Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. április 1. 19:12 Közélet

Az ukrán munkásokat már a háború előtt sem tudtuk megtartani, és a menekültek sem maradnak itt dolgozni

Több cikkben mutattuk már be, hogyan alakult az elmúlt években a Magyarországon dolgozó vendégmunkások száma és összetétele. Az adatokból az derül ki, hogy egyre többen vannak jelen a magyar gazdaságban, és az ázsiai országokból érkezők arányaiban egyre nagyobb szeletet hasítanak ki: a migránspropagandától függetlenül, annak hátterében a kormány már beszállt az ázsiai munkaerőért zajló globális versenybe. 

A 2020-as, legfrissebb adatok szerint már több volt az országban az ázsiai, mint az ukrán vendégmunkás, ráadásul előbbiek száma meredeken emelkedik, utóbbiaké csökken Magyarországon.

A háború kitörése után egy hónappal úgy tűnik, ezen az ukrán menekülthullám sem fog érdemben változtatni. A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Work Force például február vége óta rendszeresen jelen van a magyar-ukrán határon, hogy helyben informálják és segítsék a munkalehetőség iránt érdeklődő menekülteket. Csak azon a határszakaszon a háború első hónapjában naponta 6 – 20 ezer fő érkezett, a cég ehhez képest összesen bő 40 ukrán állampolgárnak adott munkát, nagyrészt betanított munkás munkakörben a feldolgozóiparban. Ez még úgy is árulkodó, hogy természetesen más munkaerőközvetítő és -kölcsönző cégek, vagy közvetlenül más munkaadók, környékbeli cégek vagy önkormányzatok is foglalkoztathatnak ukrán menekülteket.

Czellecz Zoltán, a cég vezetője szerint a tapasztalatok pozitívak, a munkaadók közül sokakban megvan a hajlandóság, hogy munkával segítsék a háború elől menekülőket.

Ugyanakkor az látszik, hogy az ukrán menekültek foglalkoztatása a magyar munkaerőpiac hiányszakmáiban nem hoz jelentős átalakulást, ugyanis az Ukrajnából érkezők nagy része továbbmegy az országból nyugat felé. Az Európai Unió speciális státuszt biztosít a háború elől menekülőknek, számukra gyakorlatilag megnyitották az EU-s munkaerőpiacot 12 hónapra, de ez az idő meg is hosszabbítható. Aki korábban érkezett Magyarországra, egyelőre ezzel a lehetőséggel a jogászaink értelmezése szerint nem élhet, de a február 24-e után érkezők igen, és ők miután 1-2 nap alatt tájékozódnak a lehetőségeikről, túlnyomó többségükben továbbmennek Ausztriába, Franciaországba, Belgiumba, Hollandiába, akár Németországba.

Az ukrán vendégmunkásokat már a háború előtt sem nagyon tudta megtartani a magyar gazdaság. Vietnámi, indiai és koreai vendégmunkásból viszont egyre több van, és már ők sem minimálbérért jönnek, túlórával-mindennel együtt minimum nettó 350 ezer forintot szeretnének keresni.

A folyamatot már fél éve a kormány szeptember 1-én hatályba lépett rendelete is segíti, ami egyszerűsített munkavállalást biztosított 9 ország – Vietnám, Mongólia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Fehéroroszország, Kazahsztán, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró – vendégmunkásainak, feltéve ha a kormány által minősített 8 munkaerő-kölcsönző cég valamelyike foglalkoztatja őket. A rendeletnek köszönhetően az országba jött vendégmunkások számáról a külügyminisztérium nem adott információt közadatigénylésünkre, arra hivatkozva, hogy egy magáncég és magánszemély között létrejött magánjogi szerződésről nem gyűjtenek információt. 

A kormány stratégiai partnerei közül jó párat, például a Jász-Plasztik Kft-t vagy a Köröstej Kft-t is megkérdeztük a vendégmunkásaikról, választ azonban nem kaptunk.

Az kiderült viszont, hogy a Magyar Suzuki Zrt. esztergomi gyárához a közelmúltban 50 autóipari tapasztalattal és angol nyelvtudással rendelkező indiai állampolgárt vettek fel kétéves határozott időtartamra, hogy így biztosítsák a termés folyamatosságát és az ügyfélkiszolgálást. Nemrég a Waberer’s is közölte, hogy 80 indiai sofőrrel és 2 diszpécserrel egészítik ki munkavallói táborát. Mindkét cég hangsúlyozta a témával kapcsolatban, hogy a vendégmunkások nem veszik el a munkát a magyar munkavállalóktól.

A dél-koreai tulajdonú SK Hungary, a komáromi akkumulátorgyár – amely a hatalmas iváncsai beruházással tovább bővül Magyarországon – azt írta válaszában: a megközelítőleg 1300 munkavállaló mindegyike magyar vagy magyarul beszélő szlovák állampolgár. Ugyanakkor a cég már nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy ebbe a kölcsönzött munkaerőt is beleszámolták-e, ahogy arról sem írtak semmit, hogy egyáltalán szerződéses viszonyban állnak-e munkaerő-kölcsönző céggel.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat korábbi, tehát a fenti rendelet hatását még nem tartalmazó adatai szerint 2020-ben úgynevezett harmadik, tehát nem EU-s országból jövő – főként vietnámi, dél-koreai, kínai, török és indiai, mongol és thaiföldi – vendégmunkások 

  • több mint fele Budapestre és Pest megyébe,
  • majdnem 10 százalékuk Komárom-Esztergom megyébe, (1459 fő)
  • bő 7 százalékuk Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe, (1131 fő)
  • mintegy 4 százalékuk Jász-Nagykun-Szolnok megyébe érkezett (592 fő).

2020-ban az egyszerűsített – főként ukrán, román, szerb, szlovák – munkavállalók 

  • több mint kétharmada Budapestre (14525 fő),
  • 13 százaléka Zalába (2774 fő),
  • 6,3 százaléka Borsodba (1338 fő),
  • 5 százalékuk Veszprém megyébe érkezett (1065).

De Komárom-Esztergomba is több mint 500-an, Jász-Nagykun-Szolnok megyébe több mint 600-an érkeztek ebben a formában 2020-ban.

A foglalkoztatottak számához viszonyítva – Komárom-Esztergom megyében például 154 ezer, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 270 ezer, országosan ez a hivatalos adat szerint 4,7 millió fő – ez mind megyénként, mind országosan is nagyon alacsony szám. A legmagasabb arányszám sem éri el még megközelítőleg sem az EU-átlag 8-9 százalékot. Egy szakszervezeti ügyekre és kétkezi munkások magyarországi helyzetére rálátó forrásunk szerint a vendégmunkások és a helyi munkások közötti súrlódások a legtöbbször abból fakadnak, hogy a munkaadók nincsenek felkészülve a felmerülő érdekellentétek kezelésére.

Nagyon sok múlik a helyi cégek gyakorlatán és helyi beágyazottságán, míg a Jász-Nagykun-Szolnok megyében alig vannak ilyen súrlódások, Komárom-Esztergom megyéről ez nem mondható el

– fogalmazott.

Minden forrásunk egyetértett abban, hogy a munkaerőhiány és az ázsiai munkaerő magyarországi jelenléte az elkövetkező években meghatározó téma lesz a magyar gazdaságban. Arra számítanak, hogy

az országba érkező dél-koreai hátterű projektek miatt a dél-koreai és a Dél-Koreában előszeretettel alkalmazott vietnámi vendégmunkások száma fog emelkedni.

Mindenesetre az ország történetének legnagyobb zöldmezős beruházásától, az SK Hungary épülő új akkumulátor gyárától nem messze, Iváncsán nemrég nyílt meg a Gaya nevű dél-koreai étterem a Fő utcában. A Gaya már üzemeltet egy tatai éttermet, és honlapjuk szerint kész a vendégek fogadására a százhalombattai szálláshelyük is.

Az SK Hungary komáromi gyáráról és a helyiek tiltakozásáról, mindennapi életéről a lakóházak szomszédságába épített gigaüzemről a Helyközi Járat forgatott riportot nemrég.  Az ilyen összefüggések és történetek bemutatására jött létre szeptemberben a Partizán irányításával a Helyközi Járat együttműködés, amelyben a G7 mellett további négy szerkesztőség – Átlátszó, Magyar Hang, Mérce, Szabad Pécs – vesz részt.

A szerkesztőségek folyamatosan készülő anyagaiból – több tucat riport van már az együttműködés mögött – a Partizán stábja készít videókat. Például a G7.hu egyik problémafelvető anyaga nyomán találta meg a stáb azt a Fidesz-szimpatizáns komlói roma polgármestert, akit „mindenki imád“. De készült riport már göböljárási, alsómocsoládi, aligai, kapostüskevári és pécsi történetekből is. A Partizán a tanársztrájk kapcsán a magyar pedagógusok problémáit is bemutatta. 

A G7-en a projekt keretei között többek között írtunk még 

Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet akkumulátorgyártás globális gazdaság Helyközi Járat vendégmunkás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Stubnya Bence
2024. március 1. 10:03 Közélet

Az új demográfiai adatok alapján vágyálom marad a kormány kedvenc arányszámának elérése

A születésszám július óta tartó visszaesése december és január között megállt, de a halálozások száma december után újra nőtt januárban.

Stubnya Bence
2024. február 29. 13:10 Közélet, Pénz

Eddig visszaszorította, most már védené a kormány a készpénzes fizetést

Persze a kettő nem feltétlenül zárja ki egymást. Megfontolták a Mi Hazánk felvetését, és nem akadályoznák a készpénzes fizetés alkotmányos védelmét.

Torontáli Zoltán
2024. február 29. 11:10 Közélet, Világ

Mi történik azokban az országokban, amelyeknek a szomszédait sújtják szankciókkal?

A jó szomszédok kiskapukat nyitnak a világra, ha nem csak elszenvedni akarják a szankciók rájuk nézve ártalmas hatásait.

Fontos

Hajdu Miklós
2024. március 1. 12:38 Élet

Érdemi áremelkedés nem várható az ingatlanpiacon, mégsem érdemes halogatni a lakásvásárlást

Reálértéken nem, de nominálisan drágulni fognak az ingatlanok idén és az elkövetkező években.

Váczi István
2024. március 1. 04:34 Világ

Csak egyféleképpen tud győzni az orosz hadsereg Ukrajnában

Három súlyos hiányossággal is küzdenek most az ukránok, és ha nem tudják megoldani őket, célt érhet az orosz felmorzsolás.

Kiss Péter
2024. február 29. 04:34 Vállalat

Felemás év után erős rajt a felelős befektetéseknél

Incent Mortier, az Amundi globális befektetési igazgatójának várakozásai szerint a jövőben a tematikus és a fenntarthatóságra pozitív hatást gyakorló befektetési stratégiák fogják uralni a piacot.