Trianon után a határon túlra került magyar gazdasági elit sokkal inkább megőrizte a befolyását, mint arra emlékezni szoktunk, az országcsonkítás a személyi egzisztenciájában nem feltétlenül károsította a magyar polgárságot, vannak, akik még jól is jártak a határváltozásokkal – mondja a G7 Podcast heti adásában Rigó Máté történész.
A bostoni Brandeis Egyetem oktatójának közelmúltban jelent meg Háború, profit, Trianon. Hogyan vészelte át a polgárság az első világháborút? című könyve. Ebben az I. világháború utáni impériumváltások társadalmi hatásait nem a Magyarországon ismerősen otthonos traumaalapú megközelítésből vizsgálja: a trianoni területveszteségeket Elzász-Lotaringia sorsával veti össze, és némileg meglepő módon arra a korabeli jut, hogy Kelet-Közép-Európában – legalábbis ekkor – kevésbé volt súlyos az etnikai alapú leszámolás, mint Nyugaton. Sőt, hogy még provokatívabbak legyünk: a korabeli erdélyi magyar elit egy része nem is járt olyan nagyon rosszul a Romániához kerüléssel.
Hogy lehetséges ez, mit kellene újragondolnunk a nagy történelmi törésekkel kapcsolatban, és mi volt a gazdasági-politikai háttere a Trianon előtti és utáni közép-európai rendnek? Erről beszélgetünk a G7 Podcastban, miközben a térség geopolitikai viszonyai kedvéért visszamegyünk kicsit a kiegyezés újraértelmezéséig, megkérdőjelezzük a “boldog békeidők” néhány népszerű mítoszát, és szóba kerül a magyar klasszikus polgárosodás és kapitalizmus aranykorának egy-két ismerős visszássága is.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast-appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A közép-európai rend a kezdetektől német rend, ami Bismarck dolgozószobájában jön létre, és a magyar elitek a felemelkedésüket nagyon jelentős részben Németországnak köszönhették. Valamint a korabeli, protekcionalista-nacionalista gazdaságpolitikát folytató magyar államnak, melynek emlőin lehetősége volt megnőni: nálunk a nemzeti tőkésosztályt már akkor is állami eszközök és az uram-bátyám rendszer hízlalta fel – hangsúlyozza Rigó Máté.
Az államtól való függés az I. világháborús eszkaláció idején biztosan nem segített, mégha a háborúba való belépést valószínűleg akkor sem lehetett volna megúszni, ha van egy erősebb önálló polgárság.
Probléma, hogy nincs egy önállóan gondolkodó, államtól független gazdasági elit 1914-ben, aki bármilyen módon befolyást tudna gyakorolni a politikai elitre. Nincsenek önállóan gondolkodó, nagyszabású üzletemberek.
– mondta a történész a beszélgetésen.
Bár nem akartunk lépten-nyomon aktualizálni, vannak egyértelmű történelmi párhuzamok, amiket nem érdemes megkerülni sem:
- Hogy veszítette el már bő száz éve is a közpénz közpénz jellegét a bőkezű ipartámogatásokban?
- Hogy épült a magyar modell a szociális és munkásjogok hiányára, az olcsó munkaerőre és arra, hogy nem nagyon kellett sztrájktól tartani?
- Hogy működött a szankciós politikák korai verziója, a központi hatalmak ellen 1914-ben kezdett brit blokád, és hogy jött ki ebből például a magyar gazdaság?
Miközben a trianoni területelcsatolások után százezernyi magyar menekült érkezett a megcsonkított országba, és családok millióinak okozott évtizedek alatt sem feldolgozható traumát a veszteség és a szétszakítottság, látni kell, hogy egyáltalán nem mindenkinek rendült meg a státusza. Rigó Máté elsősorban az erdélyi magyar elitek sorsát vizsgálva értelmezi újra a törés és folytonosság kérdését, rámutatva, hogy a magyar és román polgárság sokszor egymásra utalva, egymással szorosan együttműködve élt tovább Nagy-Romániában, és a magyar kisebbségbe tartozókat sem lehetetlenítették el úgy, mint például az Elzászból kitelepített németeket.
Kelet és Nyugat, viszonya, Közép-Európa sorsa és a kis magyar kapitalizmustörténet újragondolva: Háború, profit, Trianon Rigó Mátéval.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Podcast
A folyószámlán parkoltatott pénz aktív kezelésével több kolléga bérét kereshetik meg a kkv-k
A magyar vállalatok tízezer milliárd forintot tartanak érdemi kamat nélkül folyószámláikon, pedig tisztes hozamot kínáló, mégis likvid befektetések is elérhetők.
Egy évszázaddal később is kimutathatók az oktatáspolitikai döntések hatásai
A Klebelsberg-korszak általános iskolái jobban ellenálltak a falusi iskolák bezárásának. A népességfogyás miatt ma a kisvárosi gimnáziumok kerültek veszélybe.
Űrhajós nem, influencer annál inkább lenne a legtöbb általános iskolás
Az alfa generációs magyar gyerekek 55 százaléka már pénzt is keresett, kétharmaduk a technológia segítségével, felük közösségi média platformokon, míg negyedük online streamelésen keresztül jutott bevételhez.
Fontos
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
