Nincs még egy olyan ország a világon, ahol annyi világelső vállalat van, mint Németországban. A német gazdasági hetilap, a Wirtschaftswoche listája (pdf) szerint 450 német cég van, ami világelső a saját iparágában. Ezek közül sokat mindenki ismerhet, hiszen a Volkswagen és a Daimler az autógyártásban, az Allianz a biztosítási szektorban, vagy a BASF a vegyiparban első, de a Siemens, a Lufthansa, a TUI, a Bayer és az Adidas neve sem ismeretlen. A huszadik helytől viszont már olyan, jellemzően kis- és közepes cégek következnek, amelyek kevésbé ismertek.
A listának inkább ez a jelentősége. A híres német nagyvállalatokról mindenki tudja, hogy globális szinten is versenyképesek. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy a Mittelstandnak is nevezett német kkv-szektorban több száz olyan vállalat van, amely elsőosztályú termékével, vagy szolgáltatásával megkerülhetetlen a világpiacon.
A középvállalatokat kutató IfM elnöke, Friederike Welter szerint a siker receptje az, hogy ezek a vállalatok „glokálisan” gondolkodnak. Mivel nem nagyvállalatokról van szó, ezért a cég a lokális környezetében működik, vagyis olyan beszállítói körrel rendelkeznek, amelyek helyben jelen vannak, miközben globálisan a piaci réseket keresik.
A vállalatok azért sikeresek, mert nem a tömegtermelésben igyekeznek felvenni a versenyt, hanem a nagy tudást igénylő, speciális eszközök gyártására vagy szolgáltatások nyújtására szakosodtak. Emellett más német cégekhez képest sokkal többet költenek kutatásra és fejlesztésre, hogy még innovatívabb megoldásokat találjanak ki. A piaci résekre specializált vállalatok tevékenysége egyébként is összetett, minden ügyfél egyedi megoldást akar. Ezeket a versenytársak sem tudják olyan könnyen lemásolni.
A világelső német kkv-k mindent meg is tesznek, hogy házon belül tartsák a tudást. Megbecsülik a munkatársakat, sokkal kisebb a fluktuáció, mint más cégeknél, emellett folyamatosan képzik a munkaerőt. Elképesztő összegeket költenek például a digitalizációra. A német hetilapnak nyilatkozó szakértő szerint a 3,6 millió német vállalatból mintegy 1500, a széles publikum előtt kevésbé ismert, világsikeres német cég van.
Hiába kötődik ezer szállal egymáshoz a német és a magyar gazdaság, az itteni kis- és közepes cégeknek még nagyon messze van a világsiker. A magyar gazdaság az innovációs világraglistán nem lépett lényegesen előrébb, folyamatosan a 30. és 40. hely között van. Pedig 2012-ben még a 25. leginnovatívabb országnak számít a világon, tavaly már csak a 39., míg idén a 33. helyre volt elegendő a pontszámunk. A digitalizációban sem sikerült javulnunk. A legfrissebb statisztikák szerint az Európai Unió 28 tagállamából a 23.-ak vagyunk. (Az elmúlt években a 20-21. helyről csúsztunk vissza).
Az Európai Bizottság által közzétett kutatásból kiderült, hogy hiába használják sokan az internetet Magyarországon, a lakosság fele nem rendelkezik alapszintű digitális készségekkel, és alacsony a természettudományok, technológia, műszaki tudományok és matematika területén végzett hallgatók száma is.
Bár rengeteg uniós fejlesztési forrás áll a magyar kkv-szektor rendelkezésére, a közbeszerzések korrupt rendszere miatt gyakran nem a legjobbak nyernek, hanem sok esetben a kormányhoz közelálló vállalkozások.
Az Európai Uniótól érkező támogatások ellenére Magyarország versenyképessége nem javul. Ezek az adatok is azt jelzik, hogy a hazai kis- és közepes vállalatok – a hangzatos politikai ígéretek ellenére – sem kerültek jobb helyzetbe.
Pénz
Nem a nyugdíjvagyon felélése fogja beindítani a gazdaságot
Az első hónap adatai alapján kérdéses, hogy kiáramlik-e a kormány által várt 300 milliárd forint az önkéntes nyugdíjpénztárakból.
Két hónap alatt sikerülhetett földbe döngölnie Trumpnak az amerikai gazdaságot
Münchhausen báró politikai és gazdasági kalandozásai eddig nem azt az eredményt hozták az amerikai tőzsdén, mint amire a beiktatása előtt számítottak.
Három fővárosi kerület maradt, ahol Nagy Márton kritériumai szerint még megfizethető a lakhatás
Októberben Nagy Márton célul tűzte ki, hogy Budapesten 1 millió forintos négyzetméterár alatt maradjanak az ingatlanok. Mostanra ilyenek alig maradtak.
Fontos
Ebből a gödörből már csak a CATL-üzem beindulása húzhatja ki a hazai akkugyártást
A legfrissebb adatok szerint továbbra is csak szenved a magyar gazdaság korábbi húzóágazata, de nem teljesen reménytelenek az iparági kilátások.
Uniós pénzből jól megtolták az eddig tetszhalott magyar állami élelmiszervédjegyet
Elvileg öt éve létezik a Kiváló Minőségű Élelmiszer minősítés, de egyelőre alig van mögötte tartalom, jelenleg 150 terméken használhatják a védjegyet.
A világ harmadik legnagyobb autógyártójává válhat Magyarország lakosságarányosan
Legalábbis akkor, ha a tervezett kapacitással indulnak be az új üzemek, és más országok kapacitásában sem lesz túl nagy változás.
