Magyarország térségei között sok szempontból éles kontraszt mutatkozik, ezek közül az egyik legfontosabb a felsőfokú végzettségűek aránya. A magasan képzett 25-34 évesek aránya Budapesten az Eurostat elemzése szerint is kiemelkedő volt 2021-ben, miközben az ország keleti régióit a kontinens legalacsonyabb értékei jellemezték – a fővárosi 61,1 százalékos arány az európai régiók*NUTS2-szintű közigazgatási egységek a között a 12. legmagasabb, megosztva a Észak-Hollandiával,*Noord-Holland miközben az Észak-Magyarországon mért 19,2 százalék a rangsor végéről indulva a hetedik helyen található, amelyen a két magyar közigazgatási egység közé 237 európai térség ékelődik.
Mindezt jól szemlélteti az európai statisztikai hivatal térképe is, ahol narancssárgával jelölt régiókban 25 százalék alatti, míg a sötétkék színűekben legalább 55 százalékos a felsőfokú képesítést szerző fiatalok aránya. Ez utóbbi kategóriába egyes fővárosok mellett zömmel olyan térségek esnek, ahol jellemző a kutatás és fejlesztés, illetve erős a high-tech iparágak súlya, mint például bizonyos belga, holland, ír és spanyol régiók.
A 22 narancssárgával jelölt régió többnyire a keleti tagországokban és Olaszország déli részén található, és a falusias településszerkezet, illetve a mezőgazdaság jelentős súlya jellemző rájuk. Előfordulnak azonban olyan térségek is ebben a körben, ahol a specializáltabb, szakképzést igénylő munkakörök a gyakoribbak – általában ezeken a területeken a tanulószerződéses gyakorlati képzések útján lépnek a pályakezdők a munkaerőpiacra.
Az országon belüli területi különbségeket nézve mindenesetre kiemelkedő a magyar régiók közötti szórás – ez a mutató lényegében a regionális adatok és az országos átlag közötti átlagos eltérést mutatja. A mindösszesen két régióból álló Litvániát követően ugyanis Magyarországon szóródik a legnagyobb mértékben a diplomások és felsőfokú szakképzettségek térségenkénti aránya, vagyis a fentebb bemutatott különbségek uniós összehasonlításban is markánsak.
A jelenség munkaerőpiaci szempontból azért különösen problémás, mert vélhetően a jelenleginél még több fiatal diplomás tudna elhelyezkedni Magyarországon, amint azt nemrégiben egy OECD-jelentés ismertetése során kifejtettük: a foglalkoztatottság aránya a fiatal magyar diplomások között viszonylag magas, és a Magyarországon elérhető bérprémium is tekintélyes mértékű nemzetközi összehasonlításban. Ezen általános munkaerőpiaci igény kielégítésében főleg a keleti országrészek csak korlátozott mértékben vesznek tehát részt.
Ez egyrészt a diplomás munkaerőt igénylő vállalatok központi régióba történő koncentrálódása okozhatja, másrészt az oktatási rendszer hiányosságai is közrejátszhatnak a szélsőséges területi különbségek kialakulásában. Szakértői vélemények szerint ugyanis épp a hátrányosabb, elmaradottabb térségekben van szükség a legjobb tanárokra, akik elindíthatják a helybeli diákokat a társadalmi mobilitás útján. A pedagógusok bérezése és munkakörülményei azonban egyre kevésbé teszik vonzóvá a tanári pályát – a helyzet rendezését követelő megmozdulások a héten is folytatódnak, november 18-ára országos sztrájk és tüntetések várhatók, sőt, számos intézményben egy hetes munkabeszüntetés mellett döntöttek a tanárok–, amivel végső soron a leginkább legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő gyerekek és fiatalok számára válik egyre nehezebben elérhetővé a kedvező foglalkoztatási lehetőségekkel kecsegtető felsőfokú képzési rendszer.
Közélet
Ha tíz olcsó zsemle helyett nyolc drágábbat veszünk, akkor gazdasági fordulat van, csak még nem látszik
Gyenge kereskedelmi adatokkal indult az év, amely mögött szakértő szerzőink szerint három fontos tényező állhat, és a számokban talán csak az év második felében látszik majd a kilábalás.
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
Fontos
Melyik paradicsom környezetbarátabb, a kiskertből szedett vagy a boltban vett?
Egy amerikai kutatás arra hívja fel a figyelmet, hogy a kérdésre nem is olyan egyértelmű a válasz.
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok
Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.
