Hírlevél feliratkozás
Váczi István
2019. október 7. 17:29 Pénz

Elkezd megvalósulni a takarékos németek rémálma

A németek takarékossága közmondásos, és ezt a számok is alátámasztják: a Deutsche Bank adatai szerint az országos megtakarítási ráta 2017-ben 10 százalék körül volt, amely az eurózóna átlagának kétszerese. Az ennek köszönhetően felhalmozódott pénzügyi eszközök több mint 40 százalékát pedig bankbetétben tartják a német polgárok.

Évtizedeken át ez rendben is volt így, a német pénzintézetek bátran támaszkodhattak a lakossági forrásokra, az emberek pedig elégedetten nyugtázhatták a pénzük kamatozását. A válság és az arra válaszul hozott intézkedések azonban teljesen felforgatták ezt az idilli képet. Az Európai Központi Bank (EKB) öt éve negatív szinten tartja az irányadó kamatlábat, vagyis az eurózóna pénzintézeteinek fizetniük kell, ha nála parkoltatják felesleges forrásaikat. Az EKB múlt hónapban még mélyebbre ment, immár -0,5 százalék ez a ráta (igaz, a betétek egy részére már más sáv vonatkozik).

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÚjraindítják a pénznyomdát Európában, kérdés, hogy ez mire lesz elégNagy fordulatot jelentett be az európai pénzpolitikában Mario Draghi szerdán, azonban ő is tisztában van vele, hogy német költségvetési élénkítés nélkül tehetetlen az európai jegybank.

Az eurózóna bankjai sokáig mindent megtettek annak érdekében, hogy a lakossági ügyfeleknél ne kelljen negatív kamatozást alkalmazniuk – idehaza ez egyébként tilos –, újabban azonban egyre többen lépik meg mégis, legalábbis a nagy összegű betéteknél.

A sort a dánok nyitották, akik ugyan nem tagjai az eurózónának, mivel azonban a korona árfolyama az euróhoz kötött, valójában nem tudják függetleníteni magukat az EKB döntéseitől, ezért a dán kamatláb is negatív, nyár óta -0,75 százalék. Az utóbbi hetekben két dán bank is bejelentette, hogy pontosan ekkora negatív kamatot számol fel a 750 ezer koronánál (nagyjából 33 millió forint) magasabb összegű betétekre.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkKöltekezésre kényszerítenének akkor is, ha ezt egyáltalán nem akarodVisszatérő téma közgazdászok körében, hogyan lesz képes a világ felvenni a harcot a következő gazdasági válsággal. Az IMF-nek van egy ötlete.

Németországban néhány kisebb pénzintézet után a Berliner Volksbank, az ország második legnagyobb szövetkezeti pénzintézete szánta el magát a negatív lakossági kamat bevezetésére: 0,5 százalékot számol fel a 100 ezer eurónál (szintén körülbelül 33 millió forint) nagyobb betétekre. A Bloombergnek nyilatkozó elemző szerint hamarosan többen követhetik a példát. A legnagyobbak közé tartozó Deutsche Bank és Commerzbank még nem szánta el magát, de mindkettő vezetői tettek már arra utalást, hogy foglalkoznak a dologgal.

Nem csoda, hogy hezitálnak. Az Investors Marketing felmérése szerint az ügyfelek fele jó eséllyel otthagyja a bankját, ha az pénzt kér a betét kezeléséért. Kivéve, ha nincs hova mennie. Ez persze még odébb van, ráadásul a 100 ezer eurós limit viszonylag magas, hiszen el lehet osztani több bank között is a megtakarításokat.

Mindenesetre ez is mutatja, milyen mellékhatásai vannak a negatív kamatoknak, amelyek hosszú távú hasznát amúgy is egyre többen kérdőjelezik meg. Az EKB azonban egyelőre kitart mellettük, hiszen elvileg a fogyasztást és befektetést ösztönzik a megtakarítással szemben, és erre van szüksége egy olyan gyengélkedő gazdaságnak, mint most a német. Más kérdés, hogy a németeknél működik-e ez az ösztönző, vagy inkább fedezékbe vonulnak, és a gazdaság problémáit látva még kevesebbet költenek. A pénzt pedig legfeljebb beteszik a párnacihába a bank helyett.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNémetország nem engedi ki a készpénzt a kezéből, és most meg is indokolták, hogy miértTovábbra is ragaszkodnak az emberek a készpénzes vásárláshoz. Igaz, a nagyobb összegű számlákat egyre gyakrabban már bankkártyával egyenlítik ki.

Pénz berliner volksbank eurózóna negatív kamat német gazdaság Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2019. november 9. 17:35 Pénz, Tech

Ereszt a technológiai lufi, de nem biztos, hogy ki is durran

Vajon túlfinanszírozáshoz vezet-e, hogy minden befektető hisz a saját unikornisában? A jelek szerint igen, de egyelőre a veszteségek ellenére is van elég tőke.

Váczi István
2019. november 8. 17:45 Pénz

A lakásárrobbanást részben a statisztikusoknak köszönhetjük

A lakásárak változása nem számít bele az inflációba, és ez néhány áttételen keresztül alaposan hozzájárult az elmúlt évek ingatlanpiaci áremelkedéséhez.

Avatar
2019. november 6. 09:41 Pénz

Százezren lényegében lemondtak a bankszámlájukról

Az adataikat nem egyeztetők számláit a pénzintézeti szolgáltatójuk zárolta, az azokon lévő összegekhez csak személyes azonosítást követően férhetnek hozzá.

Fontos

Jandó Zoltán
2019. november 11. 06:54 Vállalat

A TV2 új tulajdonosa a kisrészvényesek szerint kihúzta alóluk a bankjukat

Volt egy jó 30 milliárdot érő bank, amit Mészáros Lőrinc, a TV2 új tulajdonosai és jó pár kisrészvényes birtokoltak. Aztán jött egy furcsa ügylet, és csak Mészáros Lőrinc és a TV2-es kör maradt.

Kasnyik Márton
2019. november 9. 07:47 Podcast

Orbán Krisztián: Húsz évig lehülyéztek mindenkit, aki nem értett egyet velük, most nehéz hinni nekik

Ki hinne el bármit annak a leszerepelt gárdának, amely egy évtized alatt sem tudott semmi újat kitalálni? Nem csoda, hogy újra itt vannak a tekintélyelvű vezetők. Ez volt az első G7 Podcast Live.

Jandó Zoltán
2019. november 8. 06:56 Közélet

A Liget-projekt 150 milliárdjának kétharmada kormányközeli vállalkozókat gazdagított

Az eddig elköltött pénz 40 százaléka végső soron két céghez vándorolt, és mindkettő köthető Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz.