intézkedés életbe lépését követő egy évet vizsgálva arra jutott, hogy az intézkedés alig javított valamit a helyzeten, mert túl megengedő lett a szabályozás.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület felmérése alapján Magyarországon évente 1,8 millió tonna élelmiszer-felesleg keletkezik, és ez a mennyiség nem változott az elmúlt három évben. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete szerint az élelmiszerpazarlás miatt kerül a légkörbe az üvegházhatású gázok nyolc százaléka, a Boston Consulting Group 2018-as tanulmánya szerint pedig a probléma csak egyre jelentősebb lesz, ugyanis a becslésük szerint a kidobott étel mennyisége évi 1,9 százalékkal emelkedhet 2015-től 2030-ig.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsehországban kötelező lett segélyszervezetnek átadni az el nem adott élelmiszertAz új szabályt néhány parlamenti képviselő megtámadta, de az alkotmánybíróság nem adott nekik igazat.

Élet élelmiszer élelmiszerpazarlás Lengyelország Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Hajdu Miklós
2020. október 22. 12:17 Élet, Vállalat

Sokkal könnyebb olyan munkahelyre bejutni, ahol már dolgozik egy évfolyam- vagy szaktárs

Az egyetemisták nagyon jól segítik egymást a pályakezdésnél.

Torontáli Zoltán
2020. október 21. 13:47 Élet

A magyar fiatalok gyors ütemben közelítenek Nyugat-Európához

A magyar fiatalok gondolkodása a tipikus élethelyzetekről már csak körülbelül 12 éves csúszásban van Nyugat-Európához képest.

Stubnya Bence
2020. október 20. 16:43 Adat, Élet

A természeti erőforrások felélése árán nőtt a magyar gazdaság

Európa-bajnokok voltunk az erőforrások felhasználásában, miközben lebetonoztuk az országot a régiós átlagnál alacsonyabb gazdasági növekedésért cserébe.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. október 25. 16:09 Adat

Többen élnek rosszabbul a járvány miatt, mint azt az adatokból elsőre gondolnánk

Első ránézésre úgy tűnhet, mintha ugyanannyian dolgoznának, mint a járvány előtti időben. De a változatlan számok mögött rosszabb minőségű munkahelyek vannak.

Fabók Bálint
2020. október 24. 17:09 Adat

Aggódunk a környezetért, csak fizetni ne kelljen érte

A klímaváltozás nincs az ország legfontosabb problémái között a magyarok többsége szerint, és kevesebben fizetnék meg a környezetvédelem árát, mint a 90-es években.

Bucsky Péter
2020. október 23. 07:06 Közélet

Kevesebb a hajléktalan, de egyre reménytelenebb a helyzetük

Az utóbbi évek gazdasági fellendülése során viszonylag sokan törtek ki a hajléktalanságból, a hátramaradók viszont egyre idősebbek és rosszabbul képzettek.