Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. május 1. 07:11 Élet, Pénz

Az egyetemi tanársegédek és az adjunktusok lecsúsztak a magyar társadalmon belül

Az egyetemi oktatók nagyon elégedetlenek a fizetésükkel, derült ki ismét egy felmérésből (ezúttal az ELTE belső elégedettségméréséből, amit az Index ismertetett részletesen). Ez egyáltalán nem csoda, hiszen nem csak az Aldi kezdő eladói, hanem még a BKK kezdő buszsofőrei is jobban kereshetnek, mint egy évek óta a pályán lévő egyetemi adjunktus.

De vajon mire elég 2010-ben és 2016-ban egy egyetemi oktató fizetése, ha megnézzük, hol helyezkednének ez alapján a magyar társadalmon belül?

A két időpont összehasonlítása azért érdekes, mert a közbeeső időszakban egyrészt bevezették az egykulcsos személyi jövedelemadót, amit időközben mérsékeltek is, azonban a korábbi rendszerhez képest rosszabbul jártak vele azok, akik bruttó 230 ezer forint alatt kerestek (érdemes megnézni az alábbi táblázatot a felsőoktatási bérekről: kiderül belőle, hogy a tanársegédek még mindig érintettek). Másrészt pedig 2016-ban (2008 után először) az oktatói és kutatói bérek átlagosan 15 százalékkal emelkedtek. 2017-ben és 2018-ban további, átlagosan 5-5 százalékos emelések történtek, de sajnos a jövedelmi rangsorunkhoz szükséges adatokat még nem publikálta az Eurostat tavalyról, így a két évvel ezelőtti helyzetet tudjuk csak vizsgálni.

Bruttó alapilletmény az egyetemi oktatói állásokban
Beosztás Fizetési kategória*Az egyetemi oktatók munkatapasztalatuk (vagyis a pozíciójukban eltöltött évek) alapján különböző fizetési kategóriákba esnek. A számításaink során a tanársegédeket kivéve mindenhol az első fizetési kategóriát vizsgáljuk.
(A tanársegédeknél ez a kategória a gyakornoki státusz, ezért nézzük náluk a második kategóriát.)
2010 2016 2018
Egyetemi tanár 1. 437 300 503 000 554 400
Egyetemi docens 1. 306 100 352 000 388 100
Egyetemi adjunktus 1. 218 700 251 000 277 200
Egyetemi tanársegéd 2. 174 900 201 000 221 800

Az említett jövedelmi rangsor tartalmazza az EU összes lakosát a rá jutó háztartási jövedelem alapján (első elemzéseinket a rangsor alapján és a módszertan leírását lásd itt és itt). Fontos hangsúlyozni, hogy a rangsor tehát nem magukat a fizetéseket tartalmazza, hanem azt, hogy az egyes emberekre mennyi pénz jut azon a háztartásukon belül, amiben élnek, és ez alapján állítja sorba őket. Így olyanokhoz is kötünk jövedelemadatot, akiknek nincs önálló bevétele (például gyerekek, eltartottak).

A következő ábrán azt nézzük meg, hogy hol álltak az egyszemélyes háztartásban*Ahogy írtuk, a rangsorunk az egy főre jutó háztartási jövedelmeket tartalmazza, miközben az egyetemi oktatókról csak annyit tudunk, hogy ők maguk az adott pozícióban mekkora illetményt kapnak.
Ha például egy tanár az egyetlen kereső egy háromtagú háztartásban, akkor fizetése négyfelé oszlik (magára is csak az eredeti összeg negyede fog jutni), vagy ha egy tanársegéd kétkeresős háztartásban él partnerével, aki jobban keres nála, több pénz is jut rá, mint amennyit megkeres.
Fontos az is, hogy a bértáblában megállapított illetményeken felül kaphatnak különböző jutattásokat is az oktatók, és persze vállalhatnak mellékállásokat lehetnek egyéb bevételeik is.
Ezeket a lehetőségeket nem tudjuk figyelembe venni, hanem csak azt, amikor egyedül élnek a bértábla szerinti illetményükből az oktatók.
 élő magyar egyetemi tanársegédek, adjunktusok, docensek és tanárok 2010-ben és 2016-ban az Európai Unió jövedelmi rangsorán.

 

Látható, hogy a két időpont között egyedül az egyetemi tanárok helyzete javult, a béremelés és az SZJA változások ellenére (vagy a tanársegédek esetében ez utóbbi miatt) a többi beosztásban oktatók az alsó egyharmadban ragadtak. Sőt, a docensek és a tanársegédek pozíciói még romlottak is 2010-hez képest.

A magyarországi rangsort nézve – és továbbra is fenntartva, hogy egy fős háztartásban élő tudósokról beszélünk –  már az látszik, hogy 2010-ben még az egyetemi tanársegédek is a felső egyharmadban voltak, azonban 2016-ra a béremelés ellenére is lecsúsztak innen. Az adjunktusok pozíciója is nagyot romlott, míg a docensek és a tanárok helyezése kicsit javult.

 

Látszik tehát, hogy bár óriási szükség volt arra, hogy hét év eltelte után végre elkezdjék növelni a béreket a felsőoktatásban, a béremelés mértéke még arra sem elég a tanársegédek és a docensek esetében, hogy a jövedelmi rangsorokon a 2010-es szintjüket megtartsák.*A számításaink korlátai, miszerint egyszemélyes háztartásokat feltételezünk, egyébként épp az ő esetükben, különösen a tanársegédek körében jelentenek a legkevésbé problémát, hiszen feltételezhetően a pályájuk elején álló oktatók élnek a leginkább egyedül vagy kétkeresős háztartásban.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Élet Pénz béremelés felsőoktatás jövedelem szja Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Debreczeni Anna
2023. december 5. 08:48 Élet, Támogatói tartalom

Csaknem egyhavi nettó átlagkeresetet költünk magánegészségügyi ellátásra évente, pedig volna olcsóbb megoldás

Magyarországon csak a lakosság 12 százaléka rendelkezik magán egészségbiztosítással.

Váczi István
2023. december 4. 12:25 Élet, Vállalat

Egyre több szabályt hajlítanak meg a gödi akkumulátorgyár kedvéért

Nagyon meglepő lett volna az elmúlt évek folyamatai alapján, ha tényleg nem termelhetne éjszakánként a Samsung szinte folyamatosan bővített üzeme.

Stubnya Bence
2023. december 3. 13:17 Élet, Vállalat

A kiskereskedelmi dolgozók tizede maradhat otthon karácsonykor a boltzár miatt

Kevés dolgozót és boltot érint majd idén a karácsonyi boltzár, de árbevétel alapján népszerűbb kiskereskedelmi egységek zárnak be idén december 24-én.

Fontos

Stubnya Bence
2023. december 6. 09:41 Világ

Egy ideig működött, de mostanra hatástalanná vált az ársapka az orosz nyersolajon

Egy friss jelentés szerint az orosz olajszállítmányok csaknem felét olyan tankereken szállították az elmúlt egy évben, amelyen nem szállíthatták volna.

Stubnya Bence
2023. december 6. 08:48 Támogatói tartalom

A sokkon túlestünk, de a balegyenesekhez is hozzászoktunk – így változtak egy év alatt a munkavállalói preferenciák

Az elmúlt évek egymást követő válságai a munkavállalói preferenciákra is hatással voltak, ahogy az idei reálbércsökkenés is. Reguly Mártával, a PwC Magyarország HR tanácsadási csoportjának vezetőjével ezekről a változásokról beszélgettünk.

Karsai Gábor
2023. december 5. 16:24 Közélet, Pénz

Korai még az infláció feletti győzelmet ünnepelni

Nem érdemes előre inni a medve bőrére, ugyanis nem mindegy, mitől csökken az infláció - egy korai lazítás csak elhúzódó problémákat generál.