Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. május 1. 07:11 Élet, Pénz

Az egyetemi tanársegédek és az adjunktusok lecsúsztak a magyar társadalmon belül

Az egyetemi oktatók nagyon elégedetlenek a fizetésükkel, derült ki ismét egy felmérésből (ezúttal az ELTE belső elégedettségméréséből, amit az Index ismertetett részletesen). Ez egyáltalán nem csoda, hiszen nem csak az Aldi kezdő eladói, hanem még a BKK kezdő buszsofőrei is jobban kereshetnek, mint egy évek óta a pályán lévő egyetemi adjunktus.

De vajon mire elég 2010-ben és 2016-ban egy egyetemi oktató fizetése, ha megnézzük, hol helyezkednének ez alapján a magyar társadalmon belül?

A két időpont összehasonlítása azért érdekes, mert a közbeeső időszakban egyrészt bevezették az egykulcsos személyi jövedelemadót, amit időközben mérsékeltek is, azonban a korábbi rendszerhez képest rosszabbul jártak vele azok, akik bruttó 230 ezer forint alatt kerestek (érdemes megnézni az alábbi táblázatot a felsőoktatási bérekről: kiderül belőle, hogy a tanársegédek még mindig érintettek). Másrészt pedig 2016-ban (2008 után először) az oktatói és kutatói bérek átlagosan 15 százalékkal emelkedtek. 2017-ben és 2018-ban további, átlagosan 5-5 százalékos emelések történtek, de sajnos a jövedelmi rangsorunkhoz szükséges adatokat még nem publikálta az Eurostat tavalyról, így a két évvel ezelőtti helyzetet tudjuk csak vizsgálni.

Bruttó alapilletmény az egyetemi oktatói állásokban
Beosztás Fizetési kategória*Az egyetemi oktatók munkatapasztalatuk (vagyis a pozíciójukban eltöltött évek) alapján különböző fizetési kategóriákba esnek. A számításaink során a tanársegédeket kivéve mindenhol az első fizetési kategóriát vizsgáljuk.
(A tanársegédeknél ez a kategória a gyakornoki státusz, ezért nézzük náluk a második kategóriát.)
2010 2016 2018
Egyetemi tanár 1. 437 300 503 000 554 400
Egyetemi docens 1. 306 100 352 000 388 100
Egyetemi adjunktus 1. 218 700 251 000 277 200
Egyetemi tanársegéd 2. 174 900 201 000 221 800

Az említett jövedelmi rangsor tartalmazza az EU összes lakosát a rá jutó háztartási jövedelem alapján (első elemzéseinket a rangsor alapján és a módszertan leírását lásd itt és itt). Fontos hangsúlyozni, hogy a rangsor tehát nem magukat a fizetéseket tartalmazza, hanem azt, hogy az egyes emberekre mennyi pénz jut azon a háztartásukon belül, amiben élnek, és ez alapján állítja sorba őket. Így olyanokhoz is kötünk jövedelemadatot, akiknek nincs önálló bevétele (például gyerekek, eltartottak).

A következő ábrán azt nézzük meg, hogy hol álltak az egyszemélyes háztartásban*Ahogy írtuk, a rangsorunk az egy főre jutó háztartási jövedelmeket tartalmazza, miközben az egyetemi oktatókról csak annyit tudunk, hogy ők maguk az adott pozícióban mekkora illetményt kapnak.
Ha például egy tanár az egyetlen kereső egy háromtagú háztartásban, akkor fizetése négyfelé oszlik (magára is csak az eredeti összeg negyede fog jutni), vagy ha egy tanársegéd kétkeresős háztartásban él partnerével, aki jobban keres nála, több pénz is jut rá, mint amennyit megkeres.
Fontos az is, hogy a bértáblában megállapított illetményeken felül kaphatnak különböző jutattásokat is az oktatók, és persze vállalhatnak mellékállásokat lehetnek egyéb bevételeik is.
Ezeket a lehetőségeket nem tudjuk figyelembe venni, hanem csak azt, amikor egyedül élnek a bértábla szerinti illetményükből az oktatók.
 élő magyar egyetemi tanársegédek, adjunktusok, docensek és tanárok 2010-ben és 2016-ban az Európai Unió jövedelmi rangsorán.

 

Látható, hogy a két időpont között egyedül az egyetemi tanárok helyzete javult, a béremelés és az SZJA változások ellenére (vagy a tanársegédek esetében ez utóbbi miatt) a többi beosztásban oktatók az alsó egyharmadban ragadtak. Sőt, a docensek és a tanársegédek pozíciói még romlottak is 2010-hez képest.

A magyarországi rangsort nézve – és továbbra is fenntartva, hogy egy fős háztartásban élő tudósokról beszélünk –  már az látszik, hogy 2010-ben még az egyetemi tanársegédek is a felső egyharmadban voltak, azonban 2016-ra a béremelés ellenére is lecsúsztak innen. Az adjunktusok pozíciója is nagyot romlott, míg a docensek és a tanárok helyezése kicsit javult.

 

Látszik tehát, hogy bár óriási szükség volt arra, hogy hét év eltelte után végre elkezdjék növelni a béreket a felsőoktatásban, a béremelés mértéke még arra sem elég a tanársegédek és a docensek esetében, hogy a jövedelmi rangsorokon a 2010-es szintjüket megtartsák.*A számításaink korlátai, miszerint egyszemélyes háztartásokat feltételezünk, egyébként épp az ő esetükben, különösen a tanársegédek körében jelentenek a legkevésbé problémát, hiszen feltételezhetően a pályájuk elején álló oktatók élnek a leginkább egyedül vagy kétkeresős háztartásban.

Élet Pénz béremelés felsőoktatás jövedelem szja Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Torontáli Zoltán
2018. október 14. 11:52 Élet, Világ

A Rossmann tulajdonosa csak azokat az országokat támogatná, ahol nincs túl sok gyerek

Dirk Rossmann szerint ez a kulcsa Afrika fejlődésének és az Európába áramló menekültek megállításának is.

Torontáli Zoltán
2018. október 11. 11:01 Élet, Pénz

Párját ritkítja Európában a magyar élelmiszerek drágulása

Magyarország az élvonalban van a drágulásban az Európai Unión belül.

Torontáli Zoltán
2018. október 11. 09:23 Élet, Tech

Olyan VR szemüveg jön, amelynek képét nem tudod megkülönböztetni a valóságtól

A felbontása az emberi retináéval lesz megegyező.

Fontos

Wiedemann Tamás
2018. október 12. 09:51 Állam, Pénz

Az uniós pénzek nagy részét úgy égetjük el, hogy nem lesz belőle jólét hosszabb távon

Lényegében elégettük az Európai Uniótól származó támogatásokat. Mindezt úgy sikerült elérni, hogy nálunk volt arányaiban a legtöbb csalás.

Rigó Anita
2018. október 12. 06:54 Állam

Az egy- és a kétgyermekes családok bánhatják a legújabb segélymegvonást

Sok család eleshet a 23 ezer forintos segélytől.

Kasnyik Márton
2018. október 10. 09:44 Élet

70 cikk a G7-ről, amit kiteszünk az ablakba

Ha szeretnéd látni a legjavát annak, amit az utóbbi egy évben itt összehoztunk, akkor kattints ide.