A tárolói kapacitások jelenlegi rendelkezésre állása azt biztosítja, hogy nem ez a tél lesz a kérdéses, hanem a következő. Alapvetően nem az a problémánk a mostani helyzettel, hogy lesz-e vagy nem lesz gáz, mert ez a szituáció felerősíti a hatékonyabb gazdálkodást, takarékoskodást is. Viszont lesznek olyan ipari szereplők, akik nem fogják tudni ezt a korábbihoz képest sokszorosára emelkedő földgázárat kigazdálkodni, és nagyon sokan lesznek közöttük olyanok is, akik vagy felfüggesztik a tevékenységüket, vagy egyenesen csődbe fognak kerülni – mondta Holoda Attila az e heti G7 Podcastban.
A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Lesz-e a téli hónapokban elég földgáz és áram Európában és Magyarországon? Milyen hatása lesz rövid távon a gazdaságban az energiaárak elszállásának? És milyen változásoknak ágyazhat meg hosszabb távon ez a jelenlegi helyzet? Többek között ezekről is beszélgettünk Holoda Attila energiapiaci szakértővel, az Aurora Energy Kft. ügyvezető igazgatójával a G7 Podcast e heti adásában.
Holoda ezen a télen nem számít jelentősebb ellátásbiztonsági problémákra, szerinte a problémák inkább a magas árakból fognak adódni, amik fenntartásáért az orosz vezetés mindent megtesz. Ez jól látszik az elmúlt hetek árváltozásai alapján: a múlt héten az európai ársapka bejelentése után azonnal 30 százalékot esett a földgáz európai piaci ára, a héten pedig már kifejezetten a szankciókra hivatkozva nem indították újra az Északi Áramlat 1-en a szállításokat, ami pánikot és jelentős drágulást okozott a tőzsdén.
Valószínűleg az oroszok bejelentései az ár visszatornázását célozzák leginkább
– mondta erről Holoda Attila.
Hosszabb távon viszont azt is fontos látni, hogy nemcsak Európa van rászorulva az orosz gázra, hanem Oroszország is rá van szorulva arra, hogy azt megvásárolja valaki. Kínába az európai import nagyjából negyedét tudják eladni újabb vezeték építése híján. „És ne felejtsük el, hogy a közelmúltban építettek egy vezetéket, ami Magyarországot a déli oldalról éri el, megépítették az Északi Áramlat 1-et és 2-t. Ezek önmagukban akkora beruházások, mint mondjuk Paks 2. És ennek azért meg kellene térülnie.”
Holoda szerint az orosz stratégia a gázszállítás leállításával a szankciók enyhítését célozza, a lakosság körében pedig igyekeznek azt a reményt gerjeszteni, hogy ebben az esetben „minden bajunk elhárulna, és olcsó lenne a gáz”. De szerinte ebben az esetben sem lenne olcsó a gáz, mivel Oroszország ebben nem érdekelt.
Ráadásul az orosz vezetés stratégiai hibát is vétett a gázfegyver használatával. Az oroszok úgy gondolták, hogy anyagi, politikai szempontból fel vannak készülve a háborúra, de a hosszú távú megfontolásokat a politikusok lesöpörték az asztalról. Az orosz földgáz már nem számít megbízható energiaforrásnak, és lakossági szinten is látszik, hogy az emberek drasztikusan próbálnak elszakadni a földgáztól.
Európa lendületesen belefogott az orosz földgáz helyettesítő termékeinek felkutatásába, másrészt pedig ha valaki egyszer leszokott a földgázról, és villamos- vagy geotermikus energiával kezd fűteni, az már nem fog visszatérni a földgázhoz, így Oroszország tartósan el fogja veszíteni a piacát. Már most is jóval kevesebb földgázt fogyaszt Európa, mint korábban. Ebből következően sokkal gyorsabban függetlenedett az orosz földgáztól, mint azt az oroszok valaha remélték. „Én azt gondolom, hogy már 2023-ban úgy fogunk nekifutni a télnek, hogy az európai gázfelhasználás meg sem közelíti azt a nagyjából 480-500 milliárd köbmétert, mint amit korábban.”
Holoda szerint a válság egyben lehetőséget is jelent, és olyan forradalmi változás fog elindulni az európai energiafogyasztásban, ami véget vethet a gázkorszaknak.
Ez a mostani helyzet olyan nagy lökést fog adni a fejlesztéseknek, beleértve az energiatárolást és az új energiahordozók bevetését, ami miatt tíz év múlva már lehet, hogy csak mosolyogni foguk az oroszok gázháborúján
– mondta.
Szerinte habár rövidtávon – például a szenes erőművek használata miatt – a klímacélok háttérbe szorulnak, de az EU nem adta fel a klímapolitikai céljait, és a magasabb árak mellett olyan kutatás-fejlesztési projektek is megtérülővé válhatnak, mint például egyes geotermális energetikai megoldások vagy a szénerőművek kibocsátását jelentősen csökkentő technológiák.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
Podcast
Sikeres, innovatív magyar cégekhez kiszámítható oktatás és kutatás is kellene
Csehország és Észtország állva hagyta innovációban Magyarországot. A G7 Podcastban Cséfalvay Zoltánt kérdeztük, hogy mit lehetne jobban csinálni.
Sok pénzzel nyomul a Balkánon a kormány, de miért jó ez Magyarországnak?
200 milliárd forint kedvezményes kölcsönt nyújt hazánk Észak-Macedóniának. A térség szakértőjével készített podcastunkból kiderül, hogy mire fordíthatják ezt az összeget.
Már azt sem tudjuk pontosan, hogy hány gyerek jár a magyar iskolákba
Egyre kevesebbet tudunk a közoktatásról, pedig szakpolitikai elemzések nélkül át sem lehet gondolni, hogy mit kellene hosszú távon csinálni.
Fontos
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
