Majdnem minden huszadik csecsemőre jut egy születő építőipari társaság
Kevés olyan gazdasági mutató lehet, amelyben Budapest, Nógrád megye és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyformán teljesít, de az építőiparnak ezt is sikerült kitermelnie: ezeken az országrészeken a legnagyobb az építőipari cégek cserélődése.
Az Opten céginformációs szolgáltató adatbázisa szerint a fővárosban tavaly 1578 építőipari vállalkozást alapítottak, ami borzasztóan sok, de 1707 budapesti cég szűnt meg, vagyis még annál is több. A két említett megyében kisebb számokkal, de hasonló az arány, míg a legstabilabb megyének Veszprém, Zala és Győr-Moson-Sopron számít.
2017-ben országos szinten a 3987 cégalapítást összesen 4396 megszűnés kísérte, ami az Opten számai szerint végső soron arra utal, hogy minden 12. cég megszűnik egy éven belül. Csak összehasonlításul: Magyarországon majdnem minden 20. élveszülésre jut egy születő építőipari társaság. A cégek ilyen nagy arányú cserélődése instabillá teszi a piacot, tavaly közel 7000 cég ellen indítottak végrehajtási eljárást, tehát a fizetési problémák a cégek jelentős részénél továbbra is jellemzőek.
A 30 százalék körüli cégmegszűnési arány még mindig rendkívül magas, más ágazatokhoz képest is, de sokkal jobb, mint a 2000-es évek környékén, amikor 70-80 százalék körül volt.
Az ágazat 2017-es felfutásával párhuzamosan meredeken emelkedtek az ingatlan, valamint az építőanyag árak és a munkadíjak is, de vélhetően ez a fajta lendület hosszú távon nem marad meg.
A hazai építőipar mindig érzékenyen reagált a gazdaság teljesítményének hullámzásaira, így a mostani felfutás azt jelzi, hogy jó irányban halad a gazdaság, másrészt veszélyt is jelez, hiszen a lendület kifutása újra tömeges felszámolási arányt vetít előre
– áll az Opten elemzésében.
A tőkeellátottságon ugyan adminisztratív eszközökkel nem lehet sokat segíteni, de a szürke zóna várhatóan tovább fog zsugorodni 2018-ban, mert számos jogszabály lép életbe, amelyekkel a stabilitás elősegítésére törekszenek. A csődtörvény és az adótörvények változásai tovább finomítják a vállalkozók felelősségre vonhatóságát, és korlátozni fogják a visszaélési lehetőségeket. Ezek elősegíthetik az ágazat fehéredését, bár jogszabályokkal nehéz féken tartani 50 ezer építőipari vállalkozást.
Vállalat
Most lehet hibáztatni Brüsszelt: kamionok áradatát szabadítja az utakra
A zöldnek mondott intézkedések a közúti áruszállítást hozzák helyzetbe, ezek hatására várhatóan jelentős mennyiségű vasúti forgalom terelődik kamionokra.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Egyre több rossz hitel mögé kell beállnia az államnak, hogy a magyar cégek forráshoz jussanak
Főleg az agrárvállalkozásoknál tolják az állami kezességvállalást annak ellenére is, hogy a hitelfelvevők egyre jelentősebb része végül nem tud törleszteni.
Fontos
Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok
Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.
Kifulladni látszik a magyar államadósság-ráta csökkenése
Nemcsak rövid, hanem középtávon is magasan ragadhat az adósságráta, ami a gazdasági felzárkózási folyamatunkat is megnehezítheti.
Kivételes szerencsével léphettek be a 90-es évek közepe után született fiatalok a munkaerőpiacra
A gazdasági fellendülés időszakában pályára lépő fiatalok viszonylag könnyen találtak munkát jó fizetés mellett, kérdés, hogy ez miként hat a motivációjukra.
