Hírlevél feliratkozás
Avatar
2022. szeptember 20. 09:29 Közélet, Pénz

Még komolyabb válság esetén az EU olyan eszközökhöz nyúlna, amik miatt már most tiltakoznak a gazdasági lobbiszervezetek

Az Európai Unió intézményei a jövőben előírhatnák a vállalatoknak, hogy mit termeljenek, milyen megrendeléseket részesítsenek előnyben és milyen stratégiai cikkeket állítsanak elő egy súlyos válsághelyzet esetén, a tagállamoknak ugyanakkor nem engednék meg, hogy egy ilyen helyzetben lezárják a határaikat, és megtiltsák az emberek és az áruk Unión belüli szabad mozgását. Ez az egyik legmarkánsabb eleme a Bizottság által hétfőn bemutatott tervezetnek, mely azt készíti elő, hogy egy komoly válság esetén milyen jogosítványokat kapjon, és milyen lehetőségeket zárjon ki az Európai Unió.

A  hivatalosan “új egységes piaci szükséghelyzeti eszköz” néven futó vészhelyzeti tervezet nem azt jelenti, hogy a meghatározott intézkedések valóban életbe is lépnének az elfogadásuk után. Inkább egy általános keretrendszerről van szó, annak a meghatározásáról, hogy mi történne az EU-ban, ha ilyen helyzet állna elő: súlyos ellátási válság, a Covidhoz hasonló egészségügyi krízis. Az uniós vészhelyzet csak akkor lépne életbe, ha a tagállamok többsége azt megszavazza.

A tervezet szerint ilyen esetben a Bizottság nagyon kiterjedt jogköröket kapna, melyek az ellátási lánc működésének fenntartását szolgálnák, hogy a szűk kapacitások ne bénítsák meg teljesen a kontinens gazdaságát. Ennek érdekében először a tagállamokkal közös monitorozó rendszert állítannak fel, és kötelező készletezést írnának elő a kritikus termékekre – egy Covid-szerű egészségügyi vészhelyzetben például maszkokra, lélegeztetőgépekre vonatkozóan. Ha ez nem elegendő, a második fázisban Brüsszelből folyamatos adatszolgáltatásra is kötelezhetnék a vállalatokat, melyeknek priorizálniuk kellene a válsághelyzetben megnevezett termékeket – magyarul át kellene állítaniuk a termelésüket a kívánt irányba, és az EU-s intézmények mondhatnák meg, hogy mit kell előállítaniuk. Ha ezt a vállalatok alapos indoklás nélkül nem teljesítik, súlyos, 300 ezer euróig, illetve minden nap a napi forgalmuk másfél százalékáig terjedő szankciókra kellene számítaniuk.

Utóbbiak nagyon erős, tervgazdasági mechanizmusokra emlékeztető jogkörök, ami miatt többek között a BusinessEurope nevű gazdasági lobbiszervezet már előzetesen is tiltakozott, mondván, a vállalkozói szabadság szükségtelen és aránytalan korlátozását veti fel a javaslat. A tervezetet hétfőn előterjesztő francia biztos, a belső piacért felelős Thierry Breton szerint erről szó sincs, a javaslat célja, hogy a koronavírus pandémia után az EU-t jobban felkészítse egy jövőbeli válsághelyzetre.

“A Covid-19 válság világossá tette, hogy a belső piacnak mindenkor, még egy válság esetén is működnie kell”

tette hozzá Margrethe Vestager bizottsági alelnök.

A tervezet egyik hangsúlyos eleme, hogy miközben az EU-s intézmények nagyobb vészhelyzeti jogköröket kapnának, a tagállamoknak megtiltanák, hogy egyoldalúan lezárják a határaikat, ahogy azt a járvány alatt is tették. Az Európai Unió az akkori közös vakcinabeszerzésekhez hasonlóan a jövőbeli krízishelyzetekben is a közös fellépést részesítené előnyben, de ebbe akár a termelési láncok biztosítása, központi meghatározása is beletartozhat. A tagállami önállósággal szemben alapvetően a közös fellépést és az EU-s belső piac krízishelyzetben való fenntartását részesítenék előnyben.

A tervezetet még az Európai Parlamentnek és a kormány- és államfőkből álló Európai Tanácsnak is el kell fogadnia. Miután az uniós kontra tagállami jogkörök, illetve föderalisták és szuverenisták konfliktusa a világjárványban is felpörgött, akár a vakcinabeszerzésekről, az engedélyezési eljárásokról vagy a határellenőrzésről volt szó, majd pedig az orosz-ukrán háború kapcsán az egyik legélesebb uniós vita végső soron szintén beszerzési és elosztási kérdésekről szól, nem lenne meglepő, ha a tagállami jogköröket bőven érintő vészhelyzeti terv elfogadása sem lenne semmi menet.

Közélet Pénz ellátási lánc EU Európai Unió vészhelyzet Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Fenyő D. György
2022. szeptember 26. 14:27 Élet, Közélet

Nagyságrendekkel kevesebb tananyagot kellene megtanítani az iskolában

Sok idő szabadulhat így fel, amit képességfejlesztésre lehet fordítani. Ha valaki nem képes szöveget értelmezni, akkor nemcsak egy új tudományt, hanem szakmát sem tud elsajátítani.

Kiss Péter
2022. szeptember 25. 16:44 Közélet, Pénz

Alaposan betárazva indul harcba az MNB az infláció ellen

De vajon elegendő lesz-e a muníció a forint árfolyamának stabiliziálásra, és a pénzromlás megfékezésére?

Bucsky Péter
2022. szeptember 25. 04:34 Adat, Közélet

Rogán 446 milliót, a legszegényebb államtitkár 4 milliót keresett tavaly

A miniszterek és az államtitkárok vagyoni helyzete között óriási a különbség. Orbán Viktornál 27-en is többet keresnek. A szja-kedvezményekkel százmilliót spórolnak a miniszterek, de Rogán Antal nem él a kedvezménnyel.

Fontos

Torontáli Zoltán
2022. szeptember 27. 04:34 Adat, Vállalat

Mennyivel olcsóbbak az árstopos magyar termékek, mint a szabadpiaci szlovák áruk?

Megnéztünk a szlovák és a magyar Lidl árait, látszik-e rajtuk, hogy az árstop miatti veszteséget hogyan kompenzálják.

Avatar
2022. szeptember 26. 16:23 Világ

Nem a jobboldal nyert nagyot, a baloldal bukott hatalmasat Olaszországban

A három jobboldali párt stabil parlamenti többsége a néhány százalékos javításuk mellett elsősorban a baloldal megosztottságának köszönhető.

Pálos Máté Hajdu Miklós
2022. szeptember 26. 04:24 Adat

Az abortusz egyre inkább a 24 év alattiak tapasztalata Magyarországon

Bár a sajtóban csak szívhangtörvény néven elhíresült rendelet több mint egy hete hatályos, mégsem egyértelmű, pontosan mi lenne az orvosok jogszabályi kötelessége, ahogy az sem, mire számíthatnak a várandós nők.

Ne hagyd ki