Hírlevél feliratkozás
2018. március 31. 16:05 Élet, Piac

Jön a postás, elvisz sétálni és lenyírja a füvet

A digitalizáció, a postai szektor liberalizációja, a 2008-as gazdasági válság miatt hozott költségcsökkentések és az e-kereskedelem mind oda vezettek, hogy a hagyományos postai tevékenységek egy része lejtmenetbe került.

Különösen a levélforgalomra igaz ez, a világ egyik legnagyobb postai szolgáltatója, az amerikai US Postal Service például 59 milliárd darabos csökkenést könyvelt el a levelek területén 2006 és 2015 között. Globális szinten a hagyományos levélforgalom volumene évente 4-6 százalékkal csökken, de van olyan hely is, például Dánia, ahol egy év alatt 19 százalékos volt a zuhanás. A KSH adatai szerint 2008 és 2016 között Magyarországon 28 százalékkal csökkent a levélpostai küldemények száma, a lakosság mellett a céges nagyfeladók is egyre kevesebb levelet küldenek.

Márpedig a világ postavállalatainak jelentős része még mindig a (marketing)levelekből szerzi árbevételének jelentős részét, van ahol 50 százalék feletti ez az arány. Az Accenture globális tanácsadócég tanulmánya szerint ugyanakkor az látszik, hogy az általuk vizsgált 26 postavállalatnál a levelekből szerzett bevétel aránya a 2007-es 55 százalékról 2014-re 44 százalékra csökkent. Van olyan posta – például a Poste Italiane –, amely szinte már csak mellékesen szállít ki leveleket, árbevételének körülbelül a háromnegyedét a pénzügyi szolgáltatásokból szerzi be.

Ráadásul mennyiségében a levelekből származik a legtöbb profit: a US Postal Service-t felügyelő szerv kutatása szerint a vizsgált 13 meghatározó postavállalatból 11-nél a profit 60 százalékát a levéltermékek adták a 2011-2015-ös időszak alatt. Sőt, három postánál (Ausztria, Hollandia és Norvégia) a levelek hoztak egyedül nyereséget.

Bár az utóbbi években a felfutó e-kereskedelemnek köszönhetően a csomagszállítás forgalma megugrott, ebben a szolgáltatásban éles a verseny, illetve más a költségstruktúra is, így a profittermelő képesség – legalábbis egyelőre – kisebb, mint a levélpostai küldeményeknél. A cégek több mint felénél a levelek profitrátája magasabb, mint a küldemények és logisztikai szolgáltatások marzsa. Emellett a postai cégek hiába emelik – az inflációt jelentősen meghaladó mértékben – díjaikat és szabdalják szét szolgáltatásaikat, ez csak részben kompenzálja az elkönyvelt mennyiségi visszaesést a leveleknél.

A nagy, sok esetben állami hátterű cégeknek főleg ezért kell új termékeket, szolgáltatásokat bevezetniük. Ehhez jó alapot adhat, hogy a postavállalatok többnyire nagy foglalkoztatók, és az országot lefedő komoly logisztikai háttérrel is rendelkeznek.

A fejlesztések egyik kiemelt új területe az idősgondozás. Az amerikai US Postal Service programjában a postások megadott címeket figyelnek, és jelzik, ha túl sok levél gyűlik fel a postaládában, ami arra utalhat, hogy a címzett lebetegedett, vagy egyéb gond történhetett vele.

A finn Posti az ország bizonyos részében a helyi szociális szervekkel együttműködve ebéd- és levélkiszállítást vállal fogyatékkal élőknek és olyan időseknek, akik nehezen tudják ellátni magukat. “Befriending Service” néven olyan szolgáltatást is indítottak, amelyben elviszik sétálni az időseket és társaságot biztosítsanak nekik. A legolcsóbb csomag heti egyszeri fél órás kiszállással 69 euróba kerül.

A belga bPost is időseket célzó szolgáltatással állt elő: a cég önkormányzatoknak segít felmérni az elmagányosodott és szociális segítségre szoruló idősek helyzetét. A ráció itt is az, hogy a postás az ismerős arc, akivel könnyebben beszélgetnek az idősek.

A holland PostNL igény szerint két holland reptérre kiviszi az utasok csomagjait, hogy ne nekik kelljen cipekedniük a városon keresztül, és akár be is csekkolják a bőröndöt.

Hasonló szolgáltatása van a spanyol Correosnak is, amely a RENFE vasúttársasággal utazók postán feladott csomagjait viszi el az ország turisztikailag leglátogatottabb helyeire egy napon belül.

A brit Royal Mail eközben megnyitotta járműkarbantartó telephelyeit és több mint ezer autószerelő szolgáltatásait árulja cégeknek, flottakezelőknek.

Talán a finn Posti merészkedett a legtávolabbra azzal, hogy nyáron fűnyírást is vállal, de meglocsolják a teraszon hagyott növényeket is, amíg a lakók nyaralnak. A Securitas biztonsági céggel együttműködésben pedig egyfajta távfelügyeleti szolgáltatást is vállalnak az ország egyes részein.

Vannak olyan postai cégek is, amelyek elszállítják az újrahasznosítható hulladékokat. A svájci és ausztrál Nespresso üzletekben például díjmentesen lehet felvenni zacskókat, amelyekbe a használt kávékapszulákat lehet elhelyezni, majd az egészet berakni a postaládába – esetleg postán feladni –, ahonnan a svájci vagy ausztrál postás elviszi egy logisztikai központba, onnan pedig visszakerül a Nespressóhoz vagy a feldolgozótelepre. A svájci posta emellett már használt ruhák begyűjtését is vállalja. Az indokok között itt is egyértelműen megjelenik a hagyományos postai szolgáltatások hanyatlása.

A postacégek az utóbbi években kezdtek rájönni arra is, hogy jelentős mértékű adattal rendelkeznek azokról a településekről és ügyfelekről, ahová szállítanak, és hogy ezeket az adatokat fel is lehetne használni valamire. Ennek egyik egyszerűbb formája a direkt marketing küldemények célba juttatása: a Canada Post például irányítószámra, vagy egészen egy-egy személyre lebontott okos direkt marketing levél szolgáltatást kínál.

A Deutsche Post DHL is nyújt hasonló szolgáltatást: az e-kereskedőknél vásárlók adatait összevetik a saját adatbázisukkal, és így tudnak célzott marketinganyagok elkészítésében segíteni.

Az Accenture szerint a jövőben két területre mindenképpen érdemes lesz figyelni. Az egyik az egymással interneten kommunikáló eszközök piaca (Internet of things), amely a következő öt évben a postai szolgáltatóknál is berobbanhat. Mivel az okos eszközök egyre olcsóbbá válnak, a postacégek is egyre jobban tudják majd ezeket használni ahhoz, hogy a költségeiket optimalizálják. A postásautókra szerelt érzékelő például leolvashatja a kuka jelét, és tudhatja, hogy még nincs teli a szemetes, vagyis nem kell üríteni.

A drónok is megjelennek, de az Accenture elsősorban nem a csomagszállítást említi, mert szerintük itt egy darabig még nem fognak tömegesen elterjedni. Kisegítő eszközként lehet egyelőre nagyobb szerepük a postai szolgáltatásoknál, például monitorozni lehet velük a kiszállítás hatékonyságát, vagy új kiszállítási pontokat lehet azonosítani, esetleg valós idejű forgalomfigyelést tesznek lehetővé, hogy a földi kiszállítók el tudják kerülni a dugókat. A csomagszállításban inkább a 2020-as évektől robbanhatnak be, amikor már a szabályozási keretrendszert is egyre több országban megteremtik.

Élet Piac Accenture csomag idősek levél posta postás Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Jandó Zoltán
2018. november 13. 18:17 Élet

Nagyon nem szívesen segítenek idegeneken a magyarok

Nemzetközi összevetésben kifejezetten alacsony a magyarok jótékonykodási hajlandósága. Az idegeneknek szinte mindenhol szívesebben segítenek.

Torontáli Zoltán
2018. november 12. 17:28 Élet, Világ

Soha nem fizettek még annyit kortárs műtárgyért, mint a Medence két alakkal címűért fognak

David Hockney festménye 80 millió dollárért mehet el, és ezzel a legértékesebb műalkotás lehet, amelyet még élő művész jegyez.

Rigó Anita
2018. november 12. 16:13 Állam, Élet

Magyarországon egy apa nem lehet annyira családcentrikus, hogy otthon maradjon a gyerekkel

Nálunk még most is nagyon erős a hagyományos kenyérkereső apai szerep támogatottsága, Németországban viszont más a helyzet.

Fontos

Kasnyik Márton
2018. november 13. 12:51 Podcast

A nagy transzferár-trükközés igazi tétje

Tényleg fontos nekünk, hogy egy-egy multinacionális vállalat hogyan áramoltatja a pénzt az országok között? G7 podcast, a vendég a cikksorozatunk szerzője.

Hajdu Miklós
2018. november 13. 06:56 Tech

Adatszemüveg és virtuális valóság: szinte olyan lesz az autógyári munka, mint egy videójáték

Tablet, okosóra és hamarosan adatszemüveg egészíti ki karbantartók szerszámkészletét a magyarországi autógyárakban.

Bucsky Péter
2018. november 12. 06:53 Piac

Évi 48 milliárd forintnyi társasági adót trükközhet ki az országból 30 magyarországi multi

Ha csak a legnagyobb multik abbahagynák a nyereség kijátszását, egy pillanat alatt 1 százalékot nőne a magyar GDP. A nagy transzferár-trükk, harmadik rész.