Hírlevél feliratkozás
Kolozsi Ádám
2022. szeptember 20. 09:29 Közélet, Pénz

Még komolyabb válság esetén az EU olyan eszközökhöz nyúlna, amik miatt már most tiltakoznak a gazdasági lobbiszervezetek

Az Európai Unió intézményei a jövőben előírhatnák a vállalatoknak, hogy mit termeljenek, milyen megrendeléseket részesítsenek előnyben és milyen stratégiai cikkeket állítsanak elő egy súlyos válsághelyzet esetén, a tagállamoknak ugyanakkor nem engednék meg, hogy egy ilyen helyzetben lezárják a határaikat, és megtiltsák az emberek és az áruk Unión belüli szabad mozgását. Ez az egyik legmarkánsabb eleme a Bizottság által hétfőn bemutatott tervezetnek, mely azt készíti elő, hogy egy komoly válság esetén milyen jogosítványokat kapjon, és milyen lehetőségeket zárjon ki az Európai Unió.

A  hivatalosan “új egységes piaci szükséghelyzeti eszköz” néven futó vészhelyzeti tervezet nem azt jelenti, hogy a meghatározott intézkedések valóban életbe is lépnének az elfogadásuk után. Inkább egy általános keretrendszerről van szó, annak a meghatározásáról, hogy mi történne az EU-ban, ha ilyen helyzet állna elő: súlyos ellátási válság, a Covidhoz hasonló egészségügyi krízis. Az uniós vészhelyzet csak akkor lépne életbe, ha a tagállamok többsége azt megszavazza.

A tervezet szerint ilyen esetben a Bizottság nagyon kiterjedt jogköröket kapna, melyek az ellátási lánc működésének fenntartását szolgálnák, hogy a szűk kapacitások ne bénítsák meg teljesen a kontinens gazdaságát. Ennek érdekében először a tagállamokkal közös monitorozó rendszert állítannak fel, és kötelező készletezést írnának elő a kritikus termékekre – egy Covid-szerű egészségügyi vészhelyzetben például maszkokra, lélegeztetőgépekre vonatkozóan. Ha ez nem elegendő, a második fázisban Brüsszelből folyamatos adatszolgáltatásra is kötelezhetnék a vállalatokat, melyeknek priorizálniuk kellene a válsághelyzetben megnevezett termékeket – magyarul át kellene állítaniuk a termelésüket a kívánt irányba, és az EU-s intézmények mondhatnák meg, hogy mit kell előállítaniuk. Ha ezt a vállalatok alapos indoklás nélkül nem teljesítik, súlyos, 300 ezer euróig, illetve minden nap a napi forgalmuk másfél százalékáig terjedő szankciókra kellene számítaniuk.

Utóbbiak nagyon erős, tervgazdasági mechanizmusokra emlékeztető jogkörök, ami miatt többek között a BusinessEurope nevű gazdasági lobbiszervezet már előzetesen is tiltakozott, mondván, a vállalkozói szabadság szükségtelen és aránytalan korlátozását veti fel a javaslat. A tervezetet hétfőn előterjesztő francia biztos, a belső piacért felelős Thierry Breton szerint erről szó sincs, a javaslat célja, hogy a koronavírus pandémia után az EU-t jobban felkészítse egy jövőbeli válsághelyzetre.

“A Covid-19 válság világossá tette, hogy a belső piacnak mindenkor, még egy válság esetén is működnie kell”

tette hozzá Margrethe Vestager bizottsági alelnök.

A tervezet egyik hangsúlyos eleme, hogy miközben az EU-s intézmények nagyobb vészhelyzeti jogköröket kapnának, a tagállamoknak megtiltanák, hogy egyoldalúan lezárják a határaikat, ahogy azt a járvány alatt is tették. Az Európai Unió az akkori közös vakcinabeszerzésekhez hasonlóan a jövőbeli krízishelyzetekben is a közös fellépést részesítené előnyben, de ebbe akár a termelési láncok biztosítása, központi meghatározása is beletartozhat. A tagállami önállósággal szemben alapvetően a közös fellépést és az EU-s belső piac krízishelyzetben való fenntartását részesítenék előnyben.

A tervezetet még az Európai Parlamentnek és a kormány- és államfőkből álló Európai Tanácsnak is el kell fogadnia. Miután az uniós kontra tagállami jogkörök, illetve föderalisták és szuverenisták konfliktusa a világjárványban is felpörgött, akár a vakcinabeszerzésekről, az engedélyezési eljárásokról vagy a határellenőrzésről volt szó, majd pedig az orosz-ukrán háború kapcsán az egyik legélesebb uniós vita végső soron szintén beszerzési és elosztási kérdésekről szól, nem lenne meglepő, ha a tagállami jogköröket bőven érintő vészhelyzeti terv elfogadása sem lenne semmi menet.

Közélet Pénz ellátási lánc EU Európai Unió vészhelyzet Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Hajdu Miklós
2023. január 27. 16:47 Közélet

A techszektor után a kiskereskedelem a következő, ahol nagy változások jönnek

A mostani gazdasági helyzetben aligha lesznek fenntarthatók a járvány alatti kereslet kiszolgálására hivatott gyors és sokszor túlzó fejlesztések a kereskedelemben.

Jandó Zoltán
2023. január 26. 17:40 Közélet

Finomhangolja a kormány a napelemes tiltást, párhuzamosan működhet a két paksi erőmű

Elképzelhető, hogy újra épülhetnek szélerőművek is Magyarországon, legalábbis a kormány napirenden tartja a témát - rövid interjú Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkárral.

Bucsky Péter
2023. január 26. 04:34 Közélet, Pénz

Az elmaradt tanári béremelés árához mérhető veszteséget okoz a NER-cégeket is segítő jegybanki program

Bárhogy is számolunk, a növekedési kötvényprogram költsége százmilliárdos nagyságrendű. A nyertesek közt sok a kormányközeli vállalat, a veszteséget jó eséllyel az adófizetőknek kell állniuk.

Fontos

Stubnya Bence
2023. január 26. 12:40 Világ

A hideg miatt hétfőn és kedden is rezsikedvezmény járt Angliában a csúcsidős áramspórolásért

Egy hidegbetörés miatt három szénerőművet is készenlétbe állítottak, de végül nem volt rájuk szükség. 3 millió fontot osztanak ki a spórolásért a résztvevőknek.

Váczi István
2023. január 26. 11:05 Támogatói tartalom, Vállalat

Vége a 30 békeévnek, alaposan átalakul a világkereskedelem

Az előttünk álló években lassabban nő majd a világgazdaságnál a nemzetközi kereskedelem, miközben jelentősen megváltoznak az áruforgalom uralkodó irányai – derül ki a Boston Consulting Group nemzetközi tanácsadó cég friss tanulmányából.

Karsai Gábor
2023. január 25. 16:54 Közélet

Költségvetési kockázatok és mellékhatások

A kormányt még válság idején sem az egyensúly megteremtése érdekli, hanem a hozzá lojális tulajdonosi csoportok terjeszkedési-növekedési lehetőségének megteremtése.