Amerikai és kanadai egyetemi kutatóknak a Nature-ben megjelent cikke szerint eddig nem fordítottunk elég figyelmet az elektromos autózás – egyébként nagyon is üdvözölt – terjedésénél egy fontos szempontra, az új autók tömegére. A pick-upok és a SUV-ok Amerikában már az újautó-értékesítések 57 százalékát teszik ki, de hasonló a helyzet Magyarországon is, nálunk a SUV-ok aránya 50 százalék körül van. Az új autók jelentős része már elektromos hajtású, az átállás viszonylag gyors ütemben halad, de közben az autók egyre csak híznak.

Egy pick-up tömege ma 573 kilogrammal több, mint 1990-ben.

A SUV-ok ugyanezen idő alatt átlagosan 136, a nem városi terepjáró „sima” autók pedig 173 kilóval lettek nehezebbek.

Mintha minden autóba betettek volna egy zongorát, és mellé ültették volna a zongoristát is.

Az elektromos hajtáshoz még nagyobb tömeg kell, mert a nagy energiasűrűségű benzint súlyos akkumulátorokra kell cserélni. A Ford népszerű elektromos pick-upja, az F-150-es 700 kilogrammal nehezebb, mint a dízeles elődje, de a Hyundai Kona elektromos verziója is 300 kilogrammal több, mint a benzines tömege.

A felmérések szerint az ütközéseknél minden 500 kilogramm, amellyel nő az ütköző autók közötti tömegkülönbség, 12 százalékkal növeli meg a halálos kimenetel esélyét. Persze ha mindenki hirtelen 500 kilogrammal nehezebb autókat vezetne, akkor nem nőne a veszély, de mivel a tömegnövekedés nem egyszerre történik, a gyakorlatban megnő a balesetek kockázata.

Leginkább azonban a környezetvédelmi szempontok aggályosak. Az adatok szerint

egy teherautó 700 kilogrammos tömegnövekedése kioltja azt a kedvező hatást, amely az elektromos hajtásra való áttérésből adódik.

Ez persze nagyban függ attól, hogy az elektromos teherautó mennyire zöld forrásból kapja az áramot. Norvégiában például, ahol nagy a megújulók aránya, sokkal inkább az elektromos hajtás felé billen a mérleg nyelve, mint az Egyesült Államokban.

A tanulmány szerzői úgy vélik, hogy ha a tömegnövelés egyértelműen pluszköltséget okoz a társadalomnak, akkor tömeg alapján kellene adóztatni az autókat (Magyarországon korábban volt súlyadó, de egy ideje már a motorméret az adó alapja).

A kormányoknak azért is érdemes lenne ebbe az irányba lépni, mert az elektromos hajtás terjedésével csökkenni fog az üzemanyag után szedett adóbevétel, a súlyalapú rendszerrel viszont ezt pótolni lehetne.

A tömegalapú adóztatás arra késztetné a gyártókat, hogy növeljék az akkumulátorok energiasűrűségét, új anyagok használatával csökkentsék a karosszéria tömegét, ami végső soron alaposan visszafogná a károsanyag-kibocsátást (az említett szempontok mellett a gumik kopását is), és eleve arra ösztönözné az autósokat, hogy ne vegyenek egyre nagyobb autókat.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába elektromos, ha mindenki kéttonnás autókkal jár, abból nem lesz környezetvédelemAz elektromos autók terjedése mellett arra is ösztönözni kellene az embereket, hogy minél könnyebb járműveket használjanak.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKovács úr nagyon másképp zöldít, ha e-autóra vált, mint Herr MüllerAz elektromos és belsőégésű motorokkal hajtott autók környezeti összehasonlításai a nyugati szokásokból indulnak ki, az idősebb autóikkal kevesebbet járó magyarokra ezek az eredmények nem jók.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Tech adó elektromos autó károsanyag-kibocsátás súlyadó üvegház Olvasson tovább a kategóriában