Az akkumulátorgyárak mellé sorban jönnek Magyarországra a bankok is Dél-Koreából
Irodát nyit Budapesten a második legnagyobb dél-koreai bank, a Hana Bank, hogy segítse a Magyarországon az akkumulátoriparban működő dél-koreai vállalatok finanszírozását, az üzleti kapcsolatok építését.
A harmadik és negyedik legnagyobb koreai bank, a Shinhan és a Woori már 2021 óta jelen van, csakúgy, mint az állami KDB.
„A budapesti irodánk az akkumulátorgyártásban érdekelt koreai vállalatokat támogatja a szerződéskötésekben piackutatás és helyi üzleti kapcsolati hálózatépítő szervezet segítségével” – nyilatkozta a Hana Bank egy tisztviselője.
Számokban: Dél-Korea 2014-2021 között 952 millió euróról 6926 millió euróra növelte magyarországi működőtőke-befektetési állományát, amivel a negyedik legnagyobb külföldi befektető lett.
Magyarország 2022-ben már Kína, Lengyelország és az USA mögött a világ negyedik legnagyobb akkumulátorgyártója volt.
Tágabb kontextus: a világ hat legnagyobb akkumulátorcella-gyártója közül már négy (CATL, BYD, SK On, Samsung SDI) jelen van Magyarországon, az SK és a Samsung dél-koreai.
Mit mondanak ők? A Koreai Kereskedelmi és Befektetési Ügynökség (KOTRA) anyaga szerint „Magyarország más európai országoktól eltérően nyitott a koreai és kínai befektetések előtt.”
Felülnézet: a jelenlegi tendenciák alapján a 2020-as évtized második felére Kína és Dél-Korea felzárkózhat Németország mögé a legnagyobb magyarországi működőtőke-befektetők sorában, az akkumulátoripari beruházások miatt.
Mi várható? A KOTRA jelentése szerint a dél-koreai üzleti érdekeltségek stabilitását nagyban befolyásolja, hogy milyen gyorsan épül ki a gyártást segítő infrastruktúra.
A Samsung gödi telepénél 30 milliárd forint ment el az áram-, gáz-, és vízhálózat fejlesztésére, az SK iváncsai beruházásánál közlekedési és közműfejlesztésre 50 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány.
Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.