Veszünk két Zala megyei választókörzetet, a zalaegerszegit, és a nagykanizsait. Zalaegerszeg az egyik legfideszesebb város, Nagykanizsa meg annyira nagyon nem. Azt látjuk, hogy Nagykanizsa mellett a falvakban több a közmunkás, mint a Zalaegerszeg melletti falvakban. Nagykanizsa mellett nagyobb szüksége van a Fidesznek a plusz szavazatokra, hogy az egyéni választókörzetet megnyerjék. Csak a települések tulajdonságait figyelembe véve ilyesminek nem kellene hatnia.
A másik dolog, amit látunk – és ez nem csak ’14-ben, hanem ’18-ban is így volt, amikor ugyanígy hozták az öt-hat mandátumot -, hogy ha a településen jól szerepelt a Fidesz áprilisban, akkor utána októberben több közmunkást kapott a falu, amikor a polgármesternek a saját választásához erre szüksége lehetett – mondta Reizer Balázs az e heti G7 Podcastban.
A beszélgetést a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.
Reizer és szerzőtársa, Gáspár Attila, a KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének kutatói (és a harmadik szerző, Gyöngyössi Győző, a Leibniz Institute for Financial Research kutatója) 3000, tízezer főnél kisebb népességű település választási és közfoglalkoztatottsági adatait vizsgálva mutatott rá olyan összefüggésekre, amelyek bizonyítják, hogy a közmunkát részben politikai alapon osztják, és ez hozzájárult a Fidesz jobb választási eredeményeihez a 2010-es években. A tanulmány becslése szerint a 2014-es parlamenti választásokon legalább 5-6 mandátumot hozott a Fidesznek a közmunka, ami azt jelenti, hogy enélkül például nem lett volna meg a kétharmad ebben az évben. Az e heti G7 Podcastban Reizerrel és Gáspárral beszélgettünk.
A 2011-es nagy reform után úgy alakították át az önkormányzatok finanszírozását, hogy a normatív alapon előre meghatározott feladatok ellátására allokált pénzek aránya nagyon alacsony lett. A közmunkás helyeket egyedi elbírálás alapján osztják el a települések között, tehát valakinek egyéni döntési joga van megmondani, hogy A-település vagy pedig B-település kapjon támogatást.
Emiatt a vezetők okkal vagy ok nélkül, de félhetnek attól, hogy ha nem megfelelő számú szavazatot hoznak az országos választásokon, akkor utána a közigazgatásban erről döntő emberek kevesebb fejlesztési forrást fognak megszavazni a településeknek. És mivel normatív támogatás nincsen, hogy ha nem kapják meg ezeket az egyedi elbírálás alapján kifizetett támogatásokat, akkor a településnek gyakorlatilag semmi jövedelme nincsen arra, hogy az éppen aktuális céljait elérje
– mondta Reizer Balázs.
Gáspár Attila szerint az állításuk nem az, hogy kizárólag politikai alapon osztják a közmunkát, de van ilyen hatás is. Azt találták például, hogy több volt a közmunka olyan településeken, ahol a Fidesz választási eredményei szorosabbak voltak.
Tehát mondjuk 2014-ben a parlamenti választás idején több közmunka volt egy településen átlagosan, ahol 2010-ben több polgármester jelölt indult. Ez arra enged következtetni, hogy ha egy polgármester úgy érzi, hogy nagyobb versenyhelyzettel néz szembe, akkor megéri neki több közmunkást kérni a kormánytól. Már akkor is, amikor még nem a saját újraválasztása a tét, hanem a jó viszony azokkal, akik a központi közmunkás keretet elosztják
– mondta.
A politikai ösztönzők viszont csak akkor működnek hatásosan, ha a polgármester számíthat arra, hogy a kormány hatalmon marad.
Ez 2014-ben, 2018-ban abszolút így volt, tehát viszonylag biztos lehetett abban, hogy ha ő most valamilyen együttműködésben van, és az ő rászabott részét esetleg nem tartja be, akkor valamilyen retorzióban részesülhet. Ha viszont alacsonyabb annak a szerinte elgondolt valószínűsége, hogy a kormányt újraválasztják, akkor ezek az ösztönzők már nem annyira működnek, tehát akkor beindul a matekozás, hogy nekem az a jó, ha ezt csinálom, az a jó, ha azt csinálom, és ebből kifolyólag a közmunka egy kevésbé jó eszköz arra, hogy ezeket a célokat elérjék
– mondta Gáspár Attila.
Gáspár szerint ez is az egyik oka annak, hogy mostanában jóval több embert elérő intézkedésekkel, adócsökkentéssel, visszatérítéssel kampányolnak.
Nem gondoljuk azt, hogy a következő választáson ugyanolyan jól fog működni a közmunka. Viszont úgy gondoljuk, hogy ez is lehet az egyik magyarázata annak, hogy mondjuk a 2010-es választáson az akkor hivatalban lévő kormány nem csinálta ugyanezt. Egyrészt akkor még nem történtek meg a segélyezési rendszernek az átalakításai, másrészt viszont az akkor hivatalban lévő kormány teljesen biztos volt abban, hogy 2010-ben kormányváltás lesz. Ilyen helyzetben pedig nem lehet azt mondani a polgármesternek, hogy szavazzál rám, mert egyszerűen nem működik az ösztönző”
– mondta. Akit a tanulmány részletesebben is érdekel, a kutatás bemutatójáról készült felvételt Youtube-on is megnézheti.
Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!
Korábbi adásaink:
Podcast
Fontos