Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. április 1. 19:12 Közélet

Az ukrán munkásokat már a háború előtt sem tudtuk megtartani, és a menekültek sem maradnak itt dolgozni

Több cikkben mutattuk már be, hogyan alakult az elmúlt években a Magyarországon dolgozó vendégmunkások száma és összetétele. Az adatokból az derül ki, hogy egyre többen vannak jelen a magyar gazdaságban, és az ázsiai országokból érkezők arányaiban egyre nagyobb szeletet hasítanak ki: a migránspropagandától függetlenül, annak hátterében a kormány már beszállt az ázsiai munkaerőért zajló globális versenybe. 

A 2020-as, legfrissebb adatok szerint már több volt az országban az ázsiai, mint az ukrán vendégmunkás, ráadásul előbbiek száma meredeken emelkedik, utóbbiaké csökken Magyarországon.

A háború kitörése után egy hónappal úgy tűnik, ezen az ukrán menekülthullám sem fog érdemben változtatni. A munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó Work Force például február vége óta rendszeresen jelen van a magyar-ukrán határon, hogy helyben informálják és segítsék a munkalehetőség iránt érdeklődő menekülteket. Csak azon a határszakaszon a háború első hónapjában naponta 6 – 20 ezer fő érkezett, a cég ehhez képest összesen bő 40 ukrán állampolgárnak adott munkát, nagyrészt betanított munkás munkakörben a feldolgozóiparban. Ez még úgy is árulkodó, hogy természetesen más munkaerőközvetítő és -kölcsönző cégek, vagy közvetlenül más munkaadók, környékbeli cégek vagy önkormányzatok is foglalkoztathatnak ukrán menekülteket.

Czellecz Zoltán, a cég vezetője szerint a tapasztalatok pozitívak, a munkaadók közül sokakban megvan a hajlandóság, hogy munkával segítsék a háború elől menekülőket.

Ugyanakkor az látszik, hogy az ukrán menekültek foglalkoztatása a magyar munkaerőpiac hiányszakmáiban nem hoz jelentős átalakulást, ugyanis az Ukrajnából érkezők nagy része továbbmegy az országból nyugat felé. Az Európai Unió speciális státuszt biztosít a háború elől menekülőknek, számukra gyakorlatilag megnyitották az EU-s munkaerőpiacot 12 hónapra, de ez az idő meg is hosszabbítható. Aki korábban érkezett Magyarországra, egyelőre ezzel a lehetőséggel a jogászaink értelmezése szerint nem élhet, de a február 24-e után érkezők igen, és ők miután 1-2 nap alatt tájékozódnak a lehetőségeikről, túlnyomó többségükben továbbmennek Ausztriába, Franciaországba, Belgiumba, Hollandiába, akár Németországba.

Az ukrán vendégmunkásokat már a háború előtt sem nagyon tudta megtartani a magyar gazdaság. Vietnámi, indiai és koreai vendégmunkásból viszont egyre több van, és már ők sem minimálbérért jönnek, túlórával-mindennel együtt minimum nettó 350 ezer forintot szeretnének keresni.

A folyamatot már fél éve a kormány szeptember 1-én hatályba lépett rendelete is segíti, ami egyszerűsített munkavállalást biztosított 9 ország – Vietnám, Mongólia, Fülöp-szigetek, Indonézia, Fehéroroszország, Kazahsztán, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró – vendégmunkásainak, feltéve ha a kormány által minősített 8 munkaerő-kölcsönző cég valamelyike foglalkoztatja őket. A rendeletnek köszönhetően az országba jött vendégmunkások számáról a külügyminisztérium nem adott információt közadatigénylésünkre, arra hivatkozva, hogy egy magáncég és magánszemély között létrejött magánjogi szerződésről nem gyűjtenek információt. 

A kormány stratégiai partnerei közül jó párat, például a Jász-Plasztik Kft-t vagy a Köröstej Kft-t is megkérdeztük a vendégmunkásaikról, választ azonban nem kaptunk.

Az kiderült viszont, hogy a Magyar Suzuki Zrt. esztergomi gyárához a közelmúltban 50 autóipari tapasztalattal és angol nyelvtudással rendelkező indiai állampolgárt vettek fel kétéves határozott időtartamra, hogy így biztosítsák a termés folyamatosságát és az ügyfélkiszolgálást. Nemrég a Waberer’s is közölte, hogy 80 indiai sofőrrel és 2 diszpécserrel egészítik ki munkavallói táborát. Mindkét cég hangsúlyozta a témával kapcsolatban, hogy a vendégmunkások nem veszik el a munkát a magyar munkavállalóktól.

A dél-koreai tulajdonú SK Hungary, a komáromi akkumulátorgyár – amely a hatalmas iváncsai beruházással tovább bővül Magyarországon – azt írta válaszában: a megközelítőleg 1300 munkavállaló mindegyike magyar vagy magyarul beszélő szlovák állampolgár. Ugyanakkor a cég már nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy ebbe a kölcsönzött munkaerőt is beleszámolták-e, ahogy arról sem írtak semmit, hogy egyáltalán szerződéses viszonyban állnak-e munkaerő-kölcsönző céggel.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat korábbi, tehát a fenti rendelet hatását még nem tartalmazó adatai szerint 2020-ben úgynevezett harmadik, tehát nem EU-s országból jövő – főként vietnámi, dél-koreai, kínai, török és indiai, mongol és thaiföldi – vendégmunkások 

  • több mint fele Budapestre és Pest megyébe,
  • majdnem 10 százalékuk Komárom-Esztergom megyébe, (1459 fő)
  • bő 7 százalékuk Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe, (1131 fő)
  • mintegy 4 százalékuk Jász-Nagykun-Szolnok megyébe érkezett (592 fő).

2020-ban az egyszerűsített – főként ukrán, román, szerb, szlovák – munkavállalók 

  • több mint kétharmada Budapestre (14525 fő),
  • 13 százaléka Zalába (2774 fő),
  • 6,3 százaléka Borsodba (1338 fő),
  • 5 százalékuk Veszprém megyébe érkezett (1065).

De Komárom-Esztergomba is több mint 500-an, Jász-Nagykun-Szolnok megyébe több mint 600-an érkeztek ebben a formában 2020-ban.

A foglalkoztatottak számához viszonyítva – Komárom-Esztergom megyében például 154 ezer, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 270 ezer, országosan ez a hivatalos adat szerint 4,7 millió fő – ez mind megyénként, mind országosan is nagyon alacsony szám. A legmagasabb arányszám sem éri el még megközelítőleg sem az EU-átlag 8-9 százalékot. Egy szakszervezeti ügyekre és kétkezi munkások magyarországi helyzetére rálátó forrásunk szerint a vendégmunkások és a helyi munkások közötti súrlódások a legtöbbször abból fakadnak, hogy a munkaadók nincsenek felkészülve a felmerülő érdekellentétek kezelésére.

Nagyon sok múlik a helyi cégek gyakorlatán és helyi beágyazottságán, míg a Jász-Nagykun-Szolnok megyében alig vannak ilyen súrlódások, Komárom-Esztergom megyéről ez nem mondható el

– fogalmazott.

Minden forrásunk egyetértett abban, hogy a munkaerőhiány és az ázsiai munkaerő magyarországi jelenléte az elkövetkező években meghatározó téma lesz a magyar gazdaságban. Arra számítanak, hogy

az országba érkező dél-koreai hátterű projektek miatt a dél-koreai és a Dél-Koreában előszeretettel alkalmazott vietnámi vendégmunkások száma fog emelkedni.

Mindenesetre az ország történetének legnagyobb zöldmezős beruházásától, az SK Hungary épülő új akkumulátor gyárától nem messze, Iváncsán nemrég nyílt meg a Gaya nevű dél-koreai étterem a Fő utcában. A Gaya már üzemeltet egy tatai éttermet, és honlapjuk szerint kész a vendégek fogadására a százhalombattai szálláshelyük is.

Az SK Hungary komáromi gyáráról és a helyiek tiltakozásáról, mindennapi életéről a lakóházak szomszédságába épített gigaüzemről a Helyközi Járat forgatott riportot nemrég.  Az ilyen összefüggések és történetek bemutatására jött létre szeptemberben a Partizán irányításával a Helyközi Járat együttműködés, amelyben a G7 mellett további négy szerkesztőség – Átlátszó, Magyar Hang, Mérce, Szabad Pécs – vesz részt.

A szerkesztőségek folyamatosan készülő anyagaiból – több tucat riport van már az együttműködés mögött – a Partizán stábja készít videókat. Például a G7.hu egyik problémafelvető anyaga nyomán találta meg a stáb azt a Fidesz-szimpatizáns komlói roma polgármestert, akit „mindenki imád“. De készült riport már göböljárási, alsómocsoládi, aligai, kapostüskevári és pécsi történetekből is. A Partizán a tanársztrájk kapcsán a magyar pedagógusok problémáit is bemutatta. 

A G7-en a projekt keretei között többek között írtunk még 

Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a helykozijarat@gmail.com címre.

Közélet akkumulátorgyártás globális gazdaság Helyközi Járat vendégmunkás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Avatar
2022. augusztus 10. 13:04 Közélet, Vállalat

Több ügyet vonhattak össze a Ryanair ellen, mert az áremelésért önmagában nem lenne büntethető

A légitársaságra kiszabott 300 millió forint nem számít túl nagy fogyasztóvédelmi bírságnak, de érdekes lesz látni, hogy pontosan miért kapta a cég.

Bucsky Péter
2022. augusztus 10. 04:34 Közélet

Ha fel kell adni a 480-as üzemanyagárat, kétszeresen is az EU-ra mutogathat a kormány

Áfából a magyar autósok fizetik a legtöbbet az üzemanyagok után, a kormány mégis a jövedéki adót csökkentette, amely már a kötelező uniós minimumot sem éri el.

Hidi János
2022. augusztus 7. 16:31 Közélet

A 2008-as válságot kiváltó értékvesztés többszörösét hozhatja a mostani átrendeződés az energiapiacon, de ez elkerülhető

Elkerülhető a válság, de ehhez a magán és kormányzati szektorok közös munkájára lenne szükség.

Fontos

Torontáli Zoltán
2022. augusztus 12. 04:34 Élet, Tech

Kapható a boltban, csökkenti a rezsit, de nem használhatod: káosz van az erkélynapelemek körül

Feltehetem? Mi van, ha feljelent a szomszéd? Miért nem engedik Magyarországon, ha máshol egy uniós rendeletre hivatkozva szabad használni?

Bőgel György
2022. augusztus 11. 18:03 Vállalat

Rengeteg magyar köszönheti munkahelyét a kiszervezéseknek, de megtörőben a lendület

Számos csapás érte a közelmúltban a nemzetközi gazdasági integrációt, a sokszereplős nemzetközi ellátási láncokat, felhívva a figyelmet a rendszer sebezhetőségére.

Stubnya Bence
2022. augusztus 11. 14:24 Világ

Forradalmi az amerikai klímavédelmi csomag, de az 1,5 fokos célt bukjuk vele

Több amerikai elnök is nekifutott már, de ez az első alkalom, hogy egy klímacsomagot sikerült átnyomni a szenátuson. Ez nagy dolog, még ha sok baj is van a törvénnyel.