Rövidtávon nem reális 500 ezer új munkavállaló megjelenése a magyar munkaerőpiacon. Kívülről is nehéz behozni ekkora létszámú munkaerőt, belülről pedig nem látni ekkora tartalékokat. Én a boríték hátán készített számításom alapján arra jutottam, hogy egy-három éven belül talán 200 ezer itt élő embert lehetne könnyebben behozni a munkaerőpiacra – mondta Scharle Ágota a G7 Podcast e heti adásában.
Pár héttel ezelőtt Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján arról beszélt, hogy a következő egy-két évben 500 ezer új munkavállalóra van szükség itthon, és ezt az 500 ezer új munkahelyet elsődlegesen „belső tartalékokból” tervezik betölteni. A G7 Podcastban Scharle Ágotával, a Budapest Intézet alapítójával és ügyvezetőjével beszélgettünk arról, hogy milyen tartalékok vannak a magyar munkaerőpiacban, és hogy milyen intézkedésekre lenne szükség ahhoz, hogy a potenciális munkavállalók ténylegesen el is tudjanak helyezkedni.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast-appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A magyar munkaerőpiacon Scharle Ágota szerint rövidebb időtávon belül a jelenleg inaktívnak számító rétegből a kisgyerekes anyák egy részét lehetne könnyebben visszahozni a munkaerőpiacra. Ebben a csoportban nagyjából 30 ezer fős tartalék van rövidtávon. Ugyan nem ennyire egyértelműen, de még szóba jöhetnek tartalékként a frissen nyugdíjba menők, akik közül nagyjából 10-20 ezer ember állhatna munkába, vagy maradhatna aktív még néhány évig.
Az észak-magyarországi és észak-alföldi régióban körülbelül 70 ezren vannak azok, akik munkát keresnek és rendelkezésre is állnak. A képzettségük alapján közöttük valószínűleg valahol 30 és 50 ezer között van azoknak a száma, akik azonnal be tudnának sétálni egy gyárba
– mondta. Hozzátette, talán érdekesebb kérdés, hogy miért vannak még mindig ekkora regionális különbségek a munkanélküliek számában, miközben a 2010-es évek közepe óta folyamatosan nő a foglalkoztatás, és munkaerőhiány van.
„A válasz csak kisebb részben az, hogy nem ment oda a tőke, mert a tőke nem tud lemenni a legkisebb falvakba, ahol a munkanélküliek egy része él. Így azon túl, hogy nem feltétlenül vannak meg a készségei ezeknek a munkanélkülieknek, van egy olyan része is a problémának, hogy a lakhelyükről gyakran nem tudnak beingázni oda, ahol a gyárak vannak. Vagy azért, mert nincs tömegközlekedés, vagy azért, mert út sincs, és saját járművel sem tudják megoldani” – mondta.
Az inaktívak vagy a munkanélküliek elhelyezkedését gyakran olyan komplex problémahalmazok hátráltatják, amiket jelenleg meg sem próbál orvosolni a magyar állam. Scharle ezt szemléltetve egy miskolci alapítvány példáját hozta, ami a környékbeli falvak lakóinak segített munkát kapni egy helyi gyártóüzemben. Elmentek a céghez és ott megmérték, hogy az ott dolgozóknak milyenek az egyszerű készségei, amik szalagmunka végzéséhez szükségesek egy összeszerelő üzemben.
Utána elmentek olyan falvakba, amik kicsit messzebb vannak a gyártól, és ahol most nem dolgoznak emberek, és az ott élőknek is felmérték az ugyanilyen készségeit. Megállapították, hogy mik azok a készségeik, amikben gyengék és fejleszthetőek, és azokat egy kéthetes tanfolyamon fejlesztették, és utána beküldték őket az üzembe, hogy jelentkezzenek be a munkára. A többségüket fel is vették. És utána már csak azt kellett megszervezni, hogy legyen egy kisbusz, amivel összegyűjtik és elviszik őket a gyárba.
Ebben három dolog van. Egyrészt a közlekedés megszervezése, másrészt a képességek fejlesztése, ami nem feltétlenül vesz sok időt igénybe, a harmadik pedig az a munkapiaci tájékozottság és önbizalom, hogy ezek az emberek elhiggyék, hogy nemcsak a közmunka jön szóba, hanem ott van az üzem, ami nekik egy reális lehetőség. És igazából ez a szolgáltatás mindhármat nyújtja, és ez csupa olyan dolog, amit az állami munkaügyi szolgálat nem csinál
– mondta.
A beszélgetésben ezeken kívül szó volt még arról is, hogy:
- miért nem érdemes lemondani a közmunkások egy részének elsődleges munkapiaci integrációjáról,
- mennyire lehet vonzó Magyarország a külföldi vendégmunkásoknak,
- és hogy mit lehetne még kezdeni azzal a pénzzel, amit a külföldi cégek beruházási támogatásaira költünk.
A beszélgetésben hivatkozott kutatásn összefoglalója ide kattintva érhető el.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Podcast
Lemarad a gazdaság a népesség növekedése mögött, ha nem csökken Afrika kizsákmányolása
A nehézségekben a rossz kormányzási gyakorlatoknál is nagyobb szerepe lehet az adóelkerülésnek és az egyoldalú kereskedelmi kapcsolatoknak.
Mosolygósnak mondják a filippínó vendégmunkásokat, de sokuk lesz depressziós Magyarországon
Többszörösen kiszolgáltatott, sérülékeny csoport az itthon dolgozó EU-n kívüli vendégmunkásoké, a magyarok pedig saját kiszolgáltatottságuk miatt bizalmatlanok velük szemben. G7 Podcast!
Amikor jön a gyerek és beléd rúg, akkor nem az az első gondolatod, hogy ez a gyerek bajban van
A pedagógusok, nevelők nincsenek felkészülve a viselkedészavaros gyerekek kezelésére, ebben igyekszik segíteni a NoBadKid – Pressley Ridge Alapítvány.
Fontos
Feles reggelire, cigi helyett Xanax, ebben a közegben indul kirakatháború a drogok ellen
Nem várható kedvező változás a kábítószer-ellenes felbuzdulástól, az egymilliárdos kocsmaprogramnak pedig nagyon rossz az üzenete szakemberek szerint.
Európában a klímavédelem nyírta ki az olcsó kisautókat, Amerikában Trump vámjai fogják
Az áremelkedés miatt jellemzően az olcsóbb és kisebb típusok tűnhetnek el az amerikai autópiacról. Ilyeneket már Európában is egyre nehezebb találni.
Olyasmiről árulkodhat a rekordalacsony születésszám, amiről a kormány hallani sem akar
Ha folytatódik a kedvezőtlen tendencia, az arra utalhat, hogy a családtámogatások csak előrehozták az amúgy is tervezett gyermekek megszületését.
