A Fülöp-szigetekiekről nagyon gyakran mondják, hogy kedvesek, mosolygósak, de a szakértői interjúk és a dolgozókkal készített interjúk alapján is az derült ki, hogy nagyon sokuk küzd mentális problémákkal, depresszióval. Vannak hatalmi visszaélések, gyakran megalázó bánásmód éri a harmadik országbeli dolgozókat (…) illetve a nők zaklatásáról is beszámoltak az interjúalanyok. Ezeknek az eseteknek a többsége láthatatlan marad, mert nagyon gyakran maguk az érintettek nem merik ezt jelenteni, mert félnek a retorziótól, illetve nagyon gyakran a cégek és a magyar dolgozók is próbálják ezt eltussolni – mondta Bodor Krisztofer a G7 Podcastban.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban.
A vendégmunkásokról az elmúlt hetekben a szabályozás tavaly év végi szigorítása kapcsán volt szó, de nemrég jelent meg egy nagyon részletes tanulmány, ami olyan vendégmunkát érintő témákról is szól, amikről eddig kevesebbet lehetett tudni (a tanulmány vándormunkásokként hivatkozik a Magyarországon dolgozó EU-n kívüli külföldiekre, és a podcastban is így hivatkozunk a köznyelvben vendégmunkásként elterjedt csoportra). A G7 Podcast e heti adásában a tanulmány szerzőjével, Bodor Krisztoferrel, a Periféria Központ munkatársával, a Helyzet Műhely tagjával beszélgettünk az aktualitásokról és a tanulmányról.
Az EU-n kívülről érkező munkások itthon több kihívással szembesülnek, de a problémáik sokszor már azelőtt jelentkeznek, hogy Magyarországra érkeznének. Bizonyos kibocsátó országokban nagyon gyakoriak a problémás toborzói láncok, és az ezekkel való érintkezés a dolgozók eladósodásához vezethet már az érkezésük előtt. Így függési viszonyok alakulnak ki a toborzók és a dolgozók között.
Arról is beszámoltak a tanulmány írása során, hogy például Fülöp-szigeteki munkavállalók magyarországi munkaigazolással vesznek fel otthon hiteleket, ami az anyagi függést még tovább mélyítheti
– mondta.
A vendégmunkások érdekérvényesítését nehezíti itthon a nyelvtudás hiánya, és az információhiány, például a jogaikkal kapcsolatban, amivel a cégek vissza is élhetnek. A kommunikáció hiánya a magyarok és a külföldiek közti feszültségeket is megalapozhatja. Az üzemekben gyakran ezért is dolgoznak külön a magyarok és a külföldiek. „A magyar dolgozók többsége bizalmatlan a harmadik országbeli dolgozókkal szemben, de ez a bizalmatlanság nem kulturális vagy vallási, hanem materiális alapú bizalmatlanság, mert egyszerűen csak féltik a pozícióikat” – mondta erről a kutató.
Erre példaként a lakhatás kérdését hozta fel: a magyar dolgozók gyakran neheztelnek a külföldiekre, amiért ők szállást kapnak, miközben nekik nem jár lakhatási támogatás. Egyes szakszervezetek azt próbálják kommunikálni ilyenkor feléjük, hogy azért a munkásszállón sem fenékig tejfel az élet, ott gyakran két-három fős szobákban laknak, ahol folyamatos a nyüzsgés a többműszakos munkarend miatt. Ezeket a feszültségeket a foglalkoztató cégek is tudnák csökkenteni, de az integrációs programokban sokszor nincs nagy gyakorlatuk, vagy nem szívesen költenek rájuk.
Az integráció esélyét csökkenti az is, hogy a szabályozás miatt a vendégmunkások legfeljebb három évig maradhatnak Magyarországon, így ők és a foglalkoztatójuk sem gondolkodik hosszú távon. „A külföldi dolgozók is zárkózottak, lehúzzák a műszakot, aztán mennek a dolgukra” – mondta erről Bodor Krisztofer, viszont azt is megjegyezte, hogy azért ennek az ellenkezőjére is van példa. A kutató olyan esetekről is beszámolt, amikor magyar dolgozók hívták magukhoz vacsorára vagy közösen sportolni a külföldieket.
Viszont ezen a területen egyértelműen lenne még mit csinálni, és értelme is lenne annak, hogy próbáljuk elkerülni, hogy ne legyen toxikus munkaviszony a gyárakban, és a dolgozók ne essenek egymás torkának
– mondta.
A beszélgetésben ezeken kívül szó volt még arról is, hogy:
- mennyire pótolják a demográfiai folyamatok miatt a munkaerőpiacról kieső munkaerőt a vendégmunkások?
- Milyen iparágakban dolgoznak, mekkora arányban dolgoznak munkaerőkölcsönző cégeknél, hány évesek, milyen az iskolai végzettségük?
- Mi köze van a Fülöp-szigetekiek érkezésének az ukránok távozásához?
- Hogy áll Magyarország a regionális versenyben a vendégmunkásokért, és miért jönnek ide, ha uniós összehasonlításban rosszak a magyar bérek?
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Podcast
Amikor jön a gyerek és beléd rúg, akkor nem az az első gondolatod, hogy ez a gyerek bajban van
A pedagógusok, nevelők nincsenek felkészülve a viselkedészavaros gyerekek kezelésére, ebben igyekszik segíteni a NoBadKid – Pressley Ridge Alapítvány.
A minimálbér-emelés felét a vásárlók fizetik meg
A másik felét jellemzően a vállalatok nyelik le és gazdálkodják ki. A G7 Podcastban a minimálbér kutatója, Linder Attila beszélt az új eredményekről.
Értékteremtés, amely pozitívan hat az üzletre – művészet az irodatérben
Az ingatlanszektor és a művészet kapcsolata hosszabb múltra tekint vissza, és egyre fontosabbá válik, hogy az értékteremtést láthatóvá is tegyük – mondta Major Krisztina, az iO Partners irodatranzakciós igazgatója.
Fontos
A szankciók mellett ukrán drónok is szorongatják az orosz olajexportot
Hamarosan kiderül, betartják-e a vevők az orosz tankerek és olajvállalatok elleni új szankciókat. Közben leállt egy nagy orosz olajexport-terminál.
Rekordot döntött a kávé ára, drágulás jöhet a magyar boltokban is
Idén már 15 százalékkal drágult az arabica az árutőzsdén, miután a brazíliai kávétartalék töredéke a korábban megszokott mennyiségnek.
Óriásit nőtt tavaly a BYD értékesítése, de így is a Toyota adta el a legtöbb autót
Az értékesítés csúcstartói még a hagyományos autógyártók, de kérdés, meddig marad ez így. Az elektromos szegmensben a BYD lényegében beérte a Teslát.
