A németek takarékossága közmondásos, és ezt a számok is alátámasztják: a Deutsche Bank adatai szerint az országos megtakarítási ráta 2017-ben 10 százalék körül volt, amely az eurózóna átlagának kétszerese. Az ennek köszönhetően felhalmozódott pénzügyi eszközök több mint 40 százalékát pedig bankbetétben tartják a német polgárok.
Évtizedeken át ez rendben is volt így, a német pénzintézetek bátran támaszkodhattak a lakossági forrásokra, az emberek pedig elégedetten nyugtázhatták a pénzük kamatozását. A válság és az arra válaszul hozott intézkedések azonban teljesen felforgatták ezt az idilli képet. Az Európai Központi Bank (EKB) öt éve negatív szinten tartja az irányadó kamatlábat, vagyis az eurózóna pénzintézeteinek fizetniük kell, ha nála parkoltatják felesleges forrásaikat. Az EKB múlt hónapban még mélyebbre ment, immár -0,5 százalék ez a ráta (igaz, a betétek egy részére már más sáv vonatkozik).
Az eurózóna bankjai sokáig mindent megtettek annak érdekében, hogy a lakossági ügyfeleknél ne kelljen negatív kamatozást alkalmazniuk – idehaza ez egyébként tilos –, újabban azonban egyre többen lépik meg mégis, legalábbis a nagy összegű betéteknél.
A sort a dánok nyitották, akik ugyan nem tagjai az eurózónának, mivel azonban a korona árfolyama az euróhoz kötött, valójában nem tudják függetleníteni magukat az EKB döntéseitől, ezért a dán kamatláb is negatív, nyár óta -0,75 százalék. Az utóbbi hetekben két dán bank is bejelentette, hogy pontosan ekkora negatív kamatot számol fel a 750 ezer koronánál (nagyjából 33 millió forint) magasabb összegű betétekre.
Németországban néhány kisebb pénzintézet után a Berliner Volksbank, az ország második legnagyobb szövetkezeti pénzintézete szánta el magát a negatív lakossági kamat bevezetésére: 0,5 százalékot számol fel a 100 ezer eurónál (szintén körülbelül 33 millió forint) nagyobb betétekre. A Bloombergnek nyilatkozó elemző szerint hamarosan többen követhetik a példát. A legnagyobbak közé tartozó Deutsche Bank és Commerzbank még nem szánta el magát, de mindkettő vezetői tettek már arra utalást, hogy foglalkoznak a dologgal.
Nem csoda, hogy hezitálnak. Az Investors Marketing felmérése szerint az ügyfelek fele jó eséllyel otthagyja a bankját, ha az pénzt kér a betét kezeléséért. Kivéve, ha nincs hova mennie. Ez persze még odébb van, ráadásul a 100 ezer eurós limit viszonylag magas, hiszen el lehet osztani több bank között is a megtakarításokat.
Mindenesetre ez is mutatja, milyen mellékhatásai vannak a negatív kamatoknak, amelyek hosszú távú hasznát amúgy is egyre többen kérdőjelezik meg. Az EKB azonban egyelőre kitart mellettük, hiszen elvileg a fogyasztást és befektetést ösztönzik a megtakarítással szemben, és erre van szüksége egy olyan gyengélkedő gazdaságnak, mint most a német. Más kérdés, hogy a németeknél működik-e ez az ösztönző, vagy inkább fedezékbe vonulnak, és a gazdaság problémáit látva még kevesebbet költenek. A pénzt pedig legfeljebb beteszik a párnacihába a bank helyett.
