Mióta a kormány ismét harcba szállt az egyszer már elvileg legyőzött inflációval szemben, nyitott kérdés, hogy mi alapján választja ki a szerinte árszabályozásra szoruló területeket. Korábban arra utaló jeleket is találtunk, hogy a havi inflációs adatokat akarja kozmetikázni, és arra is, hogy választóinak árérzékelésére játszik: kifejezetten a kevesebbet keresők fogyasztásánál akarja megfékezni a drágulást, vagy egyenesen az árak csökkenését elérni.

Emellett állandó kommunikációs panel az adott szektor magas profitjára vagy árrésére való hivatkozás. Ennek egy viszonylag visszafogott példája volt Orbán Viktor múlt pénteki rádióinterjúja, ahol a miniszterelnök arról beszélt, hogy „a bankszektort ugyan komoly adók sújtják Magyarországon, összevetve más, nyugati országokkal talán kiemelkedően magas adók is sújtják őket, bevontuk őket a közteherviselésbe, de azért így is sikeres éveket zárnak, és van profitjuk. Szerintem jogos az az igény a magyar állam részéről, hogy a banki szolgáltatások ára ne növekedjen a jövőben”.

Az más kérdés, hogy a kormány mostani elvárása ennél erősebb a szektor felé, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint a pénzintézeti díjaknak a tavaly év végi szintre kellene csökkenniük, mielőtt átháríthatták a tavaly jelentősen megemelt tranzakciós illetéket. „A január-februári emeléseket el kéne felejteni” – fogalmazott egy vasárnapi videóban. (Hétfőn pedig arról posztolt, hogy megvolt „az utolsó egyeztetés” a bankokkal és a hasonló cipőben járó telekommunikációs cégekkel az árakról.)

Az árrésstop bevezetését megelőzően jó párszor ennél is erősebb hangnemben beszélt az élelmiszer-kiskereskedelmi piac szereplőiről, és több videóban is magas árrésű élelmiszereket sorolt. Ezek alapján azt gondolhatnánk, hogy az egyes szektorok profitjának vagy árrésének (ami messze nem egyenlő a nyereséggel) lehet köze ahhoz, hogy kormányzati célkeresztbe kerülnek-e, de valójában nem ez a helyzet. Erre két példát hozunk ebben a cikkben, az élelmiszer-kiskereskedelmet és a mostani körben egyelőre megkímélt benzinkutakat.

Magas a magyar bolti árrés?

Mint ismert, 30 élelmiszer esetében tíz százalékban korlátozta a kormány legalább két és fél hónapra az élelmiszerboltok^*évi egymilliárd forintos árbevétel felett árrését. Ahogy korábban beszámoltunk róla, ez irreálisan alacsony, hiszen ebből a legnagyobb cégek jelentős része még a béreket sem tudja kigazdálkodni. Arról is készített részletes elemzést már a G7, hogy az intézkedés kilátástalan helyzetbe hozza a kisebb – de még a szabályozás hatálya alá tartozó – magyar tulajdonú boltokat.

A hazai kereskedelmi szektorban igen eltérő az árrés az egyes alágazatokban. A KSH vállalatok gazdálkodási adatait gyűjtő adatbázisából látható, hogy többnyire az iparcikk jellegű boltok árrése volt a legmagasabb az elmúlt évtizedben, ahol például bútort, háztartási gépeket lehet vásárolni. Ez érthető is: ezek olyan üzletek, ahol nagyobb értékű, lassabb forgású termékeket árulnak, több ideig áll bennük a beszerzésre fordított pénz.

Az egyes években jelentősen változtak az árrések árbevételhez viszonyított arányai, de hosszabb távon vizsgálva nem látni, hogy ez érdemben növekedett volna a 2012 és 2022 közötti időszakban. 2022 azért érdekes év, mert ekkor indult be az infláció Magyarországon is látványosan, különösen az élelmiszerek és az energia esetében, mégsem látni, hogy érdemben nőtt volna az árrés.

Az árrés az az összeg, amivel drágábban adják el a kereskedők a termékeket, mint amennyiért beszerezték. Ha az eladott áruk áránál jobban nő valamilyen költségelem – legyen az bér, adó vagy éppen energia -, akkor ennek fedezésére nagyobb árrést kell alkalmazniuk. Márpedig a vállalatok számára nem volt rezsicsökkentés^*A korábban a lakossági körbe (egyetemes szolgáltatás) tartozó kisebb-közepes vállalkozásokat 2022 augusztusában kizárták ebből a lehetőségből., sőt a hazai versenypiaci energiaárak az egyik legmagasabbak Európában.

Az élelmiszer-kereskedelem árrése ennek ellenére alig változott: a 2020-as 23,7 százalékról 25,2 százalékra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a végső fogyasztói árak emelkedésében ennek csak kis hatása volt.

Egyértelműen látható, hogy nem a boltok árrése okolható az elszálló élelmiszerárak miatt.

Legalábbis 2022-ben még biztosan ez volt a helyzet. De mennyire magasak ezek az árrések európai összehasonlításban? Az Eurostat adatbázisának adatai szerint a hazai élelmiszer-kereskedők árbevétel-arányos árrése 1,6 százalékponttal volt magasabb 2022-ben az uniós átlagnál, ami nem túl nagy eltérés.

Ezzel az osztrák és német boltok mögött maradt a hazai üzletek árrése. Bár sokan tartják ezeket olcsónak, korábban részletesen bemutattuk, hogy miközben valóban akadnak az osztrák és német boltokban olcsóbb termékek, de azért összességében itthon kerül kevesebbe a vásárlás.

A hazai üzletekben ugyan valóban nagyobb mértékben nőttek a fogyasztói árak, de Ausztriában és Németországban nem vezettek be kereskedelmi különadót – amit az árrésből kell kigazdálkodniuk a kereskedőknek. Ez a tétel a legnagyobb láncoknál már 4,5 százalék a forgalom után.

Érdekes benzinkúti dinamika

Ahogy a cikk első grafikonján látszik, érdekes módon 2022-ben jelentősen nőtt a benzinkutak árrése, pedig 2021. november 15-től 480 forinton rögzítették az üzemanyagárakat. A „benzinárstop” szabályai többször változtak, végül csak a lakossági fogyasztókra vonatkozott, de így is független benzinkutak sokasága került nehéz helyzetbe miatta. A sok helyen üzemanyaghiányt kiváltó intézkedést végül 2022. december 6-án törölte el a kormány.

Európai összevetésben az látható, hogy 2022-ben jóval magasabb volt az árrés az uniós átlagnál: a hazai 16,5 százalékos átlag közel másfélszerese az uniós 11,1 százalékos értéknek. A hazai árrést csak négy ország adata múlta felül.

De mivel az ársapkát még 2021-ben vezette be a kormányzat, itt sem valószínű, hogy az intézkedésnek kifejezetten az – abban az évben ugyebár még alacsonyabb – árréshez lett volna köze. Érdekes lesz látni a későbbi évek adatait, például tavalyról, amikor Nagy Márton hosszú időn keresztül igyekezett rábírni az üzemanyag-kereskedőket arra, hogy a környező országok átlagára alá csökkentsék az áraikat. Miután ezt megtették, jelen állás szerint ez az egyetlen szektor a megszólítottak közül, amelynek önkéntes árszabásával elégedett a miniszter.

A 2022-es folyamatok okaival kapcsolatban megkerestük a domináns hazai piaci szereplőt, a Molt, de a társaság nem reagált megkeresésünkre. Így a kőolaj kitermelésétől a feldolgozásán át a végtermékek eladásáig sok mindennel foglalkozó vállalat beszámolójából nehéz lenne a kiskereskedelmi árrést megállapítani. Ezt ráadásul az is befolyásolja, hogy a forgalmon belül mekkora részt tesznek ki a benzinkutakon működő boltok, kávézók, éttermek eladásai.

Kevés olyan üzemanyag-kereskedő van, amely nem értékesít shopban termékeket, vagy nem biztosít más szolgáltatást, például mosást. Azonban az Auchan benzinkútjait üzemeltető MH Auchan Benzinkutak Kft. ilyen szereplő. Náluk az üzemanyag-értékesítés árrése 2022-ben 6, 2023-ban 16 százalék volt, utóbbi vélhetően az ársapka megszüntetésének köszönhető. A 2022-es 244 millió forintos adózás utáni veszteséget így is csak 88 millió forintos plusszal tudta egy évvel később a cég kompenzálni.

Az OMV Hungária Kft. adatai azt mutatják, hogy az üzemanyag-kiskereskedelem mellett más eladást is végző kutaknál már nagyobb árrésre van szükség: a 2022-es 648 milliárd forint árbevétel mellett 33, a 2023-as évben 657 milliárd forint árbevétel mellett 39 százalék volt az árrés.

A magas árrés nem azt jelenti, hogy túláraznak: a benzinkutak üzemeltetésének vannak magas költségei. Az OMV 2022-ben 28,9 milliárd forintos veszteséget ért el, ami az árbevétel 4,4 százaléka. 2023-ban a magasabb árrés mellett szolid, 20 milliárd forintos profit jött össze, ami az árbevétel 3 százaléka.

Mindez rávilágít, hogy az egyes kereskedelemi területeken az árrés önmagában nem sokat mond, hiszen az alágazat jellegzetességei szabják meg például a szükséges munkaerő, anyagok, szolgáltatások jellegét, mennyiségét. Egy benzinkút infrastruktúrája költséges, egyebek mellett a biztonságos körülmények garantálása miatt.

De az egyes vállalatok működési modelljei is igen eltérő árrésekkel járhatnak: ha egy cég csak néhány terméket árul, akkor kisebb árréssel is boldogul. Akik különböző területeken vannak jelen, kisebb forgási sebességgel, többféle árut kínálnak, ezt csak nagyobb árréssel tudják nyereségesen megtenni. Az árrések szabályozásával a kormányzat a fapados, kis választékú kereskedelem irányába terelheti a fogyasztókat és a kereskedőket – erősen kérdéses, hogy ez mindenkinek megfelelő-e.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikk700 milliárd oka van annak, hogy a kormány és a Mol ragaszkodik az orosz olajhozLassan a Mol-csoport által kiszolgált Magyarország és Szlovákia lesz az orosz olaj utolsó uniós vásárlója, és ez hatalmas hasznot hajt nekik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkJól hangzik a 10 százalékos árrés, de miből fizetnek majd bért a kereskedők?Az élelmiszer-üzletek forgalmának harmadát-negyedét érintheti a tegnap bejelentett árrésstop. A láncok átlagos árrése eddig 30-35 százalék volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSok magyar tulajdonú boltot dönthet be az árrésstop egymilliárdos határaBár a kisebb boltok többségére nem vonatkozik majd az árrésstop, 120-150 magyar vállalkozás nem ússza meg. Ők még nem tudják, hogyan élik túl.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Adat Közélet árrés benzinkút élelmiszer kereskedelem élelmiszerbolt Mol üzemanyagár üzemanyagkereskedelem Olvasson tovább a kategóriában