Csak látszólag kockáztat sokat Lázár János a késő vonatok jegyár-visszafizetésével
Késési biztosítást vezet be a MÁV-Volán csoport júniustól, a jegyek árának felét visszakapják az utasok, ha a járat 20 percnél többet késik – jelentette be több más újdonság mellett Lázár János közlekedési miniszter.
A bérletesek 10 százalék kedvezményt kapnak a következő hónapra, ha az adott hónapban legalább ötször több mint 20 percet késik a járatuk.
Felülnézet: amint korábbi cikkünkben bemutattuk, a MÁV személyszállítási ágának bevételében az utasoktól származó összeg az utóbbi években erősen csökkent.
Számokban: míg 2019-ben az utasoktól (menetjegyből, bérletből, helyjegyekből) származott a MÁV-Start árbevételének 79,4 százaléka, 2023-ban ez már csak 44 százalék volt, és 2024-re is ehhez hasonló adat várható.
Az utasoktól beérkező pénz a vasút teljes működési költségeinek már az ötödét sem fedezi.
A statisztikák szerint a nagyobb késések döntő részét a távolsági vonatok, IC-k hozzák össze, de nagy részük az 5-15 perces kategóriában van.
A MÁV-nak eddig is volt hasonló vállalása, a jelenlegi üzletszabályzat a feláras vonatoknál 30-119 perc közötti késés esetén 25, 120 perc felett pedig 50 százalékos visszatérítést ír elő. Ez az utasok szempontjából kedvezőbb, mint az EU-s minimum, de érvényesítése a gyakorlatban nagyon nehézkes.
Tágabb kontextus: az utasoktól származó bevétel aránya valójában a fentinél is jóval kisebb. Tavaly az első fél évben például 55,4 milliárd forint volt a jegyekhez kapcsolható összbevétel, de ebből 20,8 milliárdot az állam fizetett ki. A diákok, állami alkalmazottak és mások kedvezményes jegyei és bérletei után kieső 50, illetve 90 százalékos kedvezményt ugyanis a költségvetés pótolja ki.
Sőt, az ingyenes utazások után is fizet a vasútnak az állam, de mivel senki sem tudja, hogy ténylegesen mennyi a 14 éven alattiak, illetve a 65 éven felüliek utazása, ezt becsléssel állapítják meg.
Ez lehetőség bújtatott állami támogatásra is, 2023 utolsó negyedévében például 18 százalékkal több szociálpolitikai támogatást utaltak, mint 2022-ben, 2019-hez képest pedig 80 százalékos volt a növekedés.
A MÁV-Volán csoport teljes éves ezer milliárd forintos nagyságrendű finanszírozási igényéhez képest ezek alapján a késési biztosítás elenyészően kis tétel lehet majd, az pedig külön kérdés, hogy a késések miatt visszautalt pénzeket az állam részben vagy egészben, esetleg arányosan kipótolja-e.
Alulnézet: jelenleg nem tudni, hogy a bérletesek hogyan jelzik majd, hogy havonta öt alkalommal rajta voltak egy járaton, ami 20 percnél többet késett. A jelenlegi technológia mellett nem lehet tudni, hogy a bérletesek mikor és mennyit utaznak, épp ezért kapja a cég az állami kiegészítést becslés alapján.
Mi várható? A késési biztosítás jó eszköz lehet arra, hogy teljesen applikációs vásárlásra ösztönözze az utasokat, különösen a távolsági utazásoknál. Bár a papíralapú visszaigénylés lehetősége megmarad, a gyakorlatban inkább csak az automata visszautalás terjedhet el. Ez csökkenteni fogja a vállalat költségeit.
Ma az állam nem tudja, hogy a bérletesek milyen járatokon és mennyit utaznak, de a késési biztosítással rá lehetne őket venni, hogy ezt folyamatosan jelezzék. Így már lenne hiteles információ a vonatok és a buszok tényleges igénybevételéről.
Alapvető élelmiszerekért ma már nem éri meg kimenni, a zöldség-gyümölcs, cigaretta, olajos mag és divat-ékszer vonalon azonban maradtak jó lehetőségek.
Ha a könyvvizsgálón múlik, talán sosem derül ki a baj. Ez azért is rossz jel, mert a magántőkealapok ezermilliárdjainak egy része szintén állami vagyon.
Egy friss magyar kutatás szerint másfél év alatt megduplázódott a károsult férfiak aránya, akik a hamis biztonságérzetük miatt sebezhetőbbek, mint a nők.
A külkereskedelem olyan, mint a labdarúgás: mindenki ért hozzá, de a versenyképes termék nem elég, azt jól el kell tudni adni – mondta az OTP Business Bistro eseményén a Rév Group Holding Zrt. alapítója, Rév András. A külföldi terjeszkedés legnagyobb pénzügyi buktatóiról beszélt az „Exportálni mindenáron?" című panelbeszélgetésen az EPS-Global Zrt. igazgatójával, Déri Ivánnal, és a HEPA Exportfejlesztési Ügynökség vezérigazgató-helyettesével, Artner Gáborral. Az esemény médiatámogatója a G7 volt.
A kis- és középvállalkozásoknál könnyen összemosódhat a vezető, a tulajdonos és a HR-es szerepe. Ugyan a HR-es gondolkodásmód szuperképesség lehet cégvezetőként, de kevesen rendelkeznek vele, mondta Szabó Szilvia, a METU HR-kutatócsoportjának vezetője az OTP Business Bistro eseményén, amelynek médiapartnere a G7 volt. Szerinte az adatvezérelt HR-megoldások ebben segíthetik a kisebb vállalatok vezetőit.
A jövő évi költségvetés részleteiről tárgyalt a kormány, a 2026-os tervezetet jövő héten küldik el a Költségvetési Tanácsnak, és május 6-án terjesztik az országgyűlés elé – a kormányinfón Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a sarokszámokat ismertette.
Nem következett be pozitív gazdasági fordulat Magyarországon 2025 elején, ráadásul a jelenleg aktuális amerikai vámok a vártnál jelentősen negatívabb hatást gyakorolnak a növekedésre.
Magyarország vásároljon amerikai gázt, és fegyvereket – a Szabad Európa több kormányhoz közeli forrásra hivatkozva azt írta, hogy az Egyesült Államok többek között ezt kérte a kormánytól egy budapesti, államtitkári szintű találkozón.
Minél nagyobb egy vállalkozás, annál digitalizáltabb, és bár a nagyobbak optimistábban tekintenek a jövőbe, a mikrocégek számára is nyitva áll az út a növekedés irányába – derült ki a Mastercard frissen publikált, több mint 1200 magyar kkv válaszait tartalmazó, reprezentatív kutatásából. Szoros tehát az összefüggés a digitalizáció által elősegített hatékonyságjavulás és a cégek mérete között, de a katás egyéni vállalkozók és a mikrocégek is könnyen előre léphetnek egy-két jól kiválasztott fejlesztéssel.
Az előző két hét káosza után ezen a héten aránylag nyugodtak a pénzpiacok, az amerikai pénzügyminiszter pedig hangsúlyozta, töretlen a befektetők bizalma az amerikai államadósság iránt, de ha kell, akkor a kormány be tud avatkozni.
Óriási költségekkel jár, hogy a száj- és körömfájás miatt beragadt az export, és nagy a bizonytalanság abban, hogy milyen kárenyhítést kapnak a piaci szereplők.