Az Európai Központi Bank még csak készül arra, hogy idén nulla fölé viszi a nyolc éve negatív irányadó kamatát, de Németországban máris a lehetséges kellemetlen következményekre figyelmeztetnek.
Ez talán furcsa annak fényében, hogy 2014 óta rengeteg német panaszt lehetett hallani a negatív kamatok miatt, amelyek szép lassan már a lakossági betéteknél is elkezdték éreztetni hatásukat, főként a nagy összegű megtakarításoknál. Ha a fordulat tartósnak bizonyul, akkor ezt a problémát el lehet majd felejteni, az ingatlanpiaci következmények viszont súlyosnak bizonyulhatnak.
A nyolc évnyi negatív kamatszint miatt ugyanis nagyon olcsón lehetett Németországban – illetve szerte az eurózónában – lakáshiteleket felvenni (gyorskölcsönből pedig negatív kamatozásúak is akadtak), ami hozzájárult az ingatlanpiaci áremelkedéshez. Bár Németországban sokkal nagyobb a bérlés szerepe, mint idehaza, aki saját lakásban vagy házban akart lakni, annak ezért gyakran nagy összegű hitelt kellett felvennie.
Ez addig nem okoz gondot, amíg valaki nem veszíti el a munkáját, vagy nem emelkedik a kamatszint, de most pont az utóbbi fenyeget. Nem véletlenül szorgalmazta idehaza a Magyar Nemzeti Bank már évekkel ezelőtt, hogy minél hosszabb időre fixálják lakáshitelük kamatát az adósok, hiszen pont ezt a kockázatot akarta kivédeni vagy legalábbis csökkenteni.
Németországban most a Westfalia-Lippe takarékszövetkezeti szövetség*Sparkassenverband elnöke figyelmeztetett arra a Bildnek nyilatkozva, hogy az emelkedő kamatok miatt sokan elveszíthetik a házukat, lakásukat. Liane Buchholz felhívta a figyelmet arra, hogy a német háztartások 42 százaléka most sem képes a megtakarításra, ami rossz jel abban a tekintetben, hogy mennyire tudnák kigazdálkodni az emelkedő törlesztőrészleteket.
Pénz
Tele van kérdőjelekkel az álomszerű utasszám-növekedés, amit a MÁV kommunikál
Egyelőre nem látszik, hogy az ország- és vármegyebérletek bevezetése óta érdemben nőtt volna a közösségi közlekedést választók száma.
Keveset költünk a kormány terveihez képest, és még a megtakarítást sem állampapírba tesszük
A magyar lakosság nem hajlandó jelentősen növelni költéseit, inkább megtakarít, az viszont átrendeződött, hogy hova teszi a pénzét.
Mire számíthatnak a szárnyalás után a befektetők a második félévben?
Meglepően jó eredményeket hozott az első félév a tőkepiacokon, most érdemes megnézni, hogy mi várható az év második félévében.
Fontos
Csak egy rekordot hagyott érintetlenül Magyarország eddigi legdurvább hőhulláma
Végül 15 napig volt érvényben hőségriasztás, de hétfőre is meg lehetett volna hosszabbítani. Az abszolút melegrekord nem dőlt meg, de sok más csúcs igen.
A számok nem indokolják, hogy vendégmunkásokkal dolgoztató beruházót támogasson a kormány Nógrádban
Ha viszont a cég korábbi nyilatkozataival összhangban helyieket vesznek fel, akkor megtérülhet az állami ösztönzés, hiszen majdnem 10 ezren keresnek munkát a megyében.
A pénz már a Molnál van, de jobb lesz-e a magyar hulladékos rendszer?
Fél év alatt elvitte a Mol az ágazati profit harmadát, miközben nőtt a hazai hulladékgyűjtés és kezelés korábban átlagosnak számító költségszintje.
