Két típusú felhasználó létezik: akit ért már kibertámadás, és akit majd később fog
Nemrég szerettem volna túladni egy asztalon az interneten. Egy külföldi úriember jelentkezett a hirdetésre, aki egészen jól beszélt magyarul. Megegyeztünk az árban, és már a számlaszámnál tartottunk, amikor előre kérte a pénzt a szállításra. Ez gyanús volt, jobban utánanéztem a profiljának, és láttam, hogy nem először csinálja ezt, így jelentettem az esetet honlap üzemeltetőjének – mesélte Wittinghoff Dániel, a Mastercard Magyarország kiberbiztonsági megoldásaiért felelős üzletfejlesztési igazgatója a G7 podcastban.
Az adást ide kattintva vagy bármely podcast lejátszón lehet meghallgatni.
A koronavírus járvány nyomán rövid idő alatt egymilliárd új felhasználó jelent meg az interneten, miközben kibervédelmi edukáció ezt nem követte le. 2020-ban, a járvány első évében annyi kibertámadás történt, mint a megelőző 15 évben összesen, és 2021-ben ez még további 17 százalékkal emelkedett.
Ennek eredménye, hogy ma már senkinek sincs olyan családtagja vagy ismerőse, akit ne próbáltak volna megtámadni valamilyen digitális csatornán az elmúlt egy évben.
De ez csak a jéghegy csúcsa, mert Magyarországon például mindössze az emberek harmada jelenti, ha kibertámadás éri, és nem is mindenki ismeri fel, ha megtámadták. Érthető, hogy az ember nem szívesen meséli el, hogy átverték, de probléma, hogy még akkor sem mindig jelentjük az esetet, ha pénzügyi következménye van.
Jó hír, hogy a mesterséges intelligencia (MI) nemcsak a hackereket segíti, hanem a felhasználóknak is a barátja tud lenni. Megfelelő mennyiségű és minőségű adatokból képes olyan mintákat feltárni, amik alapján gyorsan tud reagálni. A Mastercard rendszere 50 milliszekundum alatt végzi el az ellenőrzést minden tranzakciónál. Egy sor olyan digitális adat van rólunk, amelyek kombinációja alapján meg tudja mondani az MI, hogy tényleg én vagyok-e a gép előtt vagy sem, ilyenek lehetnek az egyedi passzív biometrikus adatok, mint a gépelési stílus, az egérmozgatás vagy a hibázás típusa.
Nem kell paranoiásnak lenni a kibertámadásokkal kapcsolatban, de érdemes figyelni és gyanakodni is. Ha valaki szeretné bármilyen adatunkat, jelszavunkat elkérni, azt semmiképp ne adjuk ki, ha pedig megtörténik a baj, jelentsük a megfelelő szervnél.
A podcast megjelenését a Mastercard Magyarország támogatta.
Podcast
Hamarosan kiderülhet, kik tettek ezermilliárdokat a NER vagyonlerakóiba
Az EU szerint a hatóságokon túl civilek és újságírók számára is megismerhetővé kell tenni a magántőkealapokban lévő vagyon tényleges tulajdonosait.
Az ár- és divatérzékeny magyar vásárlók imádják a használt ruhát és az ultra fast fashiont is
Az ultra fast fashion az elmúlt években ötszörösen vagy még nagyobb mértékben nőtte túl a divatipar többi részét.
Több kevésbé neves iskola kéne, ahonnan jönnek a diákok – így látják az egyetemen a saját utánpótlásukat
Hafiek Andrea, a Semmelweis Egyetem Oktatásigazgatási Hivatalának vezetője és Benyó Zoltán, az egyetem Doktori Tanácsának elnöke volt a G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra vendége.
Fontos
A minimálbért már euróban számolja Orbán Viktor, de mi lesz közben a forinttal?
Ha komolyan vesszük a miniszterelnök szavait és a minimálbér szintjére kitűzött célt, abból 450 forintos euróárfolyam adódik hároméves távlatban.
Kétséges a megtérülése, mégis egyre csak nő a külföldi egyetemisták ösztöndíjkerete
Évi tízmilliárdokat költ arra a kormány, hogy fejlődő országokból Magyarországra hozzon egyetemistákat, de végzés után nem ösztönzi, hogy itt is helyezkedjenek el.
A bankok azonnal elkezdték áthárítani az új adót, amit a nyakukba kaptak
A devizaváltásra vonatkozó illeték a jegybank szerint nem fogja úgy emelni az inflációt, ahogy a tranzakciós illeték emelése. Kérdés, hogy mit lép a Revolut, a Wise és a hasonló, határokon átnyúló fintech szereplők.
