Hírlevél feliratkozás
Torontáli Zoltán
2020. február 6. 17:47 Élet, Világ

Sokat elmond a világról, hogy mennyire máshogy viszonyulnak egy popcornos zacskóhoz Európában és az USA-ban

Négy európai uniós ország, Hollandia, Dánia, Luxemburg és Svédország december közepén javaslatot tett arra, hogy az unióban szorítsák vissza egy olyan vegyületcsoportnak a használatát, amelynek majdnem 5 ezer tagja van, és komoly üzleti érdek fűződik a gyártásukhoz. A kezdeményezést már a németek és az unión kívülről a norvégok is támogatják, illetve az Európai Vegyianyag-ügynökség is együttműködik vele.

A PFAS gyűjtőnév alatt futó anyagoknak (perfluoroalkil- és polifluoroalkil-vegyületeknek) nagyon sok jó tulajdonságuk van, például lepereg róluk a víz, nem fog rajtuk az olaj és a zsír, jól bírják a hőmérséklet-ingadozást. Ezért rengeteg ipari alkalmazásuk van. Bele szokták keverni a festékekbe és ipari bevonatokba, de az élelmiszeripar is nagy fogyasztója, sokszor a zsírpapírhoz hasonló csomagolásokban is van valamilyen PFAS vegyület. A pattogatott kukorica is gyakran van ilyen anyagban, de például a gyorskiszolgáló éttermek számára is kiváló anyag a hamburger és hasonlók becsomagolására (nem lesz zsíros a papír, és nem engedi kihűlni az ételt).

Ennek az ellenállóképességnek azonban van egy óriási hátránya: a PFAS anyagok normál körülmények között szinte képtelenek lebomlani, és ha a környezetbe kerülnek, akkor erősen szennyeznek. Hogy még rosszabb legyen a helyzet, a PFAS vegyületek az emberi szervezetbe jutva majdhogynem méregként működnek. A laborkísérletek szerint felgyülemlenek a májban, bomlás közben rákot okozhatnak, hormonproblémákhoz vezethetnek, károsítják az emésztőrendszert, az immunrendszert, és a terhes nőknél gátolják a magzat növekedését.

A PFAS anyagokat az 1940-es évek óta gyártják, azaz több mint 70 éve használjuk őket, és bár bizonyos vegyületeket a káros hatások miatt már kivontak a forgalomból, a csoportnak időközben majdnem 5 ezer tagja lett. Ezekből 5-600-at széles körben használnak anélkül, hogy pontosan meghatározták volna, mennyire veszélyesek.

A PFAS molekulák amellett, hogy nagyon erős kötések tartják őket egyben, oldódnak vízben és nagyon mobilisak, így könnyen bekerülnek a talajba, a talajvízbe és az ivóvízbe is. Szűrésük nehéz, időigényes és nagyon sokba kerül, az uniós négyek javaslatának szövege szerint évente 10-20 milliárd eurót kellene költeni a kiiktatásukra.

A használat visszaszorítása mellett egyébként azért kardoskodnak leginkább a hollandok, mert náluk van a legmagasabb PFAS koncentráció a vizekben, és évek óta küzdenek a probléma megoldásával. Különösen Dordrecht városának környéke szennyezett, ott egy fluortartalmú vegyületeket gyártó üzem működik.

Az uniós javaslat szerint a PFAS anyagokat egységesen kellene szabályozni, és a használatukat legkésőbb 2025-ig abba kellene hagyni, 2030-tól pedig teljes tiltást kellene bevezetni. Kivéve a „létfontosságú eseteket”, amelyeket alaposan indokolni kellene (a PFAS anyagok között vannak többek között kiváló tűzoltó szerek is). Emellett azt is sürgetik, hogy a vizekben lévő 20 legfontosabb PFAS anyag koncentrációjának felső határt szabjanak, ezer milliárd részecske közül legfeljebb 100 lehetne ilyen.

Miközben az unióban megjelent a javaslat, az Egyesült Államokban éppen hogy megakadt a PFAS elleni küzdelem.

A kongresszus demokrata többségű alsóháza január 10-én elfogadott egy törvényjavaslatot a PFAS vegyületek gyártási engedélyeinek csökkentésére és egy szigorúbb víztisztasági szabvány bevezetésére, de a republikánus szenátus szakbizottsága azonnal jelezte, hogy a szövegnek náluk „nincsenek jó kilátásai”. A Trump-kormányzat azt mondja, hogy a szigorítás jelentős jogi kockázatokat rejt, problémás és indokolatlan az ütemterve, és indokolatlan költségeket ró a szövetségi, állami és helyi hivatalokra.

A PFAS anyagok gyártásának egyébként három nagy szereplője van, a DuPont, a 3M és a W.L.Gore Associates, mindhárom amerikai gyökerű globális multicég.

Mivel a PFAS anyagok évezredekig képesek túlélni a vízben és a levegőben, az emberi szervezetbe jutva is könnyen ott maradnak az ember élete végéig. A felmérések szerint gyakorlatilag nincs olyan amerikai, akinek a véréből ne lenne kimutatható valamilyen PFAS vegyület (persze nem feltétlenül veszélyes mennyiségben).

A Business Insider számolt be arról, hogy a New York-i Clarkson Egyetem kutatói olyan berendezésen dolgoznak, amely képes a vízben lévő PFAS molekulákat darabokra vágni, érdekes módon egyébként éppen azokat a szén-fluor kötéseket bontva, amelyeknek következtében ultrastabilnak számítanak ezek a vegyületek.

A kutatásokat az amerikai légierő is támogatja, azaz bőven van benne állami pénz is. A légierő azért érintett, mert rengeteg PFAS tartalmú tűzoltó anyagot használ, amellyel szennyezi a környezetet, és a talaj, illetve a vizek tisztítására több mint 2 milliárd dollárt kell költenie évente. Ezt szeretnék érdemben csökkenteni.

A probléma megközelítése és kezelése így most Európában és az Egyesült Államokban egészen más irányú.

Míg az unió a használat visszafogása mellett dönthet, az amerikaiak inkább szennyeznének tovább, és új technológiát fejlesztenének a szűrésre, hogy megmaradhasson a számukra fontos iparág.

Élet Világ csomagolás élelmiszer Európai Unió környezetvédelem pfas tiltás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Avatar
2020. április 7. 15:27 Élet

Kulcsfontosságú a kommunikáció a koronavírus-válság kezelésében

Minden válsághelyzet menedzselése elsősorban kommunikációs alapon zajlik, ezért óriási a felelőssége a pozícióban lévő országos és szervezeti vezetőknek.

Fabók Bálint
2020. április 6. 10:15 Élet

Az új világban a szabadságot jelentheti, ha valaki felgyógyult a koronavírusból

A gazdasága újraindítását tervező Olaszországban a tervek szerint azok mehetnek először munkába, és egyáltalán a szabadba, akik immunisak lehetnek a betegségre.

Avatar
2020. április 5. 17:04 Élet

Lehet, hogy nem is árt annyira az egészségnek a gazdasági válság, legalábbis nem mindenkinek

A kutatások eredményei nem egyértelműek a válság hatásáról, de abban egyetértenek, hogy az alacsony jövedelmű háztartásoknak mindenképp segíteni kell.

Fontos

Stubnya Bence
2020. április 6. 16:06 Vállalat

Nem ritka a futárnak felcsapó menedzser a túlélésért küzdő vendéglátóiparban

Drasztikus megszorításokra kényszerülnek az éttermek, az egész iparág szenved. Napok alatt kellett újratervezni a gyakran évek óta bejáratott rutint.

Jandó Zoltán
2020. április 6. 06:31 Vállalat

Kormányközeli cégek lehetnek a nyertesei a koronavírust követő felvásárlásoknak

Konszolidációs hullámot indíthat el a mostani válság, ezen pedig azok nyerhetnek, akiknek van pénzük. Minél később jön az állami mentőcsomag, annál kiszolgáltatottabbak a cégek.

Fabók Bálint
2020. április 5. 06:47 Élet

“Tízezer forintom maradt” – munkájukat elvesztők a kétségbeejtő helyzetükről

Gyári munkát kereső szakács, talajt vesztő egykori hajléktalan vagy egyszerre munkanélkülivé váló pár. Milyen sorsok vannak az állásukat vesztő tízezrek között?