A közmunka valójában nem megoldást hozott a társadalmi konfliktusokra, hanem elodázta a megoldásukat. Illetve egyfajta fedőt tett a korábban lángoló konfliktusokra, antagonizmusokra – mondta az e heti G7 Podcastban Szombati Kristóf.

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

Szombati Kristóf, a Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézetének kutatója, és a németországi Max Planck Szociálantropológiai Intézetének posztdoktori ösztöndíjas kutatója régóta foglalkozik a magyar közmunkaprogrammal és a vidéki Magyarország társadalmi konfliktusaival.

A Devecseren és Gyöngyöspatán végzett etnográfiai kutatásai alapján 2018-ban megjelent The Revolt of the Provinces (A vidék lázadása) című könyvében ezekkel a konfliktusokkal globális kontextusba helyezve foglalkozott, és mutatta be a Jobbik és a Fidesz párharcát, illetve a (szélső)jobboldal megerősödését a 2008-as gazdasági világválság után. A mai adásban egy 2021-es tanulmánya alapján arról beszélgettünk, miként változott meg a közmunka szerepe a 2010-es években.

Szombati szerint miközben a közmunka a 2010-es évek elején a mélyszegények látványos fegyelmezésének a célját szolgálta, az évtized közepére a gazdaságilag továbbra is pangó válságtérségekbe szorult vissza, és egyre inkább azt a célt szolgálta, hogy a dologtalannak, érdemtelennek bélyegzett szegényeket a vidéki közösségek szolgálatába állítsa. Ezzel pedig elejét vegye annak, hogy reprodukálódjon az a politikai eseménysorozat, ami a 2008-2009-es válság után a cigányság és egyes vidéki társadalmi csoportok közötti konfliktus mentén vált az országos politika egyik fő témájává.

A közmunkának szerintem egy nagyon fontos politikai funkciója van, hogy fenntartsa azt a hideg békét, ami kialakult a magyar vidéken. A hideg béke alapvetően a tartaléksereg és az utóparasztság, vagy alsó-középosztály közötti viszonyra akar utalni, és alapvetően arról van szó, hogy itt a korábbi társadalmi feszültségeket valahogy lejegelje a társadalom

– mondta erről.

Szombati szerint a kétezres évek végén felerősödő konfliktusokban fontos tényező volt a Ferge Zsuzsa által kidolgozott szegénypolitika, ami kifejezetten kedvezett a munkaerőpiacról kiszoruló szakképzetlen csoportoknak. Ez nagyon komoly indulatokat váltott ki a vidéki alsó-középosztályban, mert igazságtalannak érezték az általuk dologtalannak tekintett, sokszor ténylegesen hosszú idő óta nem dolgozó csoportoknak a támogatását.

Nagyon kényes egyensúly borult ott fel, nyilván összefüggésben a nagy gazdasági válsággal, és ezeket az indulatokat lovagolta meg stratégiájával a Jobbik és a Fidesz, tehát az a két jobboldali párt, amely a mai napig dominálja a vidéket

– mondta.

Szombati szerint ugyanakkor a 2010-es évek második felére átalakuló közmunka csak tünetileg kezelte a konfliktusokat. Szerinte egy “mintha világ”, egy társadalmi színház alakult ki a közmunka által és körül, amiben azt játsszák el a különböző kulcsszereplők, hogy a közmunka keretében fenntartható ipari és mezőgazdasági kisüzemek jöttek létre. Ennek viszont nincs strukturális alapja, mivel ezek a tevékenységek nem fenntarthatóak a piacon, és az utóbbi pár évben ki is derült, hogy alapvetően a közmunka nem alkalmas szociális szövetkezetek vagy egyéb vállalkozások létrehozására.

A beszélgetésben hivatkozott korábbi adás a közmunka politikai funkciójáról:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA kistelepülési adatok elárulják, hogyan lehet közmunkával szavazatokat szerezniA 2014-es parlamenti választásokon legalább 5-6 mandátumot hozott a Fidesznek a közmunka, de hogyan? A tanulmány szerzői ezt magyarázták el az e heti G7 Podcastban.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Korábbi adásaink:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNemcsak kevésbé szennyező, de a hazai cégeknek is kitörési lehetőség a körforgásos gazdaságMár magyar vállalkozások is tudnak sikereket felmutatni a holland piacon a körforgásos gazdaságban - erről is mesélt Horváth Bálint, a téma szakértője az e heti G7 Podcastban.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKevés magyar cég látta meg a lehetőséget a járványbanA magyar cégek a járványban éltek a távmunka lehetőségével, de majdnem felük még akkor sem volt hajlandó a digitális megoldások alkalmazására. Csákné Dr. Filep Judit volt a G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA tóba dobott kő fodrainak éve - 2021 idén is meghatározó trendjei a G7 szerintHa csak egy adatot választhatnál, ami jól megragadja 2021-et, mi lenne az? Ezt a kérdést válaszolják meg munkatársaink 2022 első G7 Podcastjában, amelyben az óévet értékeltük.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz új világ még nem, a régi már nem fogadja be az első generációs magyar diplomásokatHogyan élik meg az első generációs magyar diplomások az értelmiségivé válást? Durst Judit és Nyirő Zsanna szociológusok az e heti G7 Podcastban az erről szóló kutatásaikról beszéltek.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA folyamatos internetezés átalakítja az idegrendszerünket, de egyáltalán nem biztos, hogy jó iránybaFantasztikus az idegrendszer alkalmazkodási képessége, de pont emiatt adaptációs csapda is lehet a túlzott internetfogyasztás. Darnai Gergely, a pécsi egyetem tudományos munkatársa az e heti G7 Podcast vendége.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA díjnyertes cikksorozat, amiért kipakoltatták kollégánk táskáját a strasbourgi LidlbenAz e heti G7 Podcastban Torontáli Zoltán kollégánk mesélt az árösszehasonlító cikksorozatáról, ami a fantasztikus olvasóink nélkül nem jöhetett volna létre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk„Volt olyan ügyfelem, aki inkább veszni hagyta a pénzét" - már több mint egy éve tart a globális konténerkáoszG7 Podcast! A boltok polcain azért is drágábbak egyes termékek, mert a konténerek a világban még mindig nem ott vannak, ahol lenniük kéne. Mihály Attila logisztikai szakértő magyarázta el, hogy miért.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA távoktatás miatt került előtérbe a hallgatók lelki egészsége a felsőoktatásbanHosszútávú hatásai is lehetnek annak, hogy a felsőoktatás a járvány miatt távolléti oktatásra kényszerült. A G7 Podcastban ezúttal az ELTE PPK Neveléstudományi Intézetének kutatóival beszélgettünk a témáról.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Podcast Fidesz Jobbik közfoglalkoztatás közmunka szegénység vidék Olvasson tovább a kategóriában