Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2022. január 7. 06:10 Élet

Energiaszegénység élesben: megnéztük a kályhaépítő önkéntesek munkáját

Annát a faluban Babinak becézik, egyedül él egy kétszoba-konyhás vályogházban. Rokkantnyugdíjas. A hideg hónapokban behúzódik a fürdőszoba melletti kisszobába, a vaskályha közelébe. A Vásárosdombóról érkező ebédszállítók el szokták hozni neki a gyógyszereit is, ez nagy segítség. A lényegében berendezetlen konyhában beszélgetünk, a régi fatüzelésű tűzhelyen lábos. Anna halkan beszél, hangja mégis valahogy utat talál a kályhaépítés zajain keresztül. Éppen a samott tűztér készül, géppel keverik a homokos agyagot.

Lassan 30 éve élek itt, csak hát már egyedül. Attól még a fát ugyanúgy meg kell venni. Igencsak nehéz hozzájutni a fához, azon kívül drága is. Nem könnyű itt kijönni a pénzből, a közgyógyom 2600 forint [szociális alapon igényelhető, gyógyszerre fordítható állami juttatás]. Az mire elég?

Ágon járunk, a 300 legszegényebb magyar kistelepülés egyikében. Az alig kétszáz lelkes baranyai zsákfalu az ország egyik leghátrányosabb helyzetű mikrotérségében, a hegyháti járásban fekszik, Pécstől szűk egy-, Komlótól alig félórányira északra, Gerényes, Alsómocsolád, Kisvaszar és Tékes között. Apró neogót evangélikus templom tornya magasodik pár tucat ház fölé. Anna udvaráról – „nem rakok ki semmit, még lába kél“ – messzire látni, az út másik oldalán itt nincsenek házak, a tekintetet a baranyai dombság zöld lankái állítják csak meg, és késztetik pihenésre.

Erdőművelő voltam, csemetét ültettünk, kapáltunk, mikor mit kellett, megcsináltuk. Úgy adódott, hogy megműtöttek, a lábamat amputálták. Jobb volna dolgozni, mint mindig itthon lenni, úgy az egészségem is jobb lenne szerintem. Gyermekem Ausztriában dolgozik, itt nincs munka, vagy csak mesze, akkor már egy másik országban jobban megéri. Szegény a falu népe, a fiatalabbak az önkormányzatnál tudnak dolgozni, de az is csak 54 ezer forint, nem sokra mennek. A nyugdíjasnak pedig gyógyszer kell, rezsit is fizetni, és ott van még a téli tüzelő, előre kéne megvenni, hogy száraz legyen, és akkor ahhoz jöhet még egy kis nyers fa. De nem annyira nyers, hogy múlt héten még a rigó fütyült rajta, mert olyat nem lehet.

Anna az udvaron, a készülő kályha a konyhában © Habitat for Humanity Magyarország / Csátich Renátó

Az alacsony kis konyhahelyiségben épül Anna új kályhája, ami a tervek szerint befűti majd az egész lakást. Talán túladhat a régi vaskályháján is. Ha lehet, még halkabban mondja, szerinte a jóisten vezényelte Ágra ezeket az embereket.

Elkel itt a segítség, és ezt is megértük, hogy ilyen lehetőséget kapunk.

Meleget adó oszlop

Szociális munkások, önkéntesek, civilek és kályhaépítők négy új kályhát építettek be rászoruló háztartásokba a Habitat for Humanity Magyarország irányításával a karácsony előtti héten, hogy segítsenek az energiaszegénységben élő ági embereken. Az Annánál éppen téglát rakó szociális design-nal foglalkozó energiaszegénység-szakértő Feldmár Nórát, a kályhaépítő mester Uhrinyi Lászlót és a Habitat munkatársait jól ismerik Ágon.

© Habitat for Humanity Magyarország / Csátich Renátó

Tavaly klasszikus cserépkályhákat építettek bontott csempéből, idén először építik be a skandináv ihletésű, két magyar mester által tervezett hőoszlopot, ami a hengeres fémborítás alatt valójában egy hagyományos oszlopkályha belsejét rejti, samott tűztérrel. Teljesítménye lényegesen nagyobb az általában 70-80 kg tömegű vaskályhákénál, amelyeket folyamatosan etetni kell fával, hogy meleget adjanak, de a szoba falait így sem fűtik fel, csak a levegőt. Ehhez képest a jelentős hőtároló, mintegy 800 kg-os tömeg miatt a hőoszlop napi két megrakással egyenletes meleget ad, ugyanis a visszavezetett füstjárat hossza bő 4 méter.

Viszont a cserépkályhánál gyorsabban és olcsóbban beépíthető. Plusz előny, hogy a fémborítás esztétikailag elég semleges, minimalista: ezért mindegyik hőoszlop ugyanolyan, minden környezetbe illik, nem úgy, mint az egyszer élénk zöld, máskor szürke színben érkező bontott cserép.

Feldmár Nóra és Uhrinyi László, a kályhaépítő önkéntesek. Nóra emellett energiaszegénység-szakértő. © Habitat for Humanity Magyarország / Csátich Renátó

A Habitat szociáliskályha-programjának célja, hogy megkönnyítse a rászorulók téli mindennapjait és enyhítse az energiaszegénységből következő terheiket: a hőoszlopban kevesebb fa több meleget ad, vagyis kevesebb tűzifát kell venni, több idő van kiszárítani, és így az is kisebb eséllyel fordulhat elő, hogy a még nedves, nyers fát vagy egyéb szennyező anyagot, ruhát, műanyagot kelljen a tűzre tenni némi melegért.

Ezeket a kályhacseréket több évre visszamenő szívós civil közösségi munka előzte meg: a Habitat már 2012 és 2015 között biztosított rossz állapotú ági házak rendbetételéhez szerszámkölcsönzőt, szakszerű műszaki és technikai segítséget, kedvezményes építőanyagokat, hogy növeljék a házak szigetelő képességét és komfortérzetét. Javítottak tetőt, kéményt, cseréltek nyílászárót, olyan közösségi rendszerben, ami a helyieket is együttműködésre ösztönözte.

Minden kályhacserét közösségi fórumok alapoztak meg, így a hőoszlop előnyeit, adottságait is többször átrágták együtt. Az is közös döntés volt, hogy hova kerüljenek az oszlopok, és az is, hogy a cseréhez a családok is hozzájáruljanak egy szimbolikus 15 ezer forintos önrésszel. A projekt során a kapcsolattartást a családokkal egy ági önkéntes, Horváth Teréz is segítette.

Segíteni szerettük volna őket abban, hogy az új kályhát magukénak érezzék, ne tőlük függetlenül történjenek ilyen változások a környezetükben

– fogalmazott Jász Kriszta, a 6 éve Ágra járó, a helyieket közelről ismerő, az Esély Labor Egyesület aktivistájaként a folyamatot segítő szociológus.

Fontos első lépés kiépíteni a bizalmat, és meggyőzni a helyi véleményvezéreket, mert előfordul, hogy tartanak az újtól, és felülértékelik azt, ami ismerősen rossz. Aztán viszont amikor beválik, akkor mindenki szeretne. Tíz kályha biztos elkelne még, de sajnos nem minden házban olyanok az állapotok, hogy be tudnánk építeni.

Megszoktuk, megszerettük

Ágon a vályogházak aránya közel 90 százalék, ami a régióban is és országosan is kiemelkedően magas: összesen bő két tucat olyan település van az országban, ahol 88 százalék fölötti ez az arány. Az egyszemélyes háztartások aránya is magas, ugyanakkor nem egyértelműen elöregedő az ági korstruktúra, a munkaképes korú lakosság a KSH 2019-es adatai szerint 133 fő. Ennek közel 20 százaléka nyilvántartott álláskereső, ami az egyik legkedvezőtlenebb arány a megyében.

A Habitat az elmúlt években felmérte az ágiak lakókörülményeit és jövedelemviszonyait is: a 43 háztartás közel egyhatodában 30 ezer forint alatt van az egy főre jutó jövedelem, 39 háztartásban pedig 110 ezer forint alatti. Az önkormányzat mintegy két tucat főt foglalkoztat, emellett alkalmi fekete munkákra van csak lehetőség errefelé. A házaknak csak 12 százalékában van központi fűtés, közel egyharmadában az udvaron van a vécé.

Flóra, balra mellette a régi vaskályha, jobbra az új Hőoszlop. © Habitat for Humanity Magyarország / Csátich Renátó

Kicsit karcsúbbra gondoltam, de hát megfelel, szépen adja a meleget

– viccelődik Flóra. Náluk már előző nap kész lett a hőoszlop, tegnap délután óta ég benne a tűz, fokozatosan egyre nagyobb, az elején nem szabad túlzottan bedurrantani.

A nyersebb fát is ilyen szépen viszi. Aggódtam ám, de beválik. Nem látta még mindenki a családból, de elégedettek lesznek.

Pár pillanatig együtt nézzük a tűzet és a hőoszlop mellett szinte nevetségesen kicsi előző vaskályhát. Flóráék a nagyobb vaskályhájukat már korábban átvitték a hátsó szobába, hogy a gyerekeknek melegebb legyen. Reményeik szerint a hőoszlop azt a szobát is felfűti majd, ha kinyitják az ajtót. A házban 11-en laknak, a hátsó szobában 3 gyerek és 2 felnőtt. Flóra lendületesen beszél:

21 éve élek itt, 8 gyerekem van, 4 fiam itt született, a legnagyobb 34 éves, ő Németországban van. A 18 éves fiam katona, kéthetente jön haza, majd karácsony másnapján. A másik osztrákban van, és van, aki Komlón él.

– Milyen itt Ágon az élet? – kérdezem.

Nem panaszkodhatok, megszoktuk, megszerettük. Hát munkalehetőség az nem annyira van, csak úgy maszekok. Én sajnos nem tudok dolgozni, kis segélyt kapok egészségkárosodás miatt.

A ház előtt felhasználatlan téglalerakatokat kerülgetünk, ha minden igaz, tavasszal abból épül meg a fürdőszoba. „Csak közben minden drágul, de hátha addigra leviszik“, reménykedik. Később tudom meg, hogy a hozzáépítéshez nem tudják majd igénybe venni az otthonfelújítási támogatást, mert nincs meg hozzá az előírt foglalkoztatási feltétel. 

Drága tűzifa, rossz levegő

Magyarországon alsó hangon is több száz ezer háztartás küzd hasonló problémákkal, mint az ágiak, és a helyzet egyre rosszabb. A települések 9 százalékába egyáltalán nem ér el a gázhálózat, emellett a háztartások több mint negyede egyáltalán nem fogyaszt vezetékes gázt. A Habitat számításai szerint országosan a háztartások mintegy 40 százaléka használ valamilyen szilárd tüzelőanyagot, a falvakban a lakások közel 80 százalékát fűtik szilárd tüzelővel, több mint 820 ezret. A legalsó jövedelmi ötödbe tartozó mintegy 2 millió ember bő harmada olyan háztartásban él, ahol kizárólag szilárd tüzelővel fűtenek.

 

2015-ben megszűnt a központi lakásfenntartási támogatás, amely a rezsicsökkentéssel szemben szociálisan célzott volt. Így a legszegényebbek kimaradtak a rezsicsökkentés haszonélvezői közül, ráadásul ennek tetejébe a tűzifa ára 2012 novembere, tehát a rezsiár rögzítése óta 67 százalékkal lett magasabb, a széné 39, a briketté pedig 35 százalékkal drágult. A tűzifa áremelkedése drasztikus: 2021 novemberében több mint 11 százalékkal kértek többet érte köbméterenként, mint egy évvel ezelőtt, és ez jócskán meghaladja az ugyanezen időszak bő 7 százalékos inflációs értékét.

 

Így áll elő az a helyzet, hogy minél szegényebb valaki, arányosan annál többet kell energiára költenie. Ez létrehozza az energiaszegénység önerősítő körét, ami arra kényszeríti az embereket, hogy egyre korszerűtlenebb energiahordozókra költsenek, ami miatt pedig egyre kevesebb erőforrásuk marad például a lakóépületek felújítására, esetleg az ezeknek a háztartásoknak aránytalanul magas beruházást jelentő gáz bevezetésére.

A problémán az állami, évi ötmilliárdos tűzifaprogram hivatott enyhíteni, amit 5000 fő alatti települések vehetnek igénybe. Ugyanakkor a Habitat tapasztalatai szerint a programmal több gond van: a kiosztott fa sokszor magas nedvességtartalmú, de az is előfordul, hogy a fánál rosszabb tüzelő értékű, jóval szennyezőbb lignitet osztanak egyes önkormányzatok. De a legnagyobb baj, hogy a szétosztásban nem jelennek meg egységesen a rászorultsági szempontok, így a jobb helyzetű járásokban magasabb az egy háztartásra jutó támogatás átlagos összege.

Az ágiak éppen ottjártunkkor várták az éves önkormányzati tűzifa érkezését, ami jó esetben is csak egy-két köbméter. A háztartások ennek a többszörösét használják el évente, általában 100-200 ezer forintot költenek egy évben fára, a magyarországi energiaszegénységet vizsgáló Elosztó-projektben részt vevő civil szervezetek felmérésében megkérdezettek egynegyede ennél is többet. A legtöbben, 23 háztartás 5-10 köbméter fát tüzel el évente, 11 háztartás 10-15 köbmétert. Így a fent leírt, jórészt az állam által előidézett problémát az állami tűzifaprogram csak enyhíteni tudja.

A problémának országos jelentőségű egészségügyi vonzata is van: Magyarországon az egy főre eső átlagos szállópor-kibocsátás mintegy háromszorosa az EU-átlagnak. A becslések szerint a teljes PM2.5 szállópor-kibocsátás 80 százalékárt a háztartási szilárdtüzelés a felelős, ugyanez az arány az EU-ban átlagosan 41 százalék. 

Talán a gyógycipőgyár 

A KSH adatai szerint a dunántúli régióban a háztartások évente átlagosan 143 ezer forintot költenek energiára, ennek 27 százalékát teszik ki a szilárd és folyékony tüzelőanyagok. Ez a legmagasabb arány az országban, Észak-Magyarországon például ugyanez az összeg 138 ezer forint, ennek 26 százaléka a szilárd és folyékony tüzelő. Budapesten ugyanez 0,25 százalék, minden más régióban 17 és 27 százalék között van.

Utolsó állomásunkhoz felfelé sétálunk pár száz métert, a kutyák ugatnak, a libák szúrósan néznek, amíg elhaladunk előttük. Az iskolás fiával élő, határozott fellépésű Margit 11 éve él Ágon, 15 éves vaskályháját cserélték most le hőoszlopra.

Margit 11 éve él Ágon, iskolás fiával. 15 éves vaskályháját cserélték most le © Habitat for Humanity Magyarország / Csátich Renátó

Margit 5-6 köbméter fát szokott venni évente a szociális tüzelő mellé.

42 évesen született meg a kisfiam, a főnököm azt mondta, rendes dolgozót akar, nem táppénzest. Utána jöttünk Ágra. Az önkormányzatnál dolgoztam, utána kaptam egy sztrókot, nem tudok dolgozni, 22 800 forintot kapok havonta. Nehéz itt az élet, kegyetlenül. A párom Horvátországba, Ausztriába ment dolgozni, kőművessegédként, de végül nem jutott pénzhez, közbe jött a járvány, és most itt a hideg, nem építenek. Nekem nincs mellékkeresetem, talán jövőre megpróbálok valamit, mert ez így nem jó. Nem ijedek meg semmitől, de lassan egy takarítói álláshoz is papír kell. Van Kaposszekcsőn egy gyógycipőkészítő üzem, alkalmaznak betanított munkásokat, azt talán megpróbálom. Át kell menni hozzá az orvosin.

Januárban a Habitat beépíti Ágon a még előző évre tervezett ötödik hőoszlopot, de a program további folytatása bizonytalan. Tervek vannak. Ha meglesznek a forrásai, a szervezet további rászoruló családokat szeretne támogatni kályhaépítésekkel, de Facebookon többen érdeklődtek már náluk a hőoszlopok piaci áráról is.

A Habitat és más szakmai civil szervezetek decemberben juttatták el javaslataikat egy átfogó lakásprogramhoz a pártokhoz, ami az energiaszegénységben élők helyzetén is javítana. Ebben többek között egységes feltételek mentén igényelhető lakásfenntartási támogatás, szociálisan célzott felújítástámogatási program, és a rezsicsökkentés helyett energiaszegénységet felszámoló, fenntarthatóságot ösztönző rendszer bevezetését, a szociális tüzelő program kiterjesztését javasolják.

Ez a cikk a Helyközi Járat keretében valósult meg, ami a Partizán támogatásával jött létre hat magyar szerkesztőség közös projektjeként. Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a helykozijarat@gmail.com címre.

Élet Ág Baranya megye energiaszegénység kályha lakhatás riport tűzifa Olvasson tovább a kategóriában

Élet

Katona Hajnalka
2022. január 17. 17:04 Élet

Ha hiteles az érvelés, még a leginkább elutasító országokban is könnyen lehet növelni a másság elfogadását

Az emberek azonban külön kérdésnek tartják a gazdasági és a társadalmi egyenlőséget.

Hobot Péter
2022. január 14. 11:17 Adat, Élet

Kevesen gondolják, hogy milyen sokba kerül a magyar állam működése

Két hét alatt kétezer olvasónk töltötte ki a szilveszterkor közzétett játékunkat, ahol a költségvetés főbb tételeit lehetett megtippelni azok nagysága alapján.

Pálos Máté
2022. január 12. 06:48 Élet

Nagy bajok vannak a napelemes pályázatokkal

Sem a lakhatási szegénységet, sem a légszennyezést nem csökkenti érdemben az a több mint 200 milliárd forint, amelyből önrész nélkül lehet napelemet telepíteni a háztetőkre.

Fontos

Török Zoltán
2022. január 18. 15:59 Közélet

Egyre közelebb van, amikor már nem egészségügyi válsághelyzetként tekintünk a járványra

Bizonytalanság és kiszámíthatatlanság – talán ez a két jelző írja le legtalálóbban az elmúlt két évet, és nem lehetünk biztosak benne hogy 2022 mást hoz.

Hajdu Miklós
2022. január 18. 06:19 Adat

Itt az omikron, de Magyarország nem szigorít – kellene?

Megvizsgáltuk az óvintézkedések és az átoltottság összefüggését a járvány erősségével: az oltások számítanak igazán, de a szigorítások sem közömbösek.

Stubnya Bence
2022. január 17. 06:49 Pénz

Hosszabb távon is velünk maradhat az év végén rekordokat döntögető drágulás

A 14 éves rekordot döntő inflációt idén még mindig külső tényezők okozhatják, de a belföldi hatások is erősödnek. Két trendből pedig hosszabb távon is gyors drágulás lehet.