A Nolimpia kampány és a 2024-es olimpiai pályázat bukásának legnagyobb tanulsága az volt a Fidesz számára, hogy mindenképpen el kell kerülni a téma átpolitizálását. A kormányzati szereplők ezért többnyire igyekeznek távol tartani magukat egy esetleges újabb budapesti pályázattól, az előkészületeket a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) viszi. A Fidesz legfelsőbb köreiben azonban teljesen komolyan gondolják, hogy neki kellene futni egy 2036-os vagy 2040-es olimpiának. Orbán Viktor támogatása vagy inkább kezdeményezése nélkül nem is került volna elő a téma. Más kérdés, hogy a pályázatnak – épp a politikai kockázat miatt – állítólag még a kormányon belül is van belső ellenzéke.
Nemzetközi sportdiplomáciai divíziót hozott létre még februárban a Magyar Olimpiai Bizottság, részben azzal a céllal, hogy elkezdjen előkészíteni egy esetleges budapesti olimpiai pályázatot. Egy ilyen projekt szakmai szempontból teljesen logikus helyen van a MOB-nál, de úgy tudjuk, politikai támogatás is volt mögötte, hogy az olimpiarendezés ügyét a bizottság vigye. A kormányzati politikusok ugyanis nagyon ki akartak maradni a témából, mivel a 2024-es pályázat bukásából azt a tanulságot vonták le, hogy csak így van esély a sikerre.
Az új MOB-divízió kifejezetten aktív – talán még aktívabb, vagy inkább önállóbb is, mint amit fideszes körökben előzetesen vártak. A részleg munkája nem kizárólag az esetleges budapesti olimpiai pályázatra koncentrálódik, de végső soron mégis ekörül forog. A bizottságtól a G7 kérdésére azt írták: a divíziót azért hozták létre, hogy
Magyarország és a MOB sportdiplomáciai szerepe tovább erősödjön a nemzetközi olimpiai mozgalomban és sportéletben. A részleget hét munkavállaló alkotja, akik folyamatos kapcsolatban vannak a nemzetközi és hazai sportélet fontosabb szereplőivel.
Most éppen a kelet-közép-európai nemzeti olimpiai bizottságok december közepi budapesti találkozóját szervezik azzal a nem titkolt szándékkal, hogy az Európai Olimpiai Bizottság (EOB) tisztújító közgyűlése előtt az olimpiai bizottságok egyeztessenek, és lehetőleg magyar sportvezető is bekerüljön az EOB vezetőségébe.
A diplomáciai pozíciók erősítésével azonban az egyik végső cél elég egyértelműen az, hogy Magyarország jobb pozícióba kerüljön egy lehetséges olimpiai pályázat esetén is.
A divízió pedig ennek megfelelően az ezzel kapcsolatos folyamatokat is összefogja. A MOB lapunknak küldött válaszában emlékeztetett: nemrégiben felkérték a fővárosi önkormányzatot, hogy a MOB-bal és az Magyar Paralimpiai Bizottsággal együtt kapcsolódjon be a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tájékozódási folyamatába. Ez hivatalosan még semmilyen kötelezettségvállalást nem jelent, elvileg csak információszerzésre szolgál. Ennek megfelelően azt remélik tőle, hogy a végére kiderül, megrendezhető-e valaha úgy egy olimpia Budapesten, hogy elősegítse a játékoktól függetlenül szükséges ország- és városfejlesztési intézkedéseket. A MOB-nál most azt írták, hogy az ezekkel kapcsolatos szervezési munkát, kapcsolattartást is a sportdiplomáciai divízió látja el.
Jól mutatja, hogy a MOB mennyire komolyan veszi ezt a munkát, hogy a folyamatba egy nemzetközi tanácsadó céget, a PricewaterhouseCooperst is bevonták. A PwC a korábbi pályázatokhoz több megvalósíthatósági tanulmányt is készített. A MOB most a tájékozódási szakaszban való részvétel támogatására kötött velük megbízási szerződést, ami december végén jár le.
Az olimpiai pályázat ügyét tehát kormányzati oldalról egyelőre igyekeznek minél inkább szakmai alapon tartani, végül azonban egész biztosan politikai döntés születik majd a kérdésben, illetve abban is, hogy mindez mikor válik komolyabban a politikai közbeszéd részévé. Ez már csak azért is így van, mert a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) csak olyan pályázatot támogat, amely mögött nagyon erős a politikai és társadalmi konszenzus. Azaz már
a komolyabb előkészületeknek sem érdemes nekifutni akkor, ha a politikai pártok és a magyar választók többsége nem akar olimpiát Budapestre.
Az ügyre rálátó forrásaink szerint kormányzati körökben a politikai konszenzus elérését tartják egyszerűbbnek. Egyrészt ezzel korábban sem volt nagy gond, a fővárosi közgyűlés például a 2024-es pályázatot is támogatta, másrészt az elmúlt hetekben Karácsony Gergely főpolgármester is beállt a budapesti olimpia mögé.
Bár Karácsony a májusi választások előtt még fényévekre lévő kérdésként hivatkozott az olimpiarendezésre, már júniusban arról jöttek hírek, hogy a kormány és a fővárosi vezetés egyeztet a kérdésben, augusztusban pedig az újraválasztott főpolgármester az olimpiai pályázat támogatásáról beszélt. Karácsony ugyan mindig elmondja, hogy támogatásának feltételei vannak, és hogy az olimpia valójában eszköz Budapest fejlesztéséhez, mostanra egyértelművé vált: nem ő lesz a gátja a pályázási folyamat előrehaladásának.
A főpolgármester el is fogadta a MOB már említett felkérését a tájékozódási folyamatban való résztvételre. Először még arról volt szó, hogy már ezt a kérdést is beviszi a közgyűlés elé, végül erre nem került sor. A HVG november elején arról írt, hogy Karácsony azért változtatott álláspontján, mert a főváros belépése a folyamatba nem kapta volna meg a többséget, és könnyen lehet, hogy tényleg így van.
Amellett, hogy a közgyűlés mostanában nem sok mindenben tud dűlőre jutni, az olimpiai pályázat megítélésében is erősen szór a képviselők álláspontja. A G7 megkérdezte az összes olyan pártot, amely önálló képviselőcsoporttal rendelkezik a fővárosi közgyűlésben, hogy támogatnának-e egy budapesti olimpiai pályázatot, a válaszokból pedig az látszik, hogy a politikai konszenzustól is sokkal messzebb vagyunk, mint a 2024-es pályázat idején.
A Fidesz és a Tisza Párt nem reagált a megkeresésünkre. Pedig valószínűleg ennek a két pártnak az álláspontja a legfontosabb. Jelen állás szerint ugyanis közülük kerül majd ki a kormányzó erő a felkészülés egy fontos szakaszát kitevő 2026-2030-as ciklusban. A Fidesznél valószínűleg a hivatalos álláspont az lehet, amit Orbán Viktor mond, márpedig a miniszterelnök elég egyértelműen kifejtette, hogy szeretne budapesti olimpiát. Így a kormánypárt jó eséllyel nem csak a tájékozódást támogatja, hanem magát a pályázatot is.
A Tiszánál már nem ilyen egyértelmű a helyzet. Magyar Péter még szeptemberben egy Facebook-bejegyzésben azt írta, hogy
jelenleg felelős politikus nem beszélhet budapesti olimpia rendezésről … mindenféle olimpiai álom előfeltétele egy országos, ügydöntő népszavazás, a Budapesttől elvont források kifizetése és egy nyílt szakmai párbeszéd.
Korábban ugyanakkor – miközben a Momentum felé fogalmazott meg kritikát – nemzeti ügynek nevezte a budapesti olimpia kérdését.
Jól látható tehát, hogy már a politikai konszenzus sem evidens, a társadalmi pedig még kevésbé az. A magyar lakosság már a 2024-es pályázat idején is nagyon megosztott volt, és a többség inkább ellenezte a budapesti olimpiát. Bár a 2016-2017-ben készített közvélemény-kutatások nagyon szórtak, a legfontosabb felmérés azt mutatta, hogy nincs széles társadalmi bázis a pályázat mögött.
Ilyenkor ugyanis nem hivatalosan a NOB is felméri, hogy az egyes pályázó országokban mit gondol a lakosság az olimpiarendezésről. Ez teljesen logikus a nemzetközi bizottság részéről, hiszen ha nincs meg a megfelelő támogatottság, akkor könnyen a felkészülési időben is elbukhat a dolog, akkor pedig nagyon nehéz helyzetbe kerülnének. Ilyen kutatás pedig 2017-ben Magyarországon is készült, és bár akkor nem verték nagydobra, tavaly Schmidt Ádám, a sportért felelős államtitkár elárulta, hogy
nagyon rossz eredménye lett.
Ez a veszély pedig most is fennáll, különösen, hogy jelenleg jóval kedvezőtlenebbek a külső feltételek, mint 2016-2017-ben voltak. Az ország gazdasági helyzete sokkal rosszabb, így jó eséllyel a lakosság elég jelentős része gondolja úgy, hogy nem ez az ideális időpont egy olimpiai pályázathoz.
A Závecz Research a MOB megbízásából 2024. október 20-24. között készített egy reprezentatív felmérést Budapesten és országosan az olimpiáról, aminek a bizottság a pozitív elemeit emelte ki, de összességében az eredmények azért nem voltak túl meggyőzőek. Valószínűleg nem véletlen, hogy már a kérdésfeltevés is óvatos volt. A megkérdezetteknek ugyanis arról kellett dönteniük, hogy helyből elutasítják vagy feltétel nélkül támogatják-e az olimpiát, esetleg úgy gondolják, hogy a döntés előtt érdemes tájékozódni.
Nem meglepő módon azok voltak a legtöbben, akik szerint érdemes előbb megnézni, mi ez az egész, és csak utána dönteni. Ám országosan még így is a megkérdezettek 29, Budapesten pedig 23 százaléka mondott egyértelmű nemet az olimpiára, miközben a kérdés nélkül támogatók aránya ennek fele-harmada volt (pdf).
Ezek az eredmények két okból sem vetítenek előre túl sok jót a pályázat szempontjából. Egyrészt a NOB tényleg egyértelmű többséget vár el. Lehet, hogy még egy 60 százalékos támogatottság sem lenne elég, különösen, ha a többi pályázónál magasabb ez az arány. Másrészt ilyen eredmények mellett a politikusok is sokkal óvatosabbak lesznek, és szinte biztos, hogy nem tűzik nyíltan zászlójukra az olimpiarendezés kérdését.
A legnagyobb esélye annak van, hogy a Fidesz megpróbálja a 2026-os választásokig viszonylag távol tartani magát a pályázattól, és addig csak a háttérben dolgozni az ügyön.
Különösen, hogy nagyon hosszú ideje először egyértelmű kihívója van a kormánypártnak, így kifejezetten sok vesztenivalója lehet, ha nyíltan beleáll egy ilyen vitába. Ez valószínűleg csak akkor változna meg, ha úgy látnák, hogy Magyar Péter és Tisza jobban sérülne egy ilyen törésvonal mentén, mint ők. Ennek azonban elég kicsi az esélye: a Fidesz év eleje óta nem képes tematizálni a közbeszédet, és valószínűleg nem az olimpia lesz az a téma, amivel ezen változtatni tudnak.
Épp az ilyen kockázatok miatt állítólag a kabineten belül sem teljesen egyöntetű a pályázat támogatottsága.
Nem véletlen, hogy az olimpiával kapcsolatos kormányzati nyilatkozatokban is igyekeznek a fővárosra tolni a kérdést: többször előkerült már az a narratíva, hogy a kormány vagy Orbán Viktor támogatna ugyan egy olimpiarendezést, de igazából ez nem számít, hiszen az egész Budapesten múlik, a városnak kell pályáznia.
Amennyiben valóban ez az elképzelés, akkor azért nincs könnyű helyzetben a kormányzat, mert a választásokig hátralévő másfél évben nem ártana haladni a projekttel, ha nem akarnak teljesen lemaradni. A leendő nyári olimpia rendezőjét kereső, 2019-ben létrehozott testület elnöke, Kolinda Grabar-Kitarovic ugyanis azt mondta, hogy akár már 2026-ban határozhatnak a 2036-os olimpia helyszínéről. Bár ez a legkorábbi időpont, és sokkal valószínűbb egy 2-3 évvel későbbi döntés, a választások után így is késő lenne elkezdeni készülni. Nem véletlen, hogy Karácsony Gergely és a MOB is abban állapodtak meg, hogy legkésőbb 2026. szeptember 30-ig elkészítenek egy közös, bárki által megismerhető nyilvános jelentést a sokat emlegetett tájékozódási folyamatról.
A Fidesz időnyerő taktikáját ugyanakkor durván keresztülhúzhatná egy népszavazás az ügyben. Nem véletlen, hogy a kormánypártban ezt nagyon igyekeznek elkerülni. Fürjes Balázs, aki 2010 óta több államtitkári pozíciót is betöltött, egy éve pedig a NOB magyar tagja, egy Népszavának adott interjúban szeptember végén azt mondta: a népszavazás ötlete csalóka, valójában arra szolgál, hogy a politikusok áthárítsák a döntés felelőségét, és mindig az olimpia ügyének megfenekléséhez vezet. Mint fogalmazott,
abban a 10 városban, ahol az elmúlt tizenegy évben népszavazásra akarták vinni, az olimpia mindenütt zsákutcába jutott.
Ez a jelenlegi gazdasági-politikai környezetben szinte biztosan Magyarországon is így lenne, így a népszavazás ügyében is az időhúzásban érdekeltek az olimpia támogatói.
A probléma csak az, hogy hiába akarják elkerülni legalább a korai népszavazást, egyáltalán nem biztos, hogy ez sikerül. A Momentum már szeptemberben kezdeményezett egy referendumot az ügyben, amit ugyan a Fővárosi Választási Bizottság első körben elutasított, a Kúria azonban megváltoztatta ezt a döntést, és hitelesítette a népszavazási kérdést.
A sztori ezzel ugyanakkor még mindig nem ért véget, a Kúria döntése után ugyanis a MOB és négy korábbi olimpikon az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy semmisítse meg a 2036-os budapesti olimpia megrendezését célzó népszavazási kezdeményezést. A bizottság azzal indokolta a lépést, hogy korai lenne egy ilyen referendum. Szerintük
elhamarkodottan és nem létező lehetőségről – ma lehetetlen pályázatot benyújtani az olimpia rendezési jogára – nem javasolt döntést hozni.
Ha a népszavazást nem sikerül késleltetni, akkor jelen állás szerint hamar pont kerülhet az olimpiai pályázat ügyének végére. Ha azonban el tudják húzni a dolgot, akkor attól függően, hogyan alakulnak a politikai viszonyok, még be is jöhet a kormány kivárásos taktikája. Különösen akkor, ha a rendelkezésre álló időt jól használják fel a nemzetközi kapcsolatok építésére és lobbizásra. Ez a folyamat pedig a korábban említett MOB divízió felállításával nyíltan, illetve szép fokozatosan a színfalak mögött is megindult. Úgy tudjuk, nem hivatalos jelzést kapott már a NOB is arról, hogy lenne politikai szándék egy 2036-os vagy 2040-es budapesti pályázatra.
Közélet
Fontos