Hírlevél feliratkozás
Kasnyik Márton Hajdu Miklós
2018. április 6. 06:51 Állam

A százezer leggazdagabb magyar betört az európai elitbe, a félmillió legszegényebb lecsúszott

Sokat elmond egy társadalmi rendszer igazságosságáról, hogy mekkora a távolság a szegények és a gazdagok között. Magyarországon sokáig a rendszerváltás sokkja után is erős maradt a szociális elem a piacgazdaság mellett – legalábbis európai összevetésben -, ezért a jövedelmi egyenlőtlenség hiába nőtt, a többi fejlett országhoz képest alacsonyabb maradt.

Ez 2010 után nagyot fordult, és azóta a magyar jövedelmi elit nagy lépést tett Európa teteje felé, a legszegényebbek viszont még lejjebb csúsztak.

Mindeközben a magyar középosztály egy helyben toporgott.

Ez az európai jövedelmi rétegeket rangsoroló adatbázisunkból derül ki. A legutóbbi cikkünkben az európai országok jövedelmi tizedeit ábrázoltunk egymáshoz képest, mintha meg akarnánk érteni, hogyan is nézne ki az Európai Uniós és benne Magyarország jövedelmi eloszlása, ha az egész egy ország lenne. Az országokat ott nagyobb, tíz százalékos buborékokra osztottuk, mert így könnyebb áttekinteni a jövedelemeloszlás lényegét. De ez csak két pont kivételével igaz: a legszegényebbeknél és a leggazdagabbaknál érdemes máshogyan közelíteni. Ezért most tíz helyett száz részre bontottuk az európai országok jövedelemeloszlását, a módszerünket is finomhangoltuk.*A módszerünket az előző cikkhez képest egy lépéssel továbbfejlesztettük, hogy közelebbi becslést kaphassunk a leggazdagabb egy százalék jövedelméről, aminek csak az alsó határáról közöl adatot az Eurostat (tehát a legmagasabb jövedelem ismeretlen). Úgy jártunk el, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján (a 97., a 98. és a 99. percentilisek felső határai) megbecsültük az adott országban és évben előforduló legmagasabb jövedelmet is, majd ennek az értéknek és a leggazdagabb egy százalékban mért legkisebb jövedelemnek (amit ismerünk a 99. percentilis felső határa alapján) vettük a számtani közepét.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar vergődés Európa alján, ahogy még sosem láttadÚj módon ábrázoljuk az európai jövedelemkülönbségeket. A környékbeli országok maguk mögött hagyták Magyarországot, de az összeomló Görögországra majdnem sikerült felzárkózni.

Magyarország, ha száz darab kilencven-egynéhány-ezer fős buborékra bontjuk, és megnézzük ezek helyét az európai jövedelemeloszlásban (az olcsóbb magyar árakkal súlyozva, tehát vásárlóerő-paritáson), így nézett ki 2010-ben, és ha a címkére kattintunk, 2016-ban:

 

Kezdjük a jó hírrel,

a magyarok legfelső egy százalékának sikerült a bravúr: bejutottak az európai felső tíz százalékba.

2010-ben még az európai jövedelemeloszlás 80. százalékánál voltak, mostanra viszont sikerült egészen a 93. százalékig felszaladni. A magyar jövedelemeloszlás 96-97 százalékánál lévők léptek előre a legnagyobbat, ez a két szint 15 százaléknyit haladt előre az utóbbi hat évben az európai jövedelemeloszlásban.

Érdemes azt is megfigyelni, hogy a másik oldalon a legszegényebb tíz százalék mindegyike visszafelé csúszott az európai jövedelmi ranglétrán. A legszegényebb százezer magyar például az uniós eloszlás 2,2 százalékáról a 0,7 százalékára csúszott vissza, az abszolút legszegényebbek közé. 2008-ban a magyarok 10. százalékánál lévők az európai eloszlás 5,8 százalékánál voltak, 2016-ra az 5,4 százalékra csúsztak le.

Hogy mindkét folyamatnak nagy köze lehet a 2010-ben hivatalba lépett kormány adó- és szociálpolitikai lépéseihez (fent az egykulcsos személyi jövedelemadó és a gazdagoknak kedvező családpolitika, lent az adójóváírás eltörlése és a befagyasztott, leépített szociális ellátórendszer), jól látszik a következő ábrán.

Ez csak elsőre tűnik nehezen értelmezhetőnek, valójában egyszerűen csak időben követi végig a magyar jövedelmi századokat 2008-tól 2016-ig (narancssárgával jelöltük a 90. és a 70. százalékos szintet, pirossal a mediánt [50. percentilis], sárgával pedig a 30. és a 10. százalék szintjét jelöltük):

 

Az eddigi ábrákon világosan jól kiolvasható, hogy ha Európát osztanának fel jövedelmi tizedekre, akkor melyikekbe kerülnének a magyarok. Ha lentről kezdjük, két és fél millió magyar a legalsó jövedelmi tizedbe kerülne (1-24. percentilis), hárommillió a második tizedbe (25.-55. percentilis), még kétmillió a harmadik tizedbe (56-74. percentilis), egymillió a negyedik tizedbe. Az európai mediánt mindössze a magyarok 7 százaléka éri el. Százezer magyar pedig, mint láttuk, ott van az európai felső ötvenmillióban.

A következő ábrán végigkövethetjük, hogyan alakult a régiónk többi országa jövedelmi századainak Európán belüli helyezése 2008-tól kezdve. A válság évében még ugyanott volt a lengyel, a szlovák és a magyar medián, aztán mindkét ország csúnyán lehagyta Magyarországot, miközben Románia elkezdett feltápászkodni az európai padlóról. Itt érdemes a jobbra nyilat végigkattintani.

 

A magyar felső öt százalék 2016-ra mintha újra befogta volna a szlovák jövedelmi elitet, miközben a szlovák jövedelmi századok a társadalom 95 százalékában lényegesen előbb tartanak a magyaroknál. A jövedelmi középosztály esetében már tíz százaléknyi helyezésbeli különbség van Szlovákia javára Magyarországgal szemben.

Ugyanakkor ha az egész régió felfelé mászott az európai ranglistán, méghozzá Magyarországnál gyorsabban, akkor valakinek vissza kellett esnie. Ezek a visszaesők a természetesen a dél-európai országok voltak ebben az évtizedben, akiknek lecsúszását itt követhetjük végig lépésről lépésre.

 

Ami Dél-Európának zuhanás volt, az Magyarországnak előrelépés: 2010-ben még ugyanott voltak a magyar 90. százaléknál állók, mint a spanyol-olasz 28-29. százalék. Hat évvel később már az olaszok 41., illetve a spanyolok 47 százalékával vannak egy szinten.

Hiába a nagy előrelépés, az igazi európai szuperelitbe nem sikerült bejutnia a magyar felső százezernek. A lenti ábrán az európaiak leggazdagabb négy százaléka van, tehát az a valamivel több mint húszmillió ember, akik az európai jövedelemoszlás 96. százaléka fölött vannak.

 

Van köztük ötmillió német, négymillió francia, hárommillió brit, négymillió dél-európai, egymillió skandináv és egymillió benelux állampolgár. De becslésünk szerint több keleti tagállam legfelső egy százaléka is ott van, még a baltiaké és a bolgároké is. (Természetesen vannak magyarok a legnagyobb jövedelmű húszmillió európai között, de – valószínűleg konzervatív – becslésünk szerint százezernél kevesebben.)

A másik oldalon, tehát a legszegényebb húszmillió európai között viszont már öt százaléknyi, azaz ötszázezer magyar képviseli országunkat.

 

Itt egyébként nehéz lenne Romániával versenyezni, mivel kevés híján hétmillió román tartozik Európa jövedelem szerint alsó négy százalékához. Az sem okozhat meglepetést, hogy másfélmillió bolgár tartozik ide, az viszont már inkább, hogy összesen négymillió spanyol és olasz ennyire közel van az európai jövedelmi padlóhoz. Számításaink szerint egyébként 2008-ban még a románok 27 és a bolgárok 11 százaléka szegényebb volt a legszegényebb magyar 1 százalék átlagánál, 2016-ra már csak a 7 és 4 százalékuk.

A magyar jövedelmi helyzet eddig bemutatott képén rengeteg javít, hogy kiigazítottunk az alacsony magyar árakkal, tehát hogy a vásárlóerő-paritáson számoltuk a jövedelmeket. Ha ugyanis euróban nézzük a kontinenst, teljesen más kép tárul elénk:

 

Tehát ha euróban mérjük a jövedelmeket, a magyar top százezer csak az európai eloszlás 64. százalékánál van (és nem a 93. százalékánál, mint ha vásárlóerő-paritáson nézzük). Tehát euróra átszámolva 180 millió európainak van több jövedelme, mint a magyarok felső százalékának. Euróban átlagosan pont annyit keres a magyar top 1 százalék, mint amit a Dánia 23. százalékán vagy az Ausztria 39. százalékán állók. Márpedig ha a magyar top százezer Mallorcán támasztja a pultot vagy Párizsban shoppingol, akkor ugyanúgy euróban kell fizetnie, mint a többi európainak. A hazai árak mellett természetesen sokkal gazdagabbnak érezhetik magukat a magyar jövedelmi elit tagjai.

Végül pedig, hogy könnyebb legyen az európai sorrendeket kontextusba helyezni, a lenti ábra megmutatja, mennyit is kellett keresni évente euróban a különböző jövedelmi szintekhez országonként 2005-ben, 2010-ben és 2016-ban:

 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar vergődés Európa alján, ahogy még sosem láttadÚj módon ábrázoljuk az európai jövedelemkülönbségeket. A környékbeli országok maguk mögött hagyták Magyarországot, de az összeomló Görögországra majdnem sikerült felzárkózni.

Állam eu-silc Eurostat jövedelem jövedelemkülönbségek jövedelmi tized Olvasson tovább a kategóriában

Állam

Jandó Zoltán
2018. szeptember 21. 07:58 Állam, Pénz

Megújul a Blaha, hosszabb lesz a 3-as metró, de a biciklis fejlesztések elmaradnak

A 3-as metró bővítésének csak a tervezése 3 milliárdba kerül, a biciklis projektek pedig pont akkor buktak, amikor felmérték, hogy mennyire fontosak lennének.

Kasnyik Márton
2018. szeptember 20. 15:34 Állam, Világ

Viszlát, gyors globális gazdasági növekedés

A politikusok rontották el.

Jandó Zoltán
2018. szeptember 20. 11:33 Állam

Nem készül el Deutschék 30 milliárdos sportkomplexuma a zsidó olimpiára

A napokban dönthet a kormány, hogy hol rendezik a 2019-es budapesti Európai Maccabi Játékokat, miután a tervezett létesítmények felhúzására már nem elég az idő.

Fontos

2018. szeptember 21. 06:53 Élet

Mégsem veheti el az állam a legszebb tokaji magánbirtokot

Vissza kell adni a 2014-es földtörvénnyel elvett jogait annak a francia tulajdonú szőlőbirtoknak, amiért korábban bejelentkezett egy politikai hátterű üzletember. Hétszőlő ügyét a Kúria most zárta le.

Hajdu Miklós
2018. szeptember 20. 18:50 Pénz

Lassan, de egyre közelebb lopakodik a jegybanki szigor

Nagyon úgy néz ki, hogy vége lesz az évek óta tartó monetáris lazulásnak.

Hajdu Miklós
2018. szeptember 19. 17:32 Állam

Európa egyszerűen nem tud mit kezdeni azzal, ha maga az állam is részt vesz a korrupcióban

Az európai bürokraták sok mindenre gondolnak, amikor a korrupció megelőzéséről van szó. Csak arra nem, hogy valahol az állam közreműködésével tulajdonítják el a közpénzeket.