Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2023. július 29. 04:34 Közélet

Minél több pénzről dönthetnek, annál többen szavaznak a közösségi költségvetésekről

Magyarországon még igen kevés helyen élnek az állampolgárok bevonásával az önkormányzatok, a legtöbb közösségi költségvetést a budapesti önkormányzatok vezették be. 

Arról nem lelehető fel adat, hogy a magyarországi önkormányzatok közül mennyi vezetett be ilyen kezdeményezést, de a budapesti kerületek között felmérésünk alapján az látható, hogy a 23 kerületi és a fővárosi önkormányzat közül már tíznél van ilyen, kettő továbbiban pedig tervezik ennek bevezetését. Magyarországon a legnagyobb médiavisszhangot a fővárosi önkormányzat 2020-ben bejelentett közösségi költségvetése kapta. (Frissítés 2023.08.03: a cikk eredeti verziójában 2021-et írtunk, de a bejelentés és az ötletgyűjtés már 2020-ban megkezdődött – hívta fel figyelmünket a Fővárosi Önkormányzat)

Elmaradva a világtrendtől

Az első dokumentált közösségi költségvetést 1989-ben a brazíliai Porto Alegre városban vezették be, és azóta is ez számít a legismertebb példának. Régiónkban Kolozsvár volt az első város, ahol ezzel próbálkoztak 2013-ban – akkor még elakadta a folyamat. A Fővárosi Önkormányzat első közösségi költségvetése, még részvételi költségvetés néven 2020-ban indult el. 

A közösségi költségvetéseket gyűjtő szervezet szerint 12 ezer települési vagy regionális önkormányzatnak van már közösségi költségvetése világszerte. Magyarországra a 2021-es gyűjtés még nem tartalmazott adatokat. A legtöbb közösségi költségvetés Lengyelországban működik – már tízből négy önkormányzatnál.

A részvételi költségvetéssel foglalkozó publikációkban sem lehet fellelni nyomukat – néhány példát leszámítva. Ezek és online kutatás alapján úgy látszik, hogy Budapesten kívül csak Szentendrén, Gyöngyösön és Miskolcon van ilyen.

Ezek alapján kijelenthető, hogy Magyarországon jóval elmarad a közösségi költségvetés elterjedtsége az európai átlagtól. A kontinens országai között nagyok a különbségek, van ahol általánosan elterjedt, de érdekes módon a jól fejlett skandináv országokban nem használják ezt módszert. Talán ebben szerepe van annak, hogy a közösségi költségvetések célja a korrupció visszaszorítása, az értelmetlen fejlesztések helyett a polgárok mindennapjai segítő beruházások kiválasztása – az északi országok esetén azonban a korrupció és az értelmetlen költekezés nem akkora divat, mint itthon.

Fővárosi példateremtés

Messze a legnagyobb összegről a fővárosi lakosok dönthetnek, a Fővárosi Önkormányzat esetében egymilliárd forintról van szó. Az összes kerületi program további egymilliárdot biztosít a polgároknak a döntésre.

A Fővárosi Önkormányzat közösségi költségvetésén 2021-ben 12 ezren szavaztak, 2022-ben 22 ezren. Ez a legtöbb érdeklődőt vonzó program, hiszen ez a budapesti lakosok 1,3 százaléka. (Frissítés 2023.08.23: a 2021-es adatokat is feltüntettük, a 22 ezres adatok pedig 2022-re vonatkoznak a Fővárosi Önkormányzat közlése szerint)

A közösségi költségvetések nagyon eltérően működnek: van, ahol bárki küldhet be ötletet, és később erről lehet a helyi lakosoknak online és/vagy személyesen szavazni. A fővárosi önkormányzat estében egy, a jelentkezőkből kiválasztott 54 fős tanács dönti el, hogy az ötletek közül mit érdemes szavazásra bocsájtani. A lista szűkítésében a városháza dolgozói is részt vesznek – legutóbb így 139 javaslatból azokat összevonva és kiszűrve 49-et választottak ki szavazásra.

Ez rámutat az egyik legfőbb kihívásra: ha komolytalan és/vagy kevesek valós érdekét érintő ötletek kerülnek be, az érdektelenné teheti a polgárokat. Arra is oda kell figyelni, hogy egy-egy szervezettebb csoport ne tudjon a kisebb érdeklődés mellett olyan projekteket keresztülvinni, amit az önkormányzatok vagy a lakók nem találnának hasznosnak.

A programokkal kapcsolatban kritika érheti az elérhető hasznok és a költségek arányát. Miskolc esetében a városházi beszámolóból kiderül, hogy a 15 millió forint elosztható összeg mellett a szervezés és a kommunikáció 5 millió forintot vitt el, ami elég rossz aránynak tekinthető. Ha a kezdeti kísérletek után már több százmillió forintról dönthetnek a polgárok, ahhoz viszonyítva már nem lenne a lebonyolítás költsége jelentős. 2023-ban indul a pécsi közösségi költségvetés, 80 millió forintról dönthetnek a helyi lakosok.

 A tapasztalatok alapján érdemes a programokat, a helyi igények és szokások szerint továbbfejleszteni. Nem sokan mernek azonban még itthon akár csak néhány tízmilliós büdzsével is ebbe a folyamatba belevágni, pedig rosszul elsült programról, a polgároktól kapott negatív visszajelzésekről sehol nem számoltak be. 

Bár az önkormányzatok sikeres működésében ritkán van szerepe a pártpolitikai elkötelezettségnek, a közösségi költségvetés erősen ellenzéki műfaj: a fellelt 13 magyarországi közösségi költségvetést bevezető önkormányzat közül csak egy fideszes vezetésű.

A lakosok bevonása a döntésekbe még önkormányzati szinten is messze áll a Fidesztől.

Megkerestük az összes fővárosi kerületi önkormányzatot, hogy össze tudjuk hasonlítani a közösségi költségvetések szerepét. A tapasztalatoktól később részlesen is írunk, de elsőként azt érdemes megvizsgálni, mennyire jelentős összegről szavazhattak a polgárok.

Átlagosan az érintett településeken a lakók a kiadások 0,23 százalékáról dönthettek a közösségi költségvetések keretében tavaly, ami igen alacsony szám. A legnagyobb beleszólást a budafok-tétényi lakosok kapták, ott 1,4 százalékot tett ki a program. Jelentős még a szentendrei program is 0,5 százalékkal.

A szavazásokon a részvétel és a kiadások mértéke erős összefüggést mutat: minél több forrásról dönthettek, annál többen érdeklődtek. Messze a legtöbb lakost Óbudán sikerült megmozgatni, ahol az emberek 5,6 százaléka vett részt a tavalyi szavazáson. Második helyen Budafok-Tétény ált 3,6 százalékkal.

A közösségi költségvetések java része az elmúlt egy-két évben indult, ezért még nagyon sokfélék is: van ahol az egész településre vonatkozó ötleteket várnak, máshol kisebb területekre osztják a várost vagy kerületet. Ez utóbbi hatékonyabb lehet, így jár el az arányosan sok szavazót vonzó Szentendre és Óbuda is.

Önkormányzati tapasztalatok

Óbudán 2022-ben 15 százalékkal sikerült növelni a szavazók számát a megelőző évhez képest. Ezt annak tudják be, hogy kitelepülésekeket és helyszíni bejárásokat is szerveztek, melyeken az önkormányzat szakembereivel lehetett megvitatni a közösségi költségvetés nyújtotta lehetőségeket. Érdekesség, hogy míg máshol inkább online szavaznak, Óbudán minden második szavazatot személyesen adtak le. Összesen tíz körzetben tíz-tízmillió forintot osztanak el. Az óbudai önkormányzat nem csak a közösségi, de a hagyományos költségvetésével is élen jár a transzparenciában: egy igen könnyen és felhasználóbarát módon használható adatvizualizációs honlapot is készítettek.

Terézvárosban idén először volt közösségi költségvetés, a 30 milliós keretre mind a 30 projekt versenyzett. Ami rugalmas az itteni rendszerben, hogy csak a keretösszeget határozták meg, és annyit valósítanak meg a győztes projektekből, amennyire ez a büdzsé elegendő. A legépeszűbb ötletek a kutyaürülék gyűjtők és a szelektív üveggyűjtők voltak. Érdekesség hogy ez utóbbiból alig találni Budapesten, a hulladékkezeléssel foglalkozó FKF Zrt. a lakossági igények ellenére is alig néhányat tart fenn kerületeként – Terézvárosban egyetlen egy volt eddig.

A szomszédos Erzsébetvárosban is először szervezetek közösségi költségvetést, aminek ötletelésén több százan vettek részt. Szavazni viszont nem sokkal többen voltak hajlandók, háromszáz szavazat érkezett. Ez egy érdekes problémára világít rá: kevés számú aktív ötletelőn kívül a szavazásra nehéz ennél többeket rávenni.

Ferencvárosban a több kerülettől eltérő rendszer van: a lakosok ötleteket küldhetnek be, amit lehet online támogatni, de az önkormányzati testület szavaz arról, hogy mi kerüljön megvalósításra. A 10 millió forintos kereten felül is megvalósíthatnak projekteket, ha marad erre forrásuk. A honlap szerint egyetlen projekt kapott eddig támogatást, ami a helyi iskoláknak szól.

A XIII. kerületben  az első év tapasztalatai szerint a számos jó ötlet született a program keretében. Ezért a nem győztes javaslatok közül is jónéhányat meg fognak valósítani: a végül nem nyertes 47 javaslatból, 14-et még idén, 25-öt a jövő évben megvalósítanak.

Kispesten ugyan már régóta van, de nagyon nehéz azonban megtalálni, hogy mennyien szavaztak, milyen programok vannak. A sajtóosztálytól csak linket kaptunk a mostani program Facebook oldalálhoz, az önkormányzat honlapján is csak a hírek között szemezgetve lehet összegyűjteni az információkat – az online tájékozódó lakosok dolga nem egyszerű. 

Budafok-Tétény az elsők között vezette be Magyarországon a közösségi költségvetést 2019-ben, de a megkeresésünkre így sem válaszoltak. Pedig a program honlapja egyszerűen és átláthatóan mutatja be a korábbi győzteseket, és hogy hogyan áll a projektek megvalósítása.

A közösségi költségvetést még nem használó önkormányzatok közül ketten is tervezik a bevezetést. Az I. kerületnél elmondták, hogy a még megalakulás alatt álló állampolgári tanácsra szeretnék bízni a program részleteinek kidolgozását. Ferencvárosban várhatóan 2023-ban lesz először erre a célra elkülönített keret az éves költségvetésben.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet fővárosi önkormányzat kerületek közösségi költségvetés részvételi költségvetés Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2024. április 16. 04:36 Közélet

Ha fegyelem van és rend, nincs több gond az oktatással?

Mintha az lenne az oktatásirányítás meggyőződése, hogy ha valahol gondok vannak, akkor nem érdemes vizsgálni az okokat, elég a szigorítás.

Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik

Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.

Bucsky Péter
2024. április 12. 04:34 Adat, Közélet

Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés

A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.

Fontos

Bucsky Péter
2024. április 25. 04:39 Adat, Élet

Több ezer milliárdos rezsivédelem után a magyarok harmada fával fűt

Az energiaválság megmutatta, hogy miért tévút hosszú távon a rezsicsökkentés, amelyből ráadásul az igazán szegények többsége ki is marad, hiszen fával fűt.

Elek Péter
2024. április 24. 04:35 Pénz

Olyan gazdagok a nyugdíjba vonuló amerikaiak, hogy azt még a forint is megérzi

Amerikai infláció: volt, van, lesz; és az emiatt magasan ragadó dollárkamatokhoz mérik minden más deviza hozamát - a forintét is.

Bucsky Péter
2024. április 23. 04:33 Élet, Tech

Sikerült volna csökkenteni az autók fogyasztását, helyette jöttek a SUV-ok

Hiába szorgalmazza az Európai Unió, hogy legyenek egyre kevésbé szennyezők a személyautók, a városi terepjárók miatt egyre rosszabb a helyzet.