Bár már jó ideje döntöttek róluk, az Oroszország elleni uniós olajembargó intézkedései csak a következő hónapokban élesednek. A tengeren szállított orosz kőolaj importtilalma december 5-én lép hatályba, feldolgozott olajtermékeket – például benzint és gázolajat – pedig február 5-ét követően nem vásárolhatnak uniós cégek az Ukrajnában háborúzó Oroszországból. Ráadásul december 5-én életbe lép az amerikai vezetéssel kidolgozás alatt álló olajársapka is, amelynek azonban a szintjét még mindig nem döntötték el.

Mindez a következő hónapokban jelentősen átalakítja a globális olajkereskedelmet. Azt azonban még a szektor szereplői sem tudják pontosan, hogy mi fog történni, ráadásul az orosz vezetés kilátásba helyezte a szállítások leállítását, ha a Nyugat bevezeti az olajársapkát. A nyersolajárak október közepe óta emelkednek, és nem várható, hogy ez megfordulna – főleg, ha Putyin elkezdi beváltani fenyegetését.

Úgy tűnik, mindennek az lesz az egyik legfontosabb hatása, hogy Európa rengeteget fog fizetni a dízelért. Az európai dízelpiac különösen érzékeny az orosz ellátás elmaradására, ugyanis régóta viszonylag jelentős részben orosz finomítókra támaszkodik a mezőgazdaság és a szállítási szektor számára is fontos üzemanyag biztosításakor. Mindezt csak tetézi, hogy a francia finomítókban nemrég lezárult sztrájk miatt mintegy 25 millió tonna feldolgozott olajtermék esett ki az európai piacról. 

„A félkész termékekből kezdünk kifogyni Európában, legalábbis néhány európai országban. Nagy szükségünk van árura” – mondta a Wall Street Journalnak egy spanyol energiavállalat vezetője. Ebbe a kategóriába tartozik például a kerozin és a dízel is.

Az európai gépkocsipark sokkal nagyobb százaléka megy dízellel, mint az amerikai, ugyanakkor a kontinens nem alakította át a finomítóit a nagyobb gázolajgyártás érdekében. Sőt, a világjárvány alatt be is zárt finomítókat, ezzel növelve a függőségét az orosz dízeltől. A helyzet az, hogy Európának dízel kell, és a globális piacon az Egyesült Államok keleti partvidékével, Latin-Amerikával és Ázsiával kell megharcolnia, miközben a dízelkészlet az Egyesült Államokban is meglehetősen alacsony szinten áll.

Európai finomítók, olajcégek és más vevők igyekeznek felkészülni az embargóra, és növelik a Szaúd Arábiából, az Egyesült Arab Emirátusokból és Indiából érkező importot. De még emellett is 400 ezer hordó dízelt vásárol Európa Oroszországtól minden nap. „Európa bármilyen magas árat ki fog fizetni a gyártóknak, amit kérnek, és az nagyon magas lesz”, mondta a lapnak egy szakértő.

Úgy tűnik tehát, hogy az új szankciók árát elsődlegesen a dízelautóval közlekedők fizetik majd meg az EU-ban, illetve a szállítási költségeken keresztül a drágább gázolaj idővel szinte minden termék árába beépülhet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA Nyugat azt akarja, hogy olcsó orosz olaj folyjon, de meg tudja-e oldani?Hat hét van a következő szankciós csomag életbelépéséig, aminek következményeit komoly aggodalmak övezik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkHiába a magyar csodavárás, a sokkolóan magas energia- és nyersanyagárak évtizede jönKormányzati és gazdasági körökben is sokan bíznak abban, hogy hamarosan újra olcsó lesz az energia, de ennek éppen az ellenkezőjére kellene felkészülni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a gáznál a legfájdalmasabb a szakítás OroszországgalVéget ér a szabad energiakereskedelem korszaka, de az Oroszországgal való szakítást nehezíti, hogy akad a földgáznál nehezebben beszerezhető energiahordozó is.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Pénz Világ dízel energiaszankció gázolaj kőolaj orosz-ukrán háború Oroszország szankciók Olvasson tovább a kategóriában