A gasztroforradalomnak nevezett jelenség egyik sajátos csökevénye a budapesti közterek sajátos világát, az aluljárókat is elérte. Legalábbis abban az értelemben, hogy az aluljárókat egyre inkább megszálló és egyre csillogóbb standoknak látszólag komoly hatása van a gasztronómiai közízlés formálására.
Nekik köszönhetően egyáltalán nem számít már rendkívülinek, ha nemcsak az éjszaka végződik gyrosszal, hanem a reggel is azzal kezdődik. A reggeli energiaital megszokott kísérőjévé vált a sonkakrémes mirelit pizzaszelet, és nemzetközi terjeszkedésbe kezdhetnek az olyan magyar gasztrovívmányok, mint az XL húsos hatszög expressz. A három legszembetűnőbb üzletlánc a Fornetti, a Princess és a Trio Pizza.
Fornetti
A magyar aluljárók meghatározó szereplője a Fornetti. A fagyasztott-pékáru gyártásában és eladásában utazó Fornetti 1997-ben indult családi vállalkozásként Kecskeméten, és 2015-ben került a svájci-ír Aryzta-csoport tulajdonába, amely Európa legnagyobb pékipari vállalata. A Fornetti bőven kinőtte a metrók környékét, a cég szerint termékeit naponta több mint egymillió magyar fogyasztja.
Az elmúlt öt évben óriásit ugrott az árbevétele: 2013-ban 15 milliárd forintos forgalma volt, míg legutóbbi üzleti évében már a 28 milliárdot közelítette.
A Fornetti külföldi eladásai ennél is dinamikusabban nőttek, tavaly már bevételének harmada származott exportból. Míg itthon 2500 üzlettel rendelkezik, leányvállalatai révén Romániában és Bulgáriában közel 1100 franchise rendszerben működővel. Franchise üzletek és nemzetközi retail láncok révén összesen 14 külföldi országban van jelen, Bulgária és Románia mellett többek között Horvátországban, Görögországban, Lengyelországban vagy Szlovéniában is.
Princess
A Fornettihez hasonlóan a kilencvenes évek végén indult el a metróállomásokat megcélzó Princess hálózat. Mint nekünk küldött válaszlevelükben írták, a kilencvenes évek elején született meg az ötlet, mivel „budapesti utazásaik során nem volt útközben sem választékban, sem minőségben friss és finom pékárú vásárlására lehetőség”.
A budapesti metróvonalon 22 üzletük van, amelyeket fokozatosan Bakery&Bisztró modellre alakítanak át. Az öt évvel ezelőtt kezdődött átalakítás során a sütemények mellett friss szendvicsek és dzsúszok is megjelentek, valamint a kávétermékek választékát is bővítették. Az üzleteket üzemeltető Isar 2000 Kft. egy ciprusi cég tulajdonában áll, ügyvezetői pedig grúz-izraeli üzletemberek. Velük Habony Árpád miniszterelnöki tanácsadó is jó viszonyt ápol, a Direkt36 szerint egyikük, Shabtai Michaeli részt vett a kormány sokat bírált letelepedésikötvény-programjában is.
A Princess kevésbé sikeres a Fornettinél, az elmúlt öt évben alig több mint 10 százalékkal nőtt az árbevétele, bár így is stabilan 200 millió forint körüli eredményt termel. A metrómegállók mellett benzinkutakon is kaphatóak a fagyasztott és félig sült áruból helyben kisütött termékei, és külföldön is elkezdett terjeszkedni. A bukaresti és a prágai metrónál is vannak üzletei, emellett honlapja szerint a következő öt évben tervezi meghódítani a lengyel és az ukrán piacot. Terveikről még annyit írtak, hogy bevásárlóközpontokban is szeretnének üzleteket nyitni.
Trio Pizza
A budapesti aluljárók legújabb és legeklektikusabb szereplője a Magyaroszágon népszerű gyorsételek szentháromságát, a pizzát, a hamburgert és a gyrost egyaránt árusító Trio Pizza. Az amerikai-török/görög-olasz fúziós konyhára építő Trio Pizza két éve indult, és jelenleg 13 üzlete van metrómegállóknál.
A 250 forintos pizzaszeletet és 300 forintos hamburgert áruló lánc saját fejlesztésű pizzával és különlegesen finom gyrosszal hirdeti magát. Egyik különleges innovációja pedig a karácsonyi különlegességként beharangozott székelykáposztás pizza volt 2017-ben, ami annyira korszakalkotó volt, hogy az addig sűrűn frissülő Facebook-oldalukon azóta nem volt új poszt.
A láncnak tavaly még csak 157 millió forint bevétele volt, ami meglepően alacsonynak tűnik. Ha 13 üzlettel számolunk, akkor az egy üzletre jutó havi bevétel egymillió forint lenne. Megkerestük a céget, hogy mi erre a magyarázat, de nem kívántak válaszolni a kérdéseinkre.
Ezt a vállalkozást szintén külföldiek üzemeltetik, nevük alapján három arab a tulajdonos, akik évek óta Magyarországon élnek. Több vendeglátással foglalkozó vállalkozásuk van a cégadatbázisok szerint, de az interneten lényegében semmit nem lehet találni róluk.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
