Mi lenne, ha minden élelmiszer árrését befagyasztaná a kormány?
Durvább beavatkozás is jöhet, akár minden élelmiszerre kiterjeszthetik az árrésstopot, ha a kereskedők más termékek áremelésével keresik vissza a hétfőtől 30 termékre vonatkozó árrésstop miatt kieső profitot – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.
Miért fontos ez? A korábbi árstopoknál a boltok más termékek áremelésével védték meg a profitjukat, és amikor az árstop megszűnt, a nyomott árak visszapattantak a piaci szintre, de a többieknél árcsökkentés nem volt, így az árstop hosszú távon valószínűleg növelte, nem pedig csökkentette az inflációt.
- Ugyanez a logikus piaci reakció az árrésstopnál is várható lesz, erre készül a kormány, már előre jelezve, hogy ezt nem akarja megengedni.
Mi várható? A belengetett intézkedést kétféleképpen is lehet értelmezni:
- Minden élelmiszer árrése 10 százalékossá válik, ez olyan brutális egységesítő beavatkozás lenne, amelynek a következményei szinte felmérhetetlenek, lényegében kiskereskedelmi szinten megszűnne a nagy boltok közötti árverseny.
- A 30 alaptermék árrésre 10 százalékos lesz, a többiét pedig befagyasztják, például az év eleji szinten.
- Elméletileg a második eset mutatna a kormány célja felé, mert 30 termék fogyasztói ára többé-kevésbé csökkenne, a többiét pedig csak akkor lehetne megváltoztatni, ha a beszerzési vagy a nagykereskedelmi ár is megváltozik, az is nő vagy csökken.
- Mivel a miniszterelnök is utalt erre, vélhetően a kormány is tisztában van azzal, hogy ez a lépés elég kiszámíthatatlan következményekkel járhat. A nagy boltláncoknak ugyanis muszáj lenne védeni a profitjukat, de az árakat már csak úgy csökkenthetnék vagy növelhetnék, ha azt a teljes élelmiszer-ellátási láncon végigfuttatják.
- Ez a jelenlegitől alapvetően eltérő piaci működéshez vezetne, de a vezető boltláncok nagyon erős tárgyalási pozícióban vannak, így vélhetően többnyire mégiscsak hozzájuk kellene alkalmazkodnia a teljes láncnak.
- A kisebb boltokra hiába nem vonatkozik az árrésstop, ha a nagy boltokban emiatt olcsóbbá válnak az alapvető élelmiszerek, akkor azt nekik is követniük kellene, de erre csak korlátozott mértékben képesek.
Tágabb kontextus: a kormány azzal érvel, hogy az ukrán háború a békéhez közeledik, az import olcsóbbá vált (ezek erősen vitatható állítások), a gáz és az olaj ára alacsonyabb, emiatt várható lenne az élelmiszerárak csökkenése.
Igen, de: a GKI friss elemzése szerint a kiskereskedelmi láncok közel annyira emelték az áraikat 2021 és 2024 között, amennyivel drágábban vették meg az élelmiszeripari vállalatoktól a feldolgozott élelmiszert. 2024-ben pedig alapvetően azért emelkedtek jobban a bolti árak, mert a cégek áthárították a kiskereskedelmi adó emelését a fogyasztókra.
- A termelői árak növekedése mögött számos külső piaci tényező is áll, de a kormányzati intézkedések hatása is jelentős: emelkedtek a hatósági díjak, megjelent a gyártói felelősségi rendszer (ERP) költsége, és emelkedtek a bérköltségek is (ennek a kormány elvárásai szerint még nagyobbnak is kellett volna lennie).
- Az ársapkával való folyamatos fenyegetésnek is lehetett olyan hatása, hogy a boltok addig emelték meg áraikat, amíg még volt erre lehetőség. (Miközben egyébként számos esetben csökkentettek is, csak épp nem a kormánynak elégséges mértékben.)
Közélet
Többen jelentkeztek tanárnak, de hányan kezdenek majd el tanítani?
Első ránézésre kedvezőek az adatok, sokkal kevésbé népszerű azonban a pedagógus pálya a középiskola után, nappali képzésre felvételizők körében.
Jól hangzik a 10 százalékos árrés, de miből fizetnek majd bért a kereskedők?
Az élelmiszer-üzletek forgalmának harmadát-negyedét érintheti a tegnap bejelentett árrésstop. A láncok átlagos árrése eddig 30-35 százalék volt.
A korábbinál gyengébb fegyverrel kezdi a harcot a kormány az élelmiszer-infláció ellen
Az ársapkához és az ezt felváltó kötelező akciózás szabályaihoz képest kevésbé torzítja a piacot az árrés 10 százalékosra korlátozása.
Fontos
Bucsky Péter, a G7 újságírója kapta a Tarnói Gizella-díjat
A G7 külső munkatársa, Bucsky Péter nyerte el a Tarnói Gizella emlékére alapított, a gazdasági újságírás kiemelkedő teljesítményeiért járó jutalmat.
Jórészt elvesztették az ukránok Kurszkot, de ez most még jól is jöhet nekik
A vereség katonailag fájdalmas, de így még kevésbé állíthatják az oroszok és szövetségeseik, hogy Ukrajna miatt tart még mindig a háború.
Ebből a gödörből már csak a CATL-üzem beindulása húzhatja ki a hazai akkugyártást
A legfrissebb adatok szerint továbbra is csak szenved a magyar gazdaság korábbi húzóágazata, de nem teljesen reménytelenek az iparági kilátások.
