Habár a budapesti szemétszállítók konfliktusa az Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.-vel megegyezéssel zárult, ahogy arról nemrég részletesebben is írtunk, a béremelések elmaradása a hónapról hónapra növekvő inflációtól a reálbérek masszív csökkenését és újabb feszültségeket vetít előre a munkaerőpiacon.
Potenciálisan ilyen munkahely lehet az ország legnagyobb foglalkoztatója, a Magyar Posta is, ahol a legfrissebb, augusztusra vonatkozó adatok szerint csaknem 26400-an dolgoztak, és ahol a Postás Szakszervezet egyszeri, 100 ezer forintos rezsitámogatást szeretne az alkalmazottaknak, amihez hasonló a szemétszállítók és az FKF közötti megegyezés részét is képezte.
Tóth Zsuzsanna, a Postás Szakszervezet elnöke kérdésünkre elmondta, hogy a 100 ezer forintos rezsitámogatással kapcsolatos tárgyalások még folyamatban vannak, és a szakszervezet célja továbbra is az, hogy további kifizetést tudjon kiharcolni a munkavállalók számára.
A Magyar Postánál jelenleg is az a hároméves megállapodás a bértárgyalások alapja, ami még 2021-ben jött létre a posta és két szakszervezet között. Ebben 2021-ben négy, 2022-ben kilenc, 2023-ban pedig két százalékos alapbérfejlesztésről egyeztek meg. Idén egy egyszeri, a rezsitámogatástól független százezer forintos jutattásról már sikerült megállapodni. Tóth Zsuzsanna ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy ezt idén a decemberi fizetésekkel együtt küldik majd ki a dolgozóknak, és a juttatást lehet SZÉP-kártyára kérni, ami magasabb nettó értéket jelent.
Az idei évre, a három éves periódus alatt legmagasabbnak számító 9 százalékos emelés is reálbércsökkenést jelentene, ha teljesülne a jegybank idei évre vonatkozó 13,5-14,5 százalékos inflációs várakozása. Ugyanakkor mivel az év eleji 20 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum emelések a munkavállalók jelentős részét érintették – főleg a fizikai állományba tartozókat -, illetve a bértorlódás elkerülése érdekében 16 ezer dolgozó kapott az év elején pluszban átlagosan 5,3 százalékos további bruttó béremelést, a postai dolgozók jelentős részének volt inflációt követő, vagy afeletti az idei béremelése.
A postai keresetek ismeretében nem lehetünk elégedettek ezzel a ténnyel, mert a nemzetgazdasági átlaghoz képest jelentős lemaradás leküzdése a feladatunk
– írta megkeresésünkre Tóth Zsuzsanna. A bérek reálértékének csökkenése tehát idén nem jelentős probléma az ország legnagyobb foglalkoztatójánál, jövőre viszont már komolyan felmerül ennek a kockázata, és a hároméves megállapodás első éve sem segített ehhez a célhoz közelebb jutni.
Az alábbi ábrán látszik, hogy trendszerűen a fizikai és szellemi állomány bérei is távolodtak az átlagfizetésektől, és a legtöbb magyar fizetésről jobban árulkodó medián*A medián az a középérték, amelytől mindkét irányban ugyanannyi adat található. bér szintjétől is.
A szakszervezet szerint a bérhelyzet összefüggésben van a felső ábrán látható állománycsökkenéssel is, ami különösen a logisztikai és a kézbesítési területen nehezíti meg a cégnél maradók munkáját, hiszen jóval kevesebb embernek kell ugyanannyi feladatot elvégeznie.
A Magyar Posta nyilvános céges beszámolói alapján a fizikai állomány átlagos alapbére 2020 és 2021 között még csökkent is (amit viszont ellensúlyozott, hogy a béren kívüli juttatások több mint duplájukra nőttek). A csökkenés azért is figyelemre méltó, mert a 2021. július 1-től érvényes bérmegállapodás 4 százalékos bérfejlesztést tartalmazott, ami az év egészére viszonyítva 2 százalékos emelésnek felel meg.
Kérdésünkre Tóth Zsuzsanna a látszólagos ellentmondást az átlagbérek belüli bérszerkezet változásával magyarázta, konkrétan az alapbéren felül elérhető jövedelmek csökkenésével.
A jegybank legfrissebb infláció előrejelzése alapján jövőre 11,5-14 százalékos infláció várható. Ilyen drágulás mellett a hároméves megállapodásban foglalt kétszázalékos emelés 10-12 százalékos reálbércsökkenést jelentene.
Tóth Zsuzsanna ezzel kapcsolatban megjegyezte, a jövő évi bérekre vonatkozó egyeztetések megkezdése folyamatban van, és ezeken a két százalékos adatot kiindulópontnak tekintik, viszont „céljuk, hogy a munkavállalók bére az emelkedő inflációs közegben a vásárlóerejét meg tudja őrizni”.
Erre a szakszervezet értelmezésében lehetőséget adhat a hároméves megegyezésben rögzített alapelv, ami szerint a Magyar Posta vállalja, hogy ha Magyarország főbb gazdasági mutatóinak változása indokolttá teszi, tárgyal a megegyezés részleteinek módosításáról.
Pénz
A Magyar Telekom akciózott akkorát, hogy levitte a teljes inflációt
Akkora áresést okozott a Telekom tévés-streaminges akciója a KSH módszertana szerint a szolgáltatásoknál, amekkorára 1992 óta nem volt példa.
Futóhomokra épül az adócsökkentő dubajozás
Számos magyar vállalkozó akarja csökkenteni adóterhét Dubajon keresztül, ám az ezt szolgáló megoldások sokkal kockázatosabbak, mint azt a legtöbben hiszik.
Atlantiszi pénzt forgató csalók terepe az ezermilliárdos magyar cégeket duzzasztó biznisz
Világszerte pénzügyi csalók repültek rá a 70-es években kibocsátott brazil nemzeti kincstárjegyekre, és igyekeznek pénzt csinálni belőlük.
Fontos
Gyenge lehet a rajt az egymilliós átlagbérhez igazodó minimálbér felé
A tárgyalóasztalon jelenleg fekvő számokkal nehezen lennének elérhetők a kormány nagy tervei.
Addig reformálta a kormány a MÁV-ot, hogy közel került az ingyenesség
A csökkenő utasbevételek miatt már csak évi 26 milliárd forintjába kerülne az államnak, hogy mindenki ingyen vonatozhasson az országban.
Alig érezné meg a gazdaság, ha december 24. piros betűs ünnep lenne
Az első évben körülbelül az egy napra eső GDP 20 százaléka esne ki, utána talán annyi sem, vagyis a lépésnek csekély gazdasági következménye lenne.
