A Partizán közel 20 perces videóriportban mutatta be a Heves megyei, 1881 fős, többnyire romák által lakott falu, Kömlő 2014 óta regnáló vezetőjét, Túró Tamást, a megye első roma polgármesterét: bemutatta a Fidesz-szimpatizáns, de függetlenként elindult polgármester sikereit, helyi kultuszát, fényűző portáját, de szóba kerülnek benne a korábban Túróhoz kötődő cég közbeszerzései is.
A riportot a G7 egyik problémafelvető cikke ihlette. A Megfejtésre vár a felültámogatott járások rejtélye című anyagban a Társadalomtudományi Kutatóközpont eddig nem publikált megfigyelését közöltük: a szociológusok a magyar vidékfejlesztési források területi eloszlását elemezték statisztikai alapon, így találtak rá arra a jelenségre, hogy az általános vidékfejlesztési támogatások egy főre vetített értékét nézve 16 járás kiemelkedik a többi közül.
Adatok, térkép: Horzsa
A kutatási kérdésük az, vajon milyen mintázatot rajzol ki ez a 16 járás, ugyanis azok első ránézésre sem térséghez, sem városokhoz nem kapcsolhatók, és nem mutatnak összefüggést az iparosodás mértékével sem. A bőkezű támogatás nem vonja egyértelműen maga után a helyi civil aktivitás növekedését, ráadásául nem látszik a polgárosodási index eloszlásán sem.
A Partizán stábja a cikk alapján a hevesi járást választotta ki a 16-ból, ami a gazdasági és polgárosodási mutatók alapján a sereghajtók között van országos szinten az oda áramló támogatások ellenére is. A járáson belül is kiemelkedő mennyiségben érkeztek források Kiskörére, ahol viszont a stáb azzal szembesült, hogy a fejlesztési pénzek elsősorban Tisza-tó-parti, főként turisztikai beruházásokban öltöttek testet. Ezek a stáb által megkérdezett helyieket nagyjából hidegen hagyták – Kömlőt viszont pozitív példaként említették. Hamar kiderült: a kömlői polgármester nagyon népszerű a környéken.
Így jutott el a stáb Túró Tamáshoz – és bár a felültámogatott járások, illetve a magyar vidék fejlesztését célzó újraelosztási rendszerek anomáliáinak megfejtése továbbra is a szakemberekre vár, egy érdekes Heves megyei példa bekerülhetett az országos médiába.
A Partizán és a G7 közös munkáját a hat szerkesztőség – még az Átlátszó, Magyar Hang, Mérce, Szabad Pécs – összefogásával létrejött Helyközi Járat projekt tette lehetővé.
A szeptember végén indult együttműködést a Partizán hívta életre, célja, hogy minél több emberhez jussanak el a vidék történtei, a hétköznapi emberek valós ügyei és problémái.
A Helyközi Járat a Partizán korábbi elkötelezett támogatója, a szeptember 17-én elhunyt Varga Imre vállalkozó végakarata és támogatása következtében jöhetett létre és működhet jelenleg.
A projekt első két hónapjában a G7-en írtunk még:
- a vidékfejlesztés és elvándorlás ellentmondásos összefüggéseiről;
- a magyar öngyilkossági adatok területi eloszlásáról;
- arról, hogy hátrasorolják a romának tűnő feladótól jött leveleket az önkormányzatok;
- a 6,5 milliárd forinttal megtámogatott kisvárdai csigafeldolgozó és a magyar csigabiznisz földbe állásáról;
- és arról a gyanús adatról, hogy az ország északkeleti részén a legnagyobb a GYED-en lévők között a férfiak aránya.
Ez a cikk a Helyközi Járat keretében valósult meg, ami a Partizán támogatásával jött létre hat magyar szerkesztőség közös projektjeként. Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.
