Az akkumulátorgyárak mellé sorban jönnek Magyarországra a bankok is Dél-Koreából
Irodát nyit Budapesten a második legnagyobb dél-koreai bank, a Hana Bank, hogy segítse a Magyarországon az akkumulátoriparban működő dél-koreai vállalatok finanszírozását, az üzleti kapcsolatok építését.
A harmadik és negyedik legnagyobb koreai bank, a Shinhan és a Woori már 2021 óta jelen van, csakúgy, mint az állami KDB.
„A budapesti irodánk az akkumulátorgyártásban érdekelt koreai vállalatokat támogatja a szerződéskötésekben piackutatás és helyi üzleti kapcsolati hálózatépítő szervezet segítségével” – nyilatkozta a Hana Bank egy tisztviselője.
Számokban: Dél-Korea 2014-2021 között 952 millió euróról 6926 millió euróra növelte magyarországi működőtőke-befektetési állományát, amivel a negyedik legnagyobb külföldi befektető lett.
Magyarország 2022-ben már Kína, Lengyelország és az USA mögött a világ negyedik legnagyobb akkumulátorgyártója volt.
Tágabb kontextus: a világ hat legnagyobb akkumulátorcella-gyártója közül már négy (CATL, BYD, SK On, Samsung SDI) jelen van Magyarországon, az SK és a Samsung dél-koreai.
Mit mondanak ők? A Koreai Kereskedelmi és Befektetési Ügynökség (KOTRA) anyaga szerint „Magyarország más európai országoktól eltérően nyitott a koreai és kínai befektetések előtt.”
Felülnézet: a jelenlegi tendenciák alapján a 2020-as évtized második felére Kína és Dél-Korea felzárkózhat Németország mögé a legnagyobb magyarországi működőtőke-befektetők sorában, az akkumulátoripari beruházások miatt.
Mi várható? A KOTRA jelentése szerint a dél-koreai üzleti érdekeltségek stabilitását nagyban befolyásolja, hogy milyen gyorsan épül ki a gyártást segítő infrastruktúra.
A Samsung gödi telepénél 30 milliárd forint ment el az áram-, gáz-, és vízhálózat fejlesztésére, az SK iváncsai beruházásánál közlekedési és közműfejlesztésre 50 milliárd forintot hagyott jóvá a kormány.
Az európai védelmi tervekben egyre nagyobb szerepet kap Ukrajna hadiipari integrációja, ami újabb front lehet az ezt ellenző Orbán Viktor és Európa maradéka között.
Egyre gyakoribb, hogy a lakossági panaszok miatt az önkormányzatok fellépnek a boltok előtti italfogyasztás ellen, de egy dohányboltnak már nem lehet megtiltani, hogy éjszakai szeszforrás legyen.
A német autóipari ellátási lánc tagjai egymást rántják magukkal a mélybe az Egyesült Államok által bevezetett vámok után. A magyar kivitel 8 százalékát adó győri Audi motorok és autók exportja miatt is érintett.
Az üzemeiket jelentősen a kapacitásaik alatt működtető európai autógyártók a védelmi ipar felé nyitva keresnék a kiutat az iparágat érintő lassulásból. Egyelőre azonban inkább csak nyilatkozatokról és nem konkrét együttműködésekről van szó, raádásul még a nagyobb szereplők közül sem ért mindenki egyet azzal, hogy a védelmi ipar lehetne a járműipar megmentője.
Nyolc százalékkal csökkent az ipari termelés volumene februárban az előző év azonos hónapjához képest, januárhoz hasonlítva továbbá 1,3 százalékos visszaesés történt, közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az ágazat kibocsátása négy éve nem látott mélységbe süllyedt a szezonálisan és munkanappal kiigazított statisztika szerint.
A magyar gazdaságpolitika örök célja a hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) megerősítése, ami egy ponton túl nem képzelhető el anélkül, hogy ezek a cégek a külpiacokon is értékesítsenek. Ezen a téren bőven lenne még tennivaló, Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kkv-k fejlesztéséért felelős államtitkára szerint bár 15 ezer exportképes magyar kkv van, de Ausztriában és Szlovéniában arányaiban háromszor nagyobb a számuk.
Hét éve nem regisztráltak annyi bűncselekményt Magyarországon, mint 2024-ben – derül ki a statisztikai hivatal múlt héten közzétett adataiból. A bűncselekmények száma 2021 óta több mint másfélszeresére nőtt, miközben a megelőző évtizedben látványos csökkenés volt jellemző.
Manipulálhatták az elmúlt években a hazai szegénységi mutatókat, ez pedig megrengetheti a hivatalos hazai statisztikákba vetett, eddig is törékeny bizalmat.
Az új amerikai kormányzat úgy ítéli meg, az újraiparosítás fontosabb a klímavédelemnél. Trump céljai világosak, de semmi sem garantálja, hogy azok teljesülnek is.
458 millió euró (közel 184 milliárd forint) bírságot szabott ki az Európai Bizottság 15 autógyártóra, amiért kartelleztek a ronccsá váló kocsikkal összefüggő kérdésekben.
A háború kitörése után Moszkva elvárta volna Kazahsztántól a teljes együttműködést, a közép-ázsiai ország ehelyett viszont megerősítette a kapcsolatatait Kínával és a nyugati országokkal.
Kedden hatályba lépett az úgynevezett e-pénztárgép rendelet, ezzel elindult az a jogi folyamat, amelynek végén a bolti vásárlások után a vevők már nem kapnak papírra nyomtatott nyugtát, csak ha külön kérik.