Szokták tőlem kérdezni a mentoráltak, hogy Liza, neked ez nem túl sok az idődből, nem túl nagy áldozat? De én mindig azt szoktam mondani, hogy szerintem én többet is profitálok ebből, mint a mentoráltjaim – mondta Németh Liza.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
A G7 oktatási témájú podcastsorozata, a 28. óra idei utolsó adásában olyan kezdeményezéseket mutatunk be, amelyek a közoktatás problémái és az erőforráshiány ellenére is próbálják előrevinni a tehetséggondozást a kisebb településeken is. Ezúttal a Szabó Szabolcs Alapítvány néhány programjának megvalósításáról beszélgettünk – mégpedig lokális vetületben. Három vendégünk volt Debrecenből: Hotziné Pócsi Anikó, a Tóth Árpád Gimnázium tanára, a 2022. évi Rátz Tanár Úr Életműdíj friss díjazottja és 12. osztályos tanítványa, Németh Liza, valamint Bárány Zsolt Béla, a Debreceni Református Kollégium Dóczy Gimnáziumának tanára.
Németh Liza, Bárány Zsolt Béla és Hotziné Pócsi Anikó
Ők részben a Tóth Árpád Gimnáziumban, részben a Dóczy és más debreceni gimnáziumok és városkörnyéki iskolák összekapcsolódására építve nemrégiben kezdtek kiépíteni egy hálózatot, amelyben diákok mentorálnak más diákokat. Ez sokat tud segíteni a tanulóknak rugalmasabban haladni az anyaggal, felkészülni dolgozatokra vagy akár versenyekre. Ugyanakkor a mentorszerepben lévő diákok is sok értékes tapasztalatot szereznek.
Végzősként volt bennem félelem, hogy hogy fogom tudni összeegyeztetni a kötelezettségeimmel. De aztán rájön az ember arra, hogy ez valahol egy új hobbi. Nagyon lelkesen megyek mentorálni, borzasztó nagy élmény, de közben nagy kihívás is, hiszen nagyon igénylik a mentoráltjaim azt, hogy többféleképpen tudjak megközelíteni egy problémát, vagy hogy minél egyszerűbben, érthetőbben magyarázzak el valamit
– mesélte erről Németh Liza.
Liza 2021-ben a 6-18 éves tanulók számára kiírt TETT: Te és a természettudományok mese- és novellaíró pályázat egyik díjazottja volt – innen jön kapcsolódása az alapítványhoz –, mentortanára pedig Anikó volt. Ebben a folyamatban is megélték, mit jelent egy igazán jó mentor-mentorált kapcsolat, a buzdítás, a készülő pályázati anyag átbeszélése, csiszolgatása, és általában az odafigyelés, hogy a tanár a szárnyai alá veszi a tanulót.
A mesepályázat alkalmas a gyerekek, fiatalok beszippantására a természettudományok világába, egyben az alkotó fiatalok íráskészségét, kifejezési képességeit is alakítja. Ezek pedig legalább annyira fontosak később a sikeres alkotói, kutatói, tanári és egyéb pályákon, mint maga a szaktárgyi tudás. A 2022. évi második TETT pályázaton pedig Liza már mentorként segítette több társát az alkotási folyamatban.
A debreceni tanárok csapata emellett az alapítvány kémia mobillabor programjában is szokatlant lépett. Az alapműködésben egy-egy tanár az ország különböző pontjain látogatja egyedül saját környéke kisebb iskoláit kísérleti bemutató foglalkozásokkal, és olyan helyeken segít, ahol ilyen foglalkozásokra kevésbé van lehetőség. Debrecenben ehhez képest öten álltak össze, ezzel segítve, kiegészítve egymást. Így jobban tudják elosztani a látogatásokat, és be is tudnak ugrani egymás helyett, egymástól is tanulnak, ötleteket szereznek. Ez a diák-diák mentorálási megközelítéshez képest felfogható akár egy tanár-tanár mentorálásnak is. Mindezek azután tananyagfejlesztésekig is vissza tudnak menni.
Már most elkezdték tervezni azt is, hogy a kisebb iskolák látogatását – a mobillabor programmal vagy akár a diákmentor kezdeményezés beindításával – hogyan lehetne kombinálni a későbbiekben tanár-diák mentorálással. Azaz hogy hogyan tudná egy nagyobb debreceni gimnázium tanára felvállalni környékbeli kisebb iskolák tehetséges és esetleg továbbtanulásra is elhivatott tanulóit mentorálásra, szakkörökbe, projektekbe való bevonásra.
Az elhivatott tanárokon és a szervezési, kezdeményezési munkán túl mindezek a helyi közösség, vállalkozások támogató együttműködésére is építeni kívánnak. Az utóbbiaknak is elemi érdeke, hogy a helyben születő tehetségek útját egyengessék, hiszen ők a jövő munkaerő-utánpótlása, sőt a jövő tanárai is lehetnek a városi és környékbeli iskoláiban.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a megújult hírlevelünkre! A beszélgetéssel, illetve a 28. óra sorozattal kapcsolatos visszajelzéseket továbbra is várjuk a [email protected] címre.
(A podcast elkészítésében közreműködött: Stubnya Bence).
A 28. óra előző részei:
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
