Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton
2019. május 19. 07:23 Pénz

Az ember, aki felvásárolta az összes hagymát, és ezzel vagyonokat keresett

Most, hogy olyan drága a vöröshagyma Magyarországon, mint még talán soha (200 forint egy kiló, több mint ötször annyi, mint 25 éve), érdemes felidézni egy régi történetet. A magyar hagyma-áremelkedés okai főleg az időjárással és kisebb mértékben az munkaerőhiánnyal függnek össze, az ötvenes években az Egyesült Államokban viszont egészen érdekes okból szállt el a hagyma ára.

Jött ugyanis egy ravasz hagymatermelő, aki bekerítette a hagymapiacot, oda-vissza rángatta a hagymaárakat, és hatalmas pénzt csinált ezzel. A történet máig legendás, és gyakran felhozzák, amikor arról van szó, hogy szabályok közé kell terelni a piacokat, mert különben eluralkodik a káosz.

Ezt a legendás trükköt a határidős piacok intézménye tette lehetővé, amely amúgy arra szolgált, hogy a termelők egyfajta biztosításként fedezzék a mezőgazdasági termények árának gyakran nagyon hektikus változását. Határidős szerződésekkel ugyanis előre biztosítani tudták, hogy egy meghatározott áron meg fogják venni tőlük a terményt, attól függetlenül, hogy a jó termés miatt bezuhannak-e az árak, vagy fordítva. Így sokkal kiszámíthatóbbá vált a farmerek élete, nyugodtabban alhattak.

Vincent Kosuga egyszerű hagymatermelő volt, akinek volt egy hatalmas hagyma- és salátaültetvénye a New York állambeli Pine Islanden. Utólagos elbeszélések szerint mindig is szerette bizonygatni, ha igaza volt, és talán unta is a zöldségtermelést, valami izgalmat keresett az életében. Ezért gabonával kezdett kereskedni a chicagói árutőzsdén – ez volt a legnagyobb mezőgazdasági határidős piac -, de egy vagyont vesztett ezen, meg is ígérte a feleségének, hogy felhagy a kereskedéssel. De ezt nem tudta tartani, és hagymára váltott, ami logikus is, hiszen ezt a piacot nagyon jól ismerte, ellentétben a gabonával. Ebben az időben egyébként a hagyma is nagy dolog volt, a világ legnagyobb árutőzsdéjén a forgalom 20 százalékát a hagymával való üzletelés adta.

A chicagói árutőzsde az ötvenes években

1955 őszén indult az elképesztő húzás. Kosuga egy chicagói bróker, Sam Siegel segítségével titokban felvásárolta az azon a tőzsdén kereskedett hagyma 98 százalékát. Ez fizikai felvásárlást is jelentett, Kosugáék több amerikai hagymatermelő vidéken is óriási raktárakat építettek, ahova elszállították a felvásárolt hagymát. Ezen kívül megvették olcsón a határidős szerződéseket a rákövetkező évi hagymára is.

Az összes hagyma birtoklása gyakorlatilag azt jelentette, hogy Kosuga állíthatta be a hagyma piaci árát. A hagyma kereslete egyáltalán nem reagál rugalmasan az árakra, hiszen alapvetően egy olcsó zöldségről van szó, amiből sem kevesebbet, sem többet nem fogunk enni önmagában attól, hogy zsákonként néhány dollárral olcsóbb vagy drágább.

A hagymapiac uralkodóiként hagymahiányt idéztek elő, ezzel felhajtották az árakat, majd összehívták a hagymapiac legnagyobb szereplőit – termelőket és kereskedőket -, akiket meggyőztek: vegyék meg tőlük jó drágán a hagymát, mert ha nem, akkor a piacra fogják borítani a raktáraikban felhalmozott zöldséget. A kereskedők belegyeztek, 23 kilós zsákonként 4 dollárért megvették tőlük a hagyma jelentős részét (nagyjából az összes hagymájuk harmadát, ami 4-5 ezer tonnányi lehetett).

Önmagában ezen is óriási profitot érhetett el Kosuga és Siegel, de ez sem volt elég nekik.

A piac többi része nem tudta, de a raktáraik továbbra is tömve voltak hagymával. Úgy határoztak, hogy átállnak az eladókhoz, és gyakorlatilag shortolták a hagymapiacot, tehát olyan szerződéseket kötöttek, amelyek akkor hoztak pénzt, ha a hagyma ára esik.

Majd be is döntötték a hagyma árát, hátba döfve a bennük bízó hagymakereskedőket és termelőket. Ez gyakorlatilag úgy nézett ki, hogy 1956 elején teletömött kamionokkal és vonatokkal szállították Chicagóba a hagymát. A hirtelen hagymabőség miatt az árak pillanatokon belül összeomlottak, 4 dollárról 10-20 centre esett egy zsák hagyma ára (ez azt jelentette, hogy pont annyit ért a hagyma, mint a zsák, amiben tartották). Az irónia az, hogy valójában nem is volt hagymabőség, sőt, a rengeteg Chicagóba szállított hagyma miatt az ország más részein egyenesen hiány volt – ezt viszont a chicagói árubrókerek nem tudhatták.

Az eredmény? A pánikba esett kereskedők mindent megpróbáltak, de a végén már ingyen sem akarta senki elvinni a hagymájukat. Chicago környékén vöröslött a folyó a kidobott hagymától, sok termelő csődbe ment – viszont Kosuga és Siegel közel tízmillió dollárt kaszált a piac manipulációján. (Ez mai dollárértéken több mint 90 millió, nagyjából 27 milliárd forint.) Ráadásul szinte legális is volt, amit csinálták, csupán néhány ezer dollárra bírságolták őket.

A történetnek ez a része legenda, de mint Emily Lambert határidős piacokról szóló könyvéből kiderül, valójában nem csak Kosuga és Siegel voltak sárosak hagymapiaci manipulációkban abban az időben. Az 1955-ös trükközésben sem csak ők ketten vettek részt, bár kétségkívül ők voltak a fő felelősök. A megelőző években is számos őrült, az időjárással és hasonlókkal nem magyarázható ármozgás volt a hagymapiacon, csak akkor nem tudták néhány emberre rákenni az egészet.

Többször viszont már nem csinálhatták meg ezt a trükköt Kosugáék, a felháborodott hagymatermelők nyomására ugyanis a Kongresszus elfogadta a hagyma határidős törvényt, ami miatt máig nem lehet hagymára határidős szerződéseket kötni. Ez az egyetlen mezőgazdasági termék az Egyesült Államokban, aminél tiltják ezt. Más kérdés, hogy most már olyan sok információ áll a mezőgazdasági kereskedők rendelkezésére, hogy igen nehéz lenne egy ilyen szofisztikált lépéssorozatot titokban végigcsinálni. Ha valaki be akar keríteni egy piacot, akkor sokkal nehezebben átláthatót és kevésbé egységeset kell keresnie.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA mezőgazdaság jelképével számolna le a barnaforradalomAz USA-ban már hódít a szántást elhagyó mezőgazdaság, amely olcsóbb, fenntarthatóbb és a klímaváltozás ellen is fontos szerepe lehet. Magyarországon sok minden akadályozza a terjedését.

Pénz Olvasson tovább a kategóriában

Pénz

Avatar
2020. július 3. 15:17 Pénz

Infláció: mítosz vagy valóság?

A gazdaságban számtalan mellékfolyamat és párhuzam rejlik, és ezek képesek a jegybankok által teremtett magasabb pénzmennyiség hatásainak elnyelésére.

Avatar
2020. június 23. 17:20 Pénz

Vissza tudja-e szerezni az OPEC korábbi befolyását?

Itt a lehetőség, hogy a kartell megadja a kegyelemdöfést az amerikai palaolajnak. A kérdés, hogy mihez kezdenek a lehetőséggel.

Kasnyik Márton
2020. június 18. 12:26 Pénz

Unatkozó és naiv férfiak miatt emelkednek a részvénypiacok?

Kisbefektetők százezrei kezdtek veszélyes részvénykereskedésbe a telefonjukon a járvány idején. Akár baj is lehet belőle.

Fontos

Bucsky Péter
2020. július 2. 06:49 Közélet

Elképesztően drága veszteséggyár lesz, a kormány mégis megépítteti

Külföldi példák alapján nem sok üzleti potenciál lesz a 65 milliárdos hajdúnánási motorversenypályában. A finnek egy hasonló létesítményt nem egész 9 milliárdból hoztak ki.

Torontáli Zoltán
2020. június 30. 11:58 Élet

A járvány számai azt mutatják, hogy nem kell annyit orvoshoz járni, amennyit szoktunk

Visszaesett mindenfajta orvos-beteg találkozás, de a telemedicina még kezdetleges formában is jobban működik, mint amennyire eddig használta a magyar egészségügy.

Bucsky Péter
2020. június 30. 06:51 Közélet

A fideszes településeknek is fájhat az önkormányzati megszorítás

Főleg a települések adottságaitól függ, hogy mennyire sújtják a kormányzati elvonások, amelyek várható mértékét az összes város és falu esetében térképre vittük.