Orbán Viktor bruttó 200 ezres ajánlata nem kiugró, Karácsony Gergely nettó 200-as licitje már komolyabb, de érdemi hatása még annak is csak más intézkedésekkel kombinálva lenne.
A jogszabályi lehetőség és a hétköznapi gyakorlat szétválásának tipikus példája ez, egyben a könyvelők és a cégvezetők rémálma.
A lengyel pénzügyminisztérium új intézkedésekkel szeretné megakadályozni, hogy külföldre lehessen telepíteni a hazai cégeket.
Ha nincs egyetlen gyermeke sem a munkavállalónak, akkor még regionális összehasonlításban is nagyon sokat vonnak el tőle.
Argentínában és Bolíviában már kivetették, több amerikai államban és európai országokban pedig szó van az elmúlt időszakban újra népszerűvé váló adónem bevezetéséről.
A magyar népegészségügyi termékadóhoz hasonló közteher bevezetése miatt a kólák átlagosan 40 százalékkal kerülnek többe Lengyelországban, és sok más hasonló ital is drágult.
Már tavaly is bőven az uniós átlag felett volt az országban az egyéni vállalkozók aránya, ami a járvány miatt még nőtt is. Hasonló a helyzet, mint nálunk a katával.
Ha valaki nagy területen nem teszi lehetővé a természetes vizek lefolyását, akkor kompenzálnia kell az ebből fakadó károkat.
Az adónem létrehozása óta benne volt a pakliban, hogy visszaélnek majd vele. A kormány most lépne, de könnyen lehet, hogy a változtatással valódi vállalkozók is rosszul járnának.
Továbbra is elég magas az adó- és járulékteher, így például a szlovákok és a horvátok is többet visznek haza, pedig a bruttó átlagbérük alacsonyabb.