Az egyetemi oktatók nagyon elégedetlenek a fizetésükkel, derült ki ismét egy felmérésből (ezúttal az ELTE belső elégedettségméréséből, amit az Index ismertetett részletesen). Ez egyáltalán nem csoda, hiszen nem csak az Aldi kezdő eladói, hanem még a BKK kezdő buszsofőrei is jobban kereshetnek, mint egy évek óta a pályán lévő egyetemi adjunktus.
De vajon mire elég 2010-ben és 2016-ban egy egyetemi oktató fizetése, ha megnézzük, hol helyezkednének ez alapján a magyar társadalmon belül?
A két időpont összehasonlítása azért érdekes, mert a közbeeső időszakban egyrészt bevezették az egykulcsos személyi jövedelemadót, amit időközben mérsékeltek is, azonban a korábbi rendszerhez képest rosszabbul jártak vele azok, akik bruttó 230 ezer forint alatt kerestek (érdemes megnézni az alábbi táblázatot a felsőoktatási bérekről: kiderül belőle, hogy a tanársegédek még mindig érintettek). Másrészt pedig 2016-ban (2008 után először) az oktatói és kutatói bérek átlagosan 15 százalékkal emelkedtek. 2017-ben és 2018-ban további, átlagosan 5-5 százalékos emelések történtek, de sajnos a jövedelmi rangsorunkhoz szükséges adatokat még nem publikálta az Eurostat tavalyról, így a két évvel ezelőtti helyzetet tudjuk csak vizsgálni.
Bruttó alapilletmény az egyetemi oktatói állásokban
| Beosztás | Fizetési kategória*Az egyetemi oktatók munkatapasztalatuk (vagyis a pozíciójukban eltöltött évek) alapján különböző fizetési kategóriákba esnek. A számításaink során a tanársegédeket kivéve mindenhol az első fizetési kategóriát vizsgáljuk. (A tanársegédeknél ez a kategória a gyakornoki státusz, ezért nézzük náluk a második kategóriát.) |
2010 | 2016 | 2018 |
| Egyetemi tanár | 1. | 437 300 | 503 000 | 554 400 |
| Egyetemi docens | 1. | 306 100 | 352 000 | 388 100 |
| Egyetemi adjunktus | 1. | 218 700 | 251 000 | 277 200 |
| Egyetemi tanársegéd | 2. | 174 900 | 201 000 | 221 800 |
Az említett jövedelmi rangsor tartalmazza az EU összes lakosát a rá jutó háztartási jövedelem alapján (első elemzéseinket a rangsor alapján és a módszertan leírását lásd itt és itt). Fontos hangsúlyozni, hogy a rangsor tehát nem magukat a fizetéseket tartalmazza, hanem azt, hogy az egyes emberekre mennyi pénz jut azon a háztartásukon belül, amiben élnek, és ez alapján állítja sorba őket. Így olyanokhoz is kötünk jövedelemadatot, akiknek nincs önálló bevétele (például gyerekek, eltartottak).
A következő ábrán azt nézzük meg, hogy hol álltak az egyszemélyes háztartásban*Ahogy írtuk, a rangsorunk az egy főre jutó háztartási jövedelmeket tartalmazza, miközben az egyetemi oktatókról csak annyit tudunk, hogy ők maguk az adott pozícióban mekkora illetményt kapnak.
Ha például egy tanár az egyetlen kereső egy háromtagú háztartásban, akkor fizetése négyfelé oszlik (magára is csak az eredeti összeg negyede fog jutni), vagy ha egy tanársegéd kétkeresős háztartásban él partnerével, aki jobban keres nála, több pénz is jut rá, mint amennyit megkeres.
Fontos az is, hogy a bértáblában megállapított illetményeken felül kaphatnak különböző jutattásokat is az oktatók, és persze vállalhatnak mellékállásokat lehetnek egyéb bevételeik is.
Ezeket a lehetőségeket nem tudjuk figyelembe venni, hanem csak azt, amikor egyedül élnek a bértábla szerinti illetményükből az oktatók.
élő magyar egyetemi tanársegédek, adjunktusok, docensek és tanárok 2010-ben és 2016-ban az Európai Unió jövedelmi rangsorán.
Látható, hogy a két időpont között egyedül az egyetemi tanárok helyzete javult, a béremelés és az SZJA változások ellenére (vagy a tanársegédek esetében ez utóbbi miatt) a többi beosztásban oktatók az alsó egyharmadban ragadtak. Sőt, a docensek és a tanársegédek pozíciói még romlottak is 2010-hez képest.
A magyarországi rangsort nézve – és továbbra is fenntartva, hogy egy fős háztartásban élő tudósokról beszélünk – már az látszik, hogy 2010-ben még az egyetemi tanársegédek is a felső egyharmadban voltak, azonban 2016-ra a béremelés ellenére is lecsúsztak innen. Az adjunktusok pozíciója is nagyot romlott, míg a docensek és a tanárok helyezése kicsit javult.
Látszik tehát, hogy bár óriási szükség volt arra, hogy hét év eltelte után végre elkezdjék növelni a béreket a felsőoktatásban, a béremelés mértéke még arra sem elég a tanársegédek és a docensek esetében, hogy a jövedelmi rangsorokon a 2010-es szintjüket megtartsák.*A számításaink korlátai, miszerint egyszemélyes háztartásokat feltételezünk, egyébként épp az ő esetükben, különösen a tanársegédek körében jelentenek a legkevésbé problémát, hiszen feltételezhetően a pályájuk elején álló oktatók élnek a leginkább egyedül vagy kétkeresős háztartásban.
