A régióban csak Magyarországon romlott a versenyképesség az uniós csatlakozást követően
Ez itt az Elmúlt 20 év, a G7 választások előtti tematikus sorozata, ahol egy-egy kiválasztott jelenség, ágazat 2002 utáni alakulását, sorsát mutatjuk be néhány mutatón, ábrán keresztül. A sorozatról itt lehet bővebben olvasni.
Az elmúlt durván két évtizedben tizennyolc helyet veszített a Világgazdasági Fórum versenyképességi indexe szerinti rangsorban Magyarország. A legrosszabb helyezést 2016-ban értük el: abban az évben a 69. helyen álltunk, és Románia, illetve Bulgária is megelőzött. A legutóbbi adat szerint 2019-ben a 47. legversenyképesebb ország volt Magyarország.
Az index fontos mérőszámokat helyez egymás mellé, egy számba sűrítve komplex gazdasági és társadalmi folyamatokat*A versenyképességnek nincs egységes közgazdasági definíciója, sem a vállalatok, sem a nemzetgazdaságok esetében. Leegyszerűsítve egy vállalat versenyképessége azt mutatja meg, hogy az adott cég mennyire tud helytállni piaci környezetben, azaz képes-e jövedelmezően termelni, vagy szolgáltatást nyújtani.
A nemzetgazdaság versenyképessége pedig azt jelzi, hogy az adott ország hogyan tudja értékesíteni termékeit, szolgáltatásait a nemzetközi versenyben, illetve képes-e a nemzetgazdasági és társadalmi struktúrája jólétet teremteni a polgárai számára.
A témában ajánlom Chikán Attila és szerzőtársainak munkáját, “A nemzeti versenyképesség fogalma és támogató intézményi rendszere” címmel. . Számításánál figyelembe veszik az országok pénzügy- és munkaerőpiaci környezetét, a jogi és intézményi fejlettséget, a lakosság egészségügyi és oktatási helyzetét, valamint innovációs képességét.
Ezekben pedig Magyarországnak nem sikerült annyit előrelépnie az elmúlt húsz évben, mint más országoknak. Ha a szűkebb régiónk teljesítményét nézzük, akkor például az látszik, hogy
Kelet-Közép-Európában Magyarország volt az egyetlen, amely nem tudta javítani a helyezését a versenyképességi listán.
A lecsúszás a Gyurcsány-kormány alatt kezdődött, de az azt követő Orbán-kormányok alatt is folytatódott, igaz 2016 után tudtunk javítani az eredményen. (A lenti ábrán a helyezéseket tüntettük fel, ezért minél alacsonyabb az ország éves értékelése, annál előkelőbb helyen áll.)
A trendek különösen úgy szomorúak, hogy a 2004-es uniós csatlakozás ellenére sem tudtunk előrelépni, pedig ez a többi ország példáját látva komoly teret nyitott a javulásra.
Így leginkább elvesztegetett lehetőségről beszélhetünk,
hiszen miközben 2002-ben a régió legversenyképesebb gazdasága voltunk, mostanra a térség országai vagy elhúztak mellettünk, vagy nagyon komoly lemaradásból zárkóztak fel.
A lengyelek például nagyot léptek előre, és nemcsak minket, hanem a 2008-as válságot követően visszaeső szlovákokat is lehagyták. A langyos gazdasági fejlődés leglátványosabb példája azonban mégsem ez, hanem hogy mostanra Bulgária és Románia versenyképessége is erősen megközelítette Magyarországét.
Az indexet 2006 óta alindexekre bontva is részletezi a Világgazdasági Fórum, így azt is tudhatjuk, hogy a versenyképességet meghatározó egyes területeken hogyan teljesítettünk. A kép nem túl fényes: szinte minden területen gyengébb a helyezésünk jelenleg, mint 2006-ban. Kifejezetten látványosan romlott például az intézményi rendszerek, az egészségügy vagy éppen a munkaerőpiac szerinti helyezésünk. A fenti ábrán azokat az alindexet mutattuk be, amelyeket 2006-ban és 2019-ben is hasonlóan számított ki a Világgazdasági Fórum.
Jelentősen javult ugyanakkor a hazai infrastrukturális helyzet, és sokat léptünk előre a makrogazdasági környezetet mérő mutatóban is. Ez utóbbi alindex jelzi az államháztartási hiánnyal és a magas adóssággal járó kockázatokat és az inflációt. A javulás így nem meglepő, hiszen 2010 óta a Fidesz-kormányok egyik kiemelt célja volt a hiány alacsonyan tartása és az államadósság csökkentése, amit sikeresen meg is valósítottak.
A járvány és a 2022-es választások előtti osztogatás azonban ebben komoly fordulatot hozott, így nem lenne meglepő, ha a 2010-es évek sikermutatójában visszalépnénk a következő években.
Közélet
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok
Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.
