Hírlevél feliratkozás
Trippon Mariann
2022. november 21. 14:03 Pénz

Decemberben 24 százalék lehet az infláció, mikor csökkenhet a kamatszint?

(A szerző a CIB vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) októberi drasztikus kamatemelését követően a kérdés, amivel elemzőként nap mint nap találkozunk, a következő: mikor kerülhet sor kamatcsökkentésre?

Az októberi döntések értelmében az alapkamat újra elvesztette irányadó jellegét, így effektív kamatként az egynapos betéti eszköz 18 százalékos kamata funkcionál. Az október végi „normál” kamatmeghatározó ülést követően a jegybanktól a következő iránymutatást kapta a piac:

  • A 13 százalékos alapkamatszint megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezeléséhez, a szigorú monetáris kondíciók tartósan fennmaradnak, a forint likviditásszűkítése folytatódik.
  • A piaci stabilitás megteremtése és fenntartása érdekében bevezetett új eszközök (gyakorlatilag az 500 bázispontos kamatemelés) mindaddig érvényben maradnak, ameddig az ország „kockázati megítélése nem javul számottevően”.

A makrogazdasági folyamatokkal kapcsolatban a háttérbeszélgetésen elhangzott, hogy az MNB szerint – bár rövidtávon tovább emelkedik az infláció – a belső és külső tényezők inflációs fordulatot vetítenek előre. A növekedés és a belső kereslet fékeződik, amit magas frekvenciájú adatok is alátámasztanak, miközben a világpiacon mérséklődik az energiahordozók és más árupiaci termékek ára, és a kínálatoldali feszültségek is tovább oldódnak. A folyó fizetési mérleggel kapcsolatban is óvatos derűlátással fogalmazott az alelnök: szeptember jelenthette a mélypontot, és amennyiben az energiaárak terén megfigyelhető pozitív folyamatok tartósak maradnak, a javulás a vártnál gyorsabban is végbe mehet.

Az elmúlt hetekben beérkező adatok viszont még nem tükrözik az MNB által várt fordulatot.

Mint emlékezetes, októberben tovább emelkedtek itthon a fogyasztói árak, ráadásul a vártnál nagyobb mértékben, az éves árindex 21,1 százalékra ugrott. A részletes bontásból kiderül, hogy havi szinten továbbra is az élelmiszerek drágultak jóval átlag felett, de a többi kategóriában is erős maradt az inflációs nyomás, amit a maginflációs mutatók is pontosan jeleznek. A gazdaságban tehát továbbra is intenzív átárazások folynak, a következő hónapokban tovább gyorsulhat a pénzromlási ütem (az újabb ársapkák – tojás, burgonya – ellenére is).

Jelenlegi számításaink szerint a következő két hónapban tovább emelkedik a pénzromlási ütem, és decemberben már megközelítheti/elérheti a 24 százalékot. 2023 első felében végig 20 százalék feletti infláció körvonalazódik, és bár a harmadik negyedévtől elindulhat egy erőteljesebb lassulás, 2023-ban az éves átlagos infláció 17 százalék felett lehet, egy számjegyű tartományba pedig csak egy év múlva kerülhet.

A külső pozíciónkban sincs egyelőre bizonyítható javulás. Bár a szeptemberi árumérlegadatok az előző két hónap szintjénél alacsonyabb, „csak” 652 millió eurós hiányt mutattak, az első három negyedév összesített hiánya így is elérte az 5,7 milliárd eurót, a 12 havi gördülő egyenleg pedig 6,53 milliárd euróra hízott. Az év további részében tovább emelkedhet a deficit, ami a teljes évben meghaladhatja a 8 milliárd eurót. A szeptemberi fizetésimérleg-statisztikák a cikk írásának időpontjában még nem állnak rendelkezésre, de itt sem számíthatunk egyelőre komoly javulásra. Ahhoz, hogy szemmel látható fordulat körvonalazódjon, még több hónapot várnunk kell.

A kamatkilátások szempontjából a piaci folyamatok is kiemelt jelentőséggel bírnak. A forint árfolyama a rendkívüli kamatemelést követően gyors és nagymértékű korrekciót mutatott. Az euró-forint kurzus átmenetileg 400 alatt is járt, ezt követően azonban ismét gyengülési nyomás tapasztalható a piacon; ennek nyomán a keresztárfolyam ismét a 410-es szint felé indult. Történt ez annak ellenére, hogy a globális hangulat alapvetően támogató maradt, vagyis a mozgások mögött ismét országspecifikus bizonytalanságokat sejthetünk.

Összegezve a fentieket: a rendkívül magas és még mindig emelkedő infláció, a nem horgonyzott inflációs várakozások, illetve az egyéb kockázatok (EU-források, külső egyensúly) a forint viszonylagos stabilizálódása ellenére sem nyújtanak lehetőséget rövidtávon a kamatszint mérséklésére. Különösen azért, mert az ország kockázati megítélése továbbra is rendkívül törékeny. A kézzel fogható fundamentális javulás mellett az EU-megállapodás is egy olyan tényező, amit kiemelten figyelnek a piacok. Ezen a téren pedig továbbra is csak ígéretek vannak, a tényleges megállapodás legkorábban az év legvégén születhet meg.

Mindemellett a globális kockázati hangulat is meglehetősen volatilis, és a nagy jegybankok sem „végeztek” még a szigorítással. Az elmúlt hetek pedig fényesen bizonyították, hogy az elhamarkodott lépések a jelenlegi környezetben azonnal visszaütnek, az MNB-nek tehát extra óvatosnak kell lennie monetáris kondíció alakításakor.

Így mindent egybevetve a következő hetekben (jó eséllyel akár az év végéig is) maradhat a jelenlegi szinten az effektív kamat. Amennyiben a várt makrogazdasági fordulat bekövetkezik, és már kézzel fogható jelei vannak egyrészt az inflációs nyomás enyhülésének, másrészt a külső egyensúlyi pozíciónk javulásának, a jövő évben elindulhat az irányadó kamat fokozatos lefaragása, és jövő év végére a jegybanki kamat újra megközelítheti a 10 százalékot.

Fontosnak tartjuk a használható tudást nyújtó elemzéseket, a higgadt, szakértői véleményeket. A rovat támogatója a Boston Consulting Group.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkAz utcán söpörték a pengőt, amikor ennél is magasabb volt az élelmiszer-inflációA Rákosi-korszak hatósági árainak bevezetésénél lehetett még hasonló ársokk, de a mostaninál nagyobb mértékű élelmiszer-drágulás az elérhető adatok szerint a forint történetében nem volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarok milliói kerülnek még messzebb attól, hogy kijöjjenek a jövedelmükbőlEddig is igaz volt, hogy minél rosszabbul keresett valaki, annál messzebb volt attól a jövedelmi szinttől, amit átlagos életszínvonalat adónak gondolt. De erre az infláció rátesz még egy lapáttal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHúsz százalék fölött ragad az infláció fél évig, de mi lesz azután?A magyar gazdaságpolitika új iránya kedvező lehet az infláció megfékezésének szempontjából, azt viszont nem tudni, hogy meddig tart ki e mellett.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz forintárfolyam infláció irányadó kamat kamatcsökkentés kamatemelés kamatpálya mnb Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Vámosi Ágoston
2025. február 13. 16:54 Pénz

Sokat erősödött a forint, de hamarosan jöhet az újabb fordulat

Nem érdemes sokat várnia, aki síelésre vagy nyaralásra váltana eurót, mert elemzők a gyengülő trend visszatérésére számítanak.

Vámosi Ágoston
2025. február 10. 16:38 Közélet, Pénz

A legyőzött, lefeküdt infláció fenyegeti újra a családokat a kormány szerint

A nemzetgazdasági miniszter korábban már győzelmet hirdetett az infláció fölött, most mégis újra felvetette az árstopok bevezetését.

Jobbágy Sándor
2025. február 9. 05:46 Pénz, Világ

Megugorhat-e idén újra az infláció?

Sok a kockázat, ami számos ország „inflációs tevéjénék” egy második púpot is növeszthetne. Mégsem jön feltétlenül új inflációs csúcs.

Fontos

Vámosi Ágoston
2025. február 14. 10:33 Élet, Vállalat

Lázár és Trump hadat üzent neki, a dolgozókért folyó harc fegyvere lett a home office

Az amerikai kormány, a legnagyobb bank és a MÁV is megtiltotta az otthoni munkavégzést, pedig ezzel hátrányba hozzák magukat a munkaerőpiacon.

Torontáli Zoltán
2025. február 14. 06:09 Közélet, Vállalat

A szétadóztatott magyar webáruházak nem bírják a nemzetközi versenyt

Miért tud egy cseh, román vagy lengyel kereskedő jobb feltételekkel Magyarországra szállítani, mint egy magyar? Miért nem fordítva következett ez be?

Hajdu Miklós
2025. február 13. 13:35 Adat

Olyan mélyre csúszott a hazai autóipar, hogy könnyen felránthatja a BMW és a BYD új gyára

A nagy gazdasági válságokat idézi a magyar autóipar decemberi visszaesése, és egyelőre a kilátások is csak az épülő gyárak miatt kedvezőbbek.