A kormány módosítaná a fegyverekről és lőszerekről szóló rendeletet, hogy iskolákban szabadidős foglalkozás keretei között lőhessenek kiskorúak, és rendezné a „légfegyverek oktatási célú igénybevételének”, valamint „az emberi élet kioltására nem alkalmas eszközökkel történő lőgyakorlatok” jogi környezetét. A nyolcnapos társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezetek szerint a kormány úgy számol: most szeptembertől 210 diák mehet majd lőgyakorlatra az új honvédelem tantárgy keretei között.
Erősíteni a haza iránti elkötelezettséget
A honvédelem mint szabad órakeret terhére választható tantárgy a rövidesen kezdődő tanévben lesz elérhető magyar középiskolákban, az első hírek szerint egyelőre országosan 120-ban, heti egy órában. Mivel ez egyfajta próbaév, a jövőben a kormány minden bizonnyal szélesíteni fogja a tantárgy elérését.
Nézzük, mit tanulhatnak a gimnazisták a tantárgy kerettanterve szerint, aminek már az első mondata bátran kísérletezik a magyar nyelvvel: „Változó világunkban számtalan példa ismert a szülőföldhöz ragaszkodás megnyilvánulásaira, amely azt mutatja, hogy a hazaszeretet és hazafiság fogalmai napjainkban is kiemelt jelentőséggel bírnak.” Később a szándék azért egyértelműbbé válik: azt írják, hogy a tudásanyag átadásával „kialakul és folyamatosan erősödik a haza iránti elkötelezettség.” Továbbá
szükséges segíteni a tanulókat abban, hogy megértsék: értékesebb személyiséggé válhatnak a cselekvő hazaszeretet megismerése által. Ugyanakkor fontos, hogy a fiatalok felismerjék: a jó hazafisághoz hozzátartozik az is, hogy tudják, Magyarország védelme szükség esetén minden állampolgár kötelessége.
A tantárgy nyolc tematikai egységből áll, olyanokból, mint: „a honvédelem rendszere, a Magyar Honvédség”, „lőelmélet alapjai”, „haditechnikai ismeretek”, „térkép- és tereptani alapismeretek”.
Ehhez ilyen követelményeket és átadandó ismereteket rendel a kerettanterv:
- A magyar katona, a katonai identitás, a katonahősök emlékezete, a Magyar Hősök Emlékünnepe – hősök napja.
- Annak tudatosítása, hogy szükség esetén a haza védelme minden állampolgár kötelessége. A katonai kötelékek csoportosításának ismerete. A raj, a szakasz, a század, a zászlóalj, az ezred és a dandár jellemzői. A harci erők, a harci támogató és a harci kiszolgáló támogató erők főbb feladatai.
- Vita a békeidőszaki kötelező katonai szolgálat megszüntetésének össztársadalmi és honvédségen belüli hatásairól.
- A lövés fogalma, a tűzfegyverekkel leadott lövés folyamata, a pontos lövés feltételei, a szórás és a középső találati pont fogalma. Annak ismerete, hogy a lövés mindig emberi döntés következménye, amelyért a felelősséget a döntést meghozó személynek kell viselni. Kulcsfogalmak: röppálya, csapott célgömbbel való célzás, szórás.
- Lőfegyver, tűzfegyver fogalma, újítások a tűzfegyverek fejlődése során. A gyalogsági fegyverek és a kézifegyverek fogalma. A lövészfegyverek főbb részei. A részek funkciója. Pisztolyok és revolverek fogalma, kialakulásuk okai. Géppisztoly, gépkarabély, karabély fogalma, a gépkarabély fontosabb jellemzői. A gépkarabély főbb részei. Páncélozott szállító jármű és harckocsi fogalma. Merev szárnyú és forgó szárnyú haditechnikai eszközök fogalma.
- Elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapfogalmak. Az eszmélet vizsgálata. A légzés hármas érzékelése. A sérültek kimentésének módszerei és szabályai.
- A túlélés alapjai, a rendkívüli helyzetekben követendő eljárások.
A kerettanterv alcíme szerint a tantárgyvázlat szakképzési intézmények 9. és köznevelési intézmények 11. évfolyama számára készült.
Érettségivel rendelkező altisztek is taníthatják
Egy másik társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendelet azt rögzíti, hogy a tantárgy oktatására az lesz alkalmazható pedagógus munkakörben, akinek felsőfokú végzettsége és katonai szakképzettsége van, vagy akinek érettségije van és elvégezte a honvéd altiszti képzést. Ez az összesen 12 hetes képzés az öthetes kisalegység-vezető tanfolyamot elvégző őrvezető katonák számára már elérhető.
Egyébként a fenti tanterv már évekkel ezelőtt megjelent a magyar középiskolákban, az újdonság az, hogy most már a választható órakeret terhére is elvégezhető, nem csak közismereti képzésben honvédelmi alapismeretek címmel, ami választható érettségi vizsgatárgy is lehet. Ez a lehetőség valójában a bő öt éve futó, háromlépcsős Honvéd Kadét Program (KHP) első szintje – a honvédség erről azt írja: a tanórai elfoglaltságot szabadidős programok egészítik ki, például
- sportlövészet,
- küzdősportok,
- hagyományőrzés,
- hadisírgondozás,
- ejtőernyőzés,
amelyekre csak a honvéd kadétok járhatnak.
Magát a HKP-t azért indította útjára a kormány 2017-ben, hogy „tudatosítsa a haza szeretetének és a haza védelmének fontosságát, valamint hozzájáruljon a fiatalok felelős állampolgárrá neveléséhez.” A magyar haderőfejlesztési és honvédelmi program kiemelt feladata lett a „hazafias honvédelmi nevelés”. A HKP-ben 2022-re már összesen 4600 kadétot tartottak nyilván, az idei minisztériumi közleményekben pedig már 7000 fölötti szám szerepel. A résztvevő iskolák száma a kezdeti kettőről egy év alatt 55-re, majd mostanra több mint duplájára emelkedett.
Országos honvédelmi tanulmányi verseny a lőtéren?
A HKP második szintje a honvéd kadét ötéves technikumi szakképzés, a harmadik szint pedig a bentlakásos honvéd középiskola, ahol gimnáziumi és technikumi szintű osztályok is futnak párhuzamosan. „Ez a képzési forma az ország négy városában biztosít lehetőséget arra, hogy a hétköznapjait az itt tanuló kadétok hasonlóan éljék, mint a katonák”, fogalmaz a program honlapja. Ilyen katonaiskolából korábbi hírek szerint a kormány 2030-ig további 10-et szeretne építeni országszerte.
Korábban arról is érkeztek hírek, hogy a Honvédelmi Minisztérium azt is szeretné elérni, hogy a honvédelmi alapismeret tantárgyat felvegyék az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny tantárgyai közé, így a versenyen elért eredményekért a tanulók a felsőoktatási felvételi eljárás során többletpontot kapnának.
Egyébként a 2020-as új NAT-ot azért kritizálták a szakemberek, mert az iskolai állampolgári nevelési feladatoknál és a tizenkettedikben külön tantárgyként bevezetett állampolgári ismeretek tantárgyban aránytalanul előtérbe kerülnek a honvédelmi ismeretek, a NAT tulajdonképpen tanulmányi eredményként és feladatként kezeli a hazaszeretet, és az állampolgári ismeretek alatt is főként honvédelmi ismereteket ért.
Pedagógusok korábban mind a kadétprogramot, mint a honvédelmi ismeretek tárgyat kritizálták. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének akkori elnöke úgy fogalmazott: „mivel nálunk nincs sorkötelezettség, az oktatásban megjelenítve próbálják ez iránt felkelteni a fiatalok érdeklődését”, de ennek nincs helye az oktatási rendszerben. Vekerdy Tamás pszichológus anno azt mondta erről: „pacifista vagyok, így ezt a tantárgyat merő ostobaságnak tartom. Nincs szükség ilyesmire az iskolákban. Máshol propagálja magát a honvédség.”
