Magyarországra vonatkozóan mi az inflációs megugrása előtt körülbelül 45 százalékos abszolút szegénységi mértéket számítottunk, és ez pont az a mezsgye, ahol a küszöb minden emelése viszonylag nagy réteget érint. Viszonylag sokan vannak azok, akiknek a jövedelme a szegénységi küszöb fölött volt, de amint ez a küszöb megemelkedik, nagy csoportok válnak szegénnyé. Magyarország esetében mi közel 20 százalékpontos emelkedést számítottunk – mondta Menyhért Bálint a G7 Podcast e heti adásában.
Az abszolút szegénység az Európai Bizottság Közös Kutatási Központja által kidolgozott szegénységi mutató, amely – a korábban Magyarországon használt létminimumhoz hasonlóan – bizonyos alapvető szükségleteket kielégítő, tisztes megélhetést lehetővé tevő jövedelmi szint alatt élőket tekinti szegénynek.
Magyarországon a háztartások egy főre eső jövedelme vásárlóerő-paritáson az egyik legalacsonyabbnak számít az Európai Unióban. Ezzel összefüggésben magas a háztartások élelmiszerre és rezsire fordított kiadási hányada. Egy tipikus háztartás a kiadásainak közel felét költi élelmiszerre és rezsire, ami nagyjából kétszerese a leggazdagabb uniós országokban tapasztalhatónak. De nemcsak a létszükségleti kiadások aránya, hanem az ebben jellemző országon belüli különbségek is magasak. 2015-ben 16 százalékpont volt a különbség abban, hogy a legjobban és legrosszabbul kereső magyar háztartások mennyit költöttek erre.
A műsort a lenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Mivel az elmúlt évben mind az élelmiszer, mind az energia kiemelkedően drágult más termékekhez képest, ez hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon az uniós átlagnál nagyobb mértékben nőtt a legrosszabbul és legjobban kereső háztartások által érzékelt infláció közti különbség. Illetve ahhoz is, hogy a magyar infláció kiemelkedett az uniós mezőnyből. Emellett az reáljövedelmek csökkenése egyes szegénységi mutatók növekedését is eredményheti.
A G7 Podcast e heti adásában Menyhért Bálint közgazdász, az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának kutatója volt a vendégünk, akivel az utóbbi összefüggést vizsgáló kutatásáról beszélgettünk.
A tanulmányban vizsgált tavaly augusztusi adatok szerint az EU-ban átlagosan 1 százalékpontos nagyságrendű volt az inflációs egyenlőtlenség, de egyes tagállamokban 5-6 százalék is lehetett (Magyarországon ekkor 2,5 százalék volt).
Ami érdekes, hogy nem véletlenszerű, hogy mely országokban nagy vagy kicsi a különbség abban, hogy az egyes háztartások mekkora inflációt érzékelnek. A különbségek azokban az országokban nagyok, ahol a háztartások eleve a kiadásaik nagy hányadát fordítják létszükségleti cikkekre, és ezek pontosan azok az országok, amelyek szegényebbek. Úgyhogy ha egy alacsony jövedelmű háztartásra gondolunk Magyarországon vagy Romániában, akkor azt látjuk, hogy kétszeresen hátrányos helyzetben vannak gazdagabb vagy más országokban élő európai polgártársaikhoz képest
– mondta Menyhért.
A kutató becslése szerint 2021 augusztusa és 2022 augusztusa között a megélhetési költségek emelkedése körülbelül 2 százalékponttal növelte az anyagi nélkülözésben élők arányát uniós szinten, és akár 6 százalékponttal egyes tagállamokban. Az abszolút szegénységre gyakorolt hatások lényegesen nagyobbak, EU-szerte elérik a 4,4 százalékpontot, nemzeti szinten pedig akár a 19 százalékpontot is. A tanulmány egyik legérdekesebb megállapítása, hogy az uniós tagállamok között az abszolút szegénységi mutató tekintetében Magyarországon lehet a legnagyobb ugrásra számítani a magasabb infláció hatására.
Az abszolút szegénységi rátákban megfigyelhető különbségek elsősorban attól függnek, hogy mennyivel emelkedik maga a szegénységi küszöb. Ez az inflációtól függ, és Magyarország ebben az uniós éllovasok közé sorolható. Erről az oldalról eleve egy nagy sokkot látunk. A másik hatás pedig az, hogy egy adott szegénységiküszöb-emelés mekkora új lakossági hányadot érint. Itt pedig elsősorban az számít, hogy az eredeti szegénységi küszöb a jövedelemeloszlás melyik részén helyezkedik el
– mondta erről, hozzátéve, hogy a valóságban a 20 százalékpontos növekedésnél azért kisebbre kell számítani, mert a jövedelmek is emelkedtek, bizonyos szociális transzferek, kormányzati intézkedések megjelentek, és a háztartások kiadási szerkezete is módosult. „De azért szerintem nem túl nagy kockázat kijelenteni, hogy Magyarországon a lakosság nagyon nagy hányada jelenleg lényegében abszolút értékben szegény, tehát nem tudja azt az igényszintet kielégíteni, ami egy tisztességes életszínvonalat tudna biztosítani számára” – mondta.
A beszélgetésben ezek kívül szó volt még arról is, hogy
- mi az oka annak, hogy különféle mutatók szerint eltér a szegénység növekedésének nagysága a drágulás hatására;
- pontosan milyen hatása van az inflációnak, ami miatt anyagi értelemben nélkülözővé válhatnak egyes háztartások;
- mik voltak uniós szinten a leginkább jellemző kormányzati intézkedések a hatások csökkentésére;
- és mennyivel foghatják ezek vissza nagyságrendileg a szegénység növekedését?
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
Rá fognak kényszerülni a kisebb boltok is, hogy visszavegyék a palackokat
Az eddigi számok arra utalnak, hogy ha továbbra sem szerződnek le a MOHU-val, akkor maguk alatt vágják a fát.
Éledezik az európai autópiac, de több ezer ember állását ez már nem menti meg
Az e-autók iránti kereslet továbbra is hanyatlik, de összességében kicsit erősödött az uniós autópiac októberben. A Volkswagennél és a Fordnál így is leépítések jönnek.
Fogy a levegő a jövő évi magyar gazdasági növekedés körül
1,8 és 2,2 százalékos növekedési előrejelzés is megjelent az elmúlt egy hétben, aligha lesz így ebből uniós szinten is kiemelkedő gazdasági teljesítmény.
