2012 után harmadára csökkent a nélkülözők száma, de a többi visegrádi országban még a nagy javulás ellenére is kevesebb a szegény, mint Magyarországon.
A tanárbérek alakulása elég jól megvilágítja, hogy miért próbálnak sztrájkolni a közoktatásban dolgozók hetek óta.
Az iskolai lemorzsolódásban is csak Románia áll rosszabbul Magyarországnál, ráadásul a korai iskolaelhagyók aránya kicsit még nőtt is a 2010-es években.
A főbb életesemények egyre későbbre tolódnak, ami általános európai tendencia, de közben egyre hosszabb ideig is dolgozunk az életünk során, ami Magyarországon különösen éles változás.
Nagyjából 600 ezer piaci munkahely jött létre a 2010-es években, de a munkaerőpiaci adatokban így is a régió élmezőnyébe került Magyarország.
A 2010-es évek első felében egyre égetőbbnek tűntek a kivándorlás okozta problémák, 2016 után azonban a szerencsés gazdasági körülmények jobbára megoldották azokat.
Rengetegen küzdenek itthon valamilyen krónikus betegséggel, és ez sokkal több ember halálához vezet, mint más országokban.
Az uniós csatlakozáskor a térség legversenyképesebb országa voltunk, mostanra a többség elhúzott mellettünk, és Románia és Bulgária is majdnem utolért.
A fogyasztáson belül nincsenek nagy átrendeződések, továbbra is rezsire és élelmiszerre költjük a legtöbbet, és ez nem hagy teret a dőzsölésnek.
A 2008-as válságban az egész régióban felpörgött a legkisebb bérek emelése. Az Elmúlt 20 év sorozat újabb részében azt szedtük össze, hogy a magyar minimálbér alakulása hogyan viszonyult a régiós trendekhez.