Gyengül a dollár, és szabadulnak a befektetők az amerikai kötvényektől, ami meglehetősen szokatlan az olyan válsághelyzetekben, mint ami mostanában jellemzi a világgazdaságot. A ritka és furcsa helyzet Donald Trump intézkedéseinek következménye, amelyek miatt szokatlan kockázatok övezik az Egyesült Államok gazdaságát és kormányzását.

Előzmények: az amerikai állampapírok – és általuk a dollár – nemcsak a 2008-as recesszió, a koronavírus-járvány vagy az energiaár-emelkedés időszakaiban, de az olyan, leginkább az Egyesült Államokat érintő válsághelyzetekben is menedéket nyújtottak a befektetők számára, mint a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásokat követő időszak.

• Bekövetkezett az euró-dollár paritás az energiaválság időszakában, a dollárt egy az egyben cserélték a pénzváltók az euróval 2022 nyarán, amire korábban csak az euró bevezetését követő néhány évben volt példa. Ennek lehetősége a közelmúltban is felmerült, mielőtt Donald Trump megkezdte volna kormányzását.

Miért fontos ez? A fenti történelmi mintázat azért alakult ki, mert világszerte jellemző volt az általános bizalom az amerikai pénz- és gazdaságpolitika iránt, ám ez most megdőlni látszik, aminek közvetlen következményei a dollár gyengülése és a kötvények hozamainak növekedése, azokat ugyanis már csak magasabb kamatszint mellett veszik a befektetők.

• Túlmutatnak az Egyesült Államok gazdaságán a bizalomvesztés következményei, ugyanis az eddig lényegében kockázatmentesnek tartott amerikai kincstárjegyek hozamai viszonyítási alapként szolgálnak a globális pénzügyi rendszer számos pontján, például hitelkamatok, részvények és más államkötvények árfolyamainak meghatározásakor.

Számokban: öt százalék közelébe nőtt a 30 éves amerikai államkötvények hozama, ami eleve szokatlanul magas szint, és maga a trend is szembemegy a gazdasági bizonytalanságok idején jellemző kamatcsökkenéssel (az alábbi ábrán a szürke sávok jelölik a recessziós időszakokat). Némi reményt kelthet, hogy a magas kamatok mellett egyelőre gazdára találnak a kötvények.

• Normális esetben viszont a dollárnak is erősödnie kellene, ha vonzóvá válnak az amerikai kötvények, ám a dollár gyengülése forintban számolva is szembetűnő: az év elején 400 forintot is kellett fizetni egy dollárért, most azonban 360 körül alakul az árfolyam. A dollár-euró árfolyam is messze került a paritástól, egy dollár már 0,9 eurót sem ér a devizapiacon.

Alulnézet: az olaj ára is csökken a vámintézkedések miatt, ráadásul, mivel az energiahordozó értéke dollárban van megállapítva, az amerikai valuta értékvesztése is kedvez például a magyar autósoknak, holnaptól 12 forinttal csökkennek az üzemanyagárak. Rossz hír viszont, hogy rendhagyó módon a forint együtt gyengül a dollárral az euróval szemben.

Mi várható? Egyrészt árulkodik a kilátásokról a válságok idején népszerűvé váló arany iránt fokozódó az érdeklődés – a nemesfém árfolyama jócskán megnőtt, és egyre szélesebb a vásárlók köre. Másrészt, az amerikai kötvényekhez visszatérve, megnőhetnek az államadósság fenntarthatóságával kapcsolatos aggodalmak, ami további kockázati prémiumokhoz vezethet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMeddig gyengül még az euró a dollárral szemben?Az euróövezetben gyorsabban csökkenhet az alapkamat, mint az Egyesült Államokban, ennek ellenére valószínűleg nem sokat erősödik már a dollár.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz arany lehet a menekülőeszköz Trump gazdaságpolitikája előlAz arany a turbulens politikai és gazdasági idők legjobb befektetése, mivel értékállósága miatt véd a leértékelődéssel szemben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Világ állampapír amerikai védővámok dollár Donald Trump Olvasson tovább a kategóriában