Az arany nemzetközi kereskedelme sokak szemében misztikus ködbe burkolózó tevékenység, ami táptalajt ad az összeesküvés-elméleteknek is. Ezért esetenként maguk a résztvevők is felelősek, hiszen például a londoni aranypiac 1676-ig vezeti vissza a gyökereit, és azóta nem lehetett tudni, hogy mennyi nemesfém cserél gazdát a brit főváros kereskedői között.
Ez most megváltozott, miután a londoni aranykereskedelmi szövetség nyilvánosságra hozta az arany és az ezüst tőzsdén kívüli forgalmát. Pontosabban egyelőre egyetlen hétről van szó, de ebben az esetben már ez is radikális transzparenciának számít. Az adatok nagy meglepetést okoztak, kiderült ugyanis, hogy alaposan felülbecsülték korábban a londoni forgalmat.
Korábbi, közvetett adatok alapján az Arany Világtanács úgy számolt, hogy egy napon 101,6 és 234,2 milliárd dollár arany cserélhet gazdát Londonban.
Erre most kiderült, hogy valójában csak 36,9 milliárd ez az érték, legalábbis ennyi volt a szóban forgó hét átlaga.
Az ezüst forgalma ehhez képest eltörpül, csak 5,2 milliárd dollárt tesz ki.
Ennek az egyik érdekessége, hogy eszerint az arany New York-i forgalma nagyobb, mint a londoni. Ez azért meglepő, mert a brit főváros számít az első számú nemzetközi aranykereskedelmi központnak. Igaz, az eredmény változhat, ha hosszabb időre vonatkozó adatsor is ismert lesz. A szövetség vezérigazgatója a Bloombergnek azt mondta, hogy miután összegyűlik három hónap adatsora, naponta fogják publikálni a forgalomra vonatkozó információt.
A szövetség egyébként nem teljesen önkéntesen döntött úgy, hogy felhagy a több évszázados titkolózással. Néhány tagját az árak manipulálásával és azzal vádolták, hogy illegális bányákból származó arannyal kereskedik. A bizalom visszaszerzését nem csak az adatszolgáltatás bevezetése szolgálja. Ennek érdekében közölni fogják a tárolókban lévő nemesfém mennyiségét, és korszerűsítik az árveréseket, amelyeket évtizedeken át telefonon tartottak. Arra is keresik a megoldást, hogy az arany teljes útja nyomon követhető legyen a bányától kezdve, de ezzel kapcsolatban még nem jelentettek be semmilyen intézkedést.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
