Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté Hajdu Miklós
2021. október 4. 06:53 Közélet

Sötét adatok érkeznek a magyar öngyilkosságok alakulásáról 

Szeptember elején egy 16 éves vajai, május közepén egy 13 éves gávavencsellői fiú lett öngyilkos. A két Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei, egymástól alig 50 kilométerre lévő, körülbelül háromezres lélekszámú településen történt esettel hetekig foglalkozott az országos sajtó, a szülők kétségbeesett nyilatkozataiból szűkös jövőbeli életlehetőségek, az átlagnál intenzívebb belső érzelmi élet rajzolódott ki. A tragédiák a viták homlokterébe állították a bullying, a kortársi bántalmazás különböző formáit, és ezen keresztül a pszichológusi-pszichiátriai ellátórendszer hiányosságait.

Szintén szeptemberben közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az éves öngyilkossági adatokat: 2020-ban jelentősen többen lettek öngyilkosok, mint 2019-ben, ezzel évtizedek óta tartó csökkenő trend tört meg. A koronavírus-járvány és a karantén hosszú távú hatásáról, a társadalomban zajló folyamatokról a korcsoportos, területi, hónapra lebontott adatokból tudnak majd többet a szakemberek, de a különböző adatokat egymás mellé téve most is meglehetősen aggasztó kép rajzolódik ki.

Bő 30 éve nem volt ekkora ugrás

2020-ban 1706 ember követett el befejezett öngyilkosságot, egy évvel korábban „csak“ 1550. Az országos öngyilkossági ráta ezzel a mintegy 10 százalékos ugrással a 2016-os szintre esett vissza. A növekedés mértéke drasztikus: ilyen hirtelen emelkedés az éves adatokban a magyar öngyilkossági ráták mélypontja előtt, a 80-as évek első éveiben volt utoljára. 

A magyar társadalomban a sztenderdizált, tehát 100 000 főre kivetített öngyilkossági mutatók hagyományosan rosszak világviszonylatban, durván a hatvanas évek közepétől a rendszerváltásig ez konkrétan a világ élvonalát jelentette. Azóta stabilan és nagyjából egyenletesen csökkennek a számok – illetve csökkentek 2020-ig.

Nemzetközi összevetésben a pozitív trend mellett sem nevezhetők ezek a számok kedvezőnek: a 2019-es adatok alapján Magyarország a világlista első harmadában található, nagyjából egy kategóriában Japánnal, az Egyesült Államokkal vagy Kazahsztánnal.

Európára szűkítve a fókuszt sötétebb a kép: egy 2015-ös összevetés szerint Magyarország a listavezetők között van Lettországgal, Litvániával, Szlovéniával és Belgiummal együtt. Ez az összevetés a 100 ezer főre vetített EU-átlagot 11-re teszi. Ugyanez a szám Lettországban 30, Magyarországon 19. Pont az átlagot hozza Románia és Hollandia, a legkedvezőbb adatok az Egyesült Királyságból, Olaszországból és Görögországból érkeztek, utóbbi ország mutatója a legjobb 5-tel.

A tavalyi drámai ugrásra újságírói kérdés után Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszternek is reagálnia kellett az egyik kormányinfón: szerinte az adat nem a pszichiátriai ellátás minőségén múlt, hanem a vírus miatti bezártság okozta, ezért a megoldást nem a pszichiátriai ellátás bővítése, hanem a nyitás, a karanténhelyzet elkerülése jelenti.

A kamaszöngyilkosságok egy ideje nem csökkennek 

Az általános éves adatok tavalyig tartó csökkenéséből a legtöbb korcsoport kivette a részét, de a 15-19 éves kor között elkövetett öngyilkosságok száma 2013 óta nem csökken. Míg 1995-ben még 74 kamasz vetett véget az életének, ez az adat 2013-ra 22-re csökkent, a következő évek viszont enyhe emelkedést hoztak: mintha ez a szám egyfajta padló lenne a korcsoportban.

Európai összevetésben viszont még ezek a számok sem mondhatók kifejezetten kedvezőnek, vagyis sok európai országban lényegesen kevesebb kamasz lett öngyilkos például 2018-ban. Magyarország a 12. helyen áll ezen a listán, nagyjából azonos szinten Lettországgal, Belgiummal, az Egyesült Királysággal – ez körülbelül 5 öngyilkosságot jelent a 14-19-es korcsoportban százezer főre vetítve.

Alacsonyabbak a számok többek között Lengyelországban, Romániában, Szerbiában, de rosszabbak Ausztriában, Észtországban, Litvániában, Finnországban, a legrosszabbak pedig Izlandon. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy azok az északi országok előznek, amelyek hosszú idő óta küzdenek magas öngyilkossági hajlandósággal. 

Lényegesen több férfi lesz öngyilkos, mint nő

A magyar öngyilkossági adatok csökkenésével nagyjából párhuzamosan nő a férfi-nő arányszám a férfiak javára, vagyis a férfiak körében lényegesen lassabban csökken az öngyilkossági hajlandóság. Ez alapvetően nem meglepő, a befejezett öngyilkosságok nemi megoszlásában a férfidominancia globális jelenség, bár az egyes országokban eltérő az eltolódás mértéke.

Az már meglepőbb és árulkodóbb adat, hogy a magyar társadalomban a férfidominancia mértéke csökken, ahogy haladunk előre a korcsoportokban az idősebbek felé – az idősek közötti viszonylagosan magas öngyilkossági ráta egyébként jellegzetes magyar jelenség. Amint a KSH pár évvel ezelőtti, alapos műhelytanulmánya is utal rá: a nemi arányeltolódás a fiatal és középkorú felnőttek között nagyon erős, de ezt a mintát mutatja már a kamasz korcsoport is.

Nem kifejezetten nagyvárosi probléma

A területi eloszlás tovább árnyalja a képet. A 70-es években még Budapesten volt a legmagasabb az öngyilkossági ráta, ez aztán fokozatosan eltolódott a községek felé: 2010-re a falvakban volt a legmagasabb, ezt a városok követték, míg a megyei jogú városokban és a fővárosban volt a legalacsonyabb. A KSH-tanulmány is megállapítja, hogy kimutatható a 3000 fő alatti települések magas érintettsége. 

Az elmúlt 25 év számain is látható a trend: a nagyobb, 50 ezres lélekszámot meghaladó városok görbéje tartósan legalul fut. Feltűnő, hogy az elmúlt években az 500 fő alatti és a pár ezres településeknél magasabb az öngyilkossági ráta.

Durván leegyszerűsítve azt mondhatjuk: a magasabb öngyilkossági hajlandóság Magyarországon inkább a kisebb városokat és falvakat sújtja, és ezekben a településekben drasztikus a nagy arányú férfidominancia is.

A fekete-övezet továbbra is létezik

A délkeleti országrész lényegesen rosszabb öngyilkossági rátáiról 150 évvel ezelőttről is van adat, és ez az országon belüli eltolódás a mai napi fennáll: ugyanezt a mintázatot adják a 2001 és 2010 közötti adatok, a legmagasabb rátákkal bíró három járás a kisteleki, berettyóújfalui és a balmazújvárosi volt – 2010-ben a mórahalmi járásban voltak kiugróan magas adatok. 

Ugyanezt támasztják alá az Eurostat 2017-re vonatkozó adatai, amelyek szerint a dél-alföldi régió nemcsak az ország, de az EU legrosszabb rátáját mutató térsége, ez 100 ezer lakosra vetítve 23 befejezett öngyilkosságot jelent.

A százezer lakosra jutó öngyilkosságok száma Magyarország megyéiben (1970-1987, 1988-2010). Térkép és adatforrás: Az öngyilkosságok alakulása Magyarországon című KSH Műhelytanulmány

Az eltolódás okainak feltérképezése a magyar öngyilkosságkutatások egyik fontos témája, a téma szakértőjének számító Moksony Ferenc kutatásai például arra engednek következtetni, hogy alapvetően öröklődő szociokulturális minták állhatnak a háttérben.

A kamaszkori öngyilkosságok régiónkénti bontása a 2000-es évek közepétől rajzolja ki egyértelműen az alföldi és északi országrész dominanciáját.

Karantén, önsértés

„Nemzetközi és hazai kutatások azt mutatják, hogy az öngyilkosságot megkísérlők és elkövetők legalább 90 százalékánál felállítható legalább egy pszichiátriai betegség, legtöbbször depresszió, ami leggyakrabban nem áll kezelés alatt“ – mondja Balázs Judit, gyermek-, és felnőttpszichiáter szakorvos, egyetemi tanár, az ELTE Fejlődés- és Klinikai Gyermekpszichológiai Tanszék vezetője. „További rizikófaktorai az öngyilkosságnak a negatív életesemények: serdülőkorban ilyenek lehetnek az iskolai kudarcok, a családi problémák, a szakítás, az iskolai zaklatás. Az öngyilkosság további fontos rizikófaktora a korábbi öngyilkossági kísérlet és az olyan önsértés, ami nem feltétlenül öngyilkossági szándékkal történt. Utóbbi vizsgálatok alapján úgy tűnik, gyakoribb serdülőkorban, mint felnőttkorban, és az elmúlt években gyakoribbá vált.”

Csekeő Borbála, a fiataloknak krízis-telefonvonalat és csetszobát üzemeltető Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője is megerősíti: az elmúlt években gyakoribbá vált az önsértés témája a telefonos krízisbeszélgetések során. Ebbe a kategóriába teszik a vágást, önhánytatást, önégetést is.

Ilyet senki sem csinál jókedvében vagy divatból, és nagyon különböző egyéni okok állhatnak a háttérben, de az tény, hogy érvényesülhet kortársi mintakövetés, terjedés, és sokszor közösségimédia-csoportokban, fórumokon adnak ilyen ötleteket egymásnak a serdülők az elviselhetetlennek tűnő lelki fájdalom pillanatnyi enyhítésére

– mondja. A Kék Vonalhoz beérkezett segélykérő hívások közül 2018-ban 314-ben, 2020-ban 396-ban, 2021 első félévében már 291-ben volt szó önsértésről.*A 2021-es magas számban némi kapacitásbővítés is benne van: mivel bővítették a csetszoba nyitva tartását, eleve több beszélgetésre került sor.

A szakemberek szerint az öngyilkosságok tavalyi megugrásának elsődleges oka a járvány miatti korlátozás, a karantén, a családok anyagi helyzetének bizonytalanabbá válása, a kényszerű összezártság volt. „A kortárs kapcsolatok fenntartása nagyon nehéz lett, nehezebb volt sportolni, bármilyen hobbit végezni. Ezek a folyamatok minden korosztálytól, de a kamaszoktól különösen sokféle konstruktív megküzdési stratégiát vettek el“ – mondja Csekeő. Nehezebb volt segítséghez jutni: az iskolapszichológust például külön Skype-on kellett felkeresni, de az amúgy is hiányos gyermekpszichiátriai ellátás is újabb kihívásokkal szembesült, nőttek a várólisták. Ráadásul a saját problémáikkal küzdő felnőttek még nehezebben veszik észre a serdülőkön, ha bajban vannak.

Fehér foltok

A szakemberek szerint az önsértés- és öngyilkosság-prevenciónak több eleme van: egyrészt fontos a társadalom általános felkészítése. Az, hogy ne övezze megbélyegzés a mentális problémákat, pszichiátriai betegségeket, depressziót, egyáltalán a szaksegítség-kérést. Másrészt fontos a veszélyeztetett fiatalok, valamint a bajt potenciálisan felismerő tanárok, iskolapszichológusok pszichoedukációja.

Balázs Judit például a Youth Awareness Mental Health Program (YAM) nemzetközileg és hazánkban bizonyítottan hatékony segítségkérő attitűdöt növelő, öngyilkosság-csökkentő foglalkozásait viszi önkéntes alapon kollégáival, tanítványaival azokba az iskolákba, ahol egy érzékeny pedagógus vagy igazgató rálát erre a problémára és meghívja őket. „Az lenne az ideális, ha ez a program beépülne az iskolák életébe órarendszerűen, és 8-9. osztályban mindenkihez eljutna az országban, és a hozzáférés nem függne attól, hogy egy érzékeny pedagógus meghív minket“ – mondja az orvos.

Balázs Judit doktori hallgatójának, Horváth Lili Olgának a disszertációja megállapítja, hogy a szakiskolás diákok között magasabb az önsértés, az öngyilkos gondolatok és a rizikófaktornak tekinthető életesemények aránya. Ezért különösen fontos lenne, hogy az ilyen iskolákba eljusson a prevenciós program.

A YAM alapján Balázs Judit és munkacsoportja saját mentálisegészség-programot fejleszt, a cél, hogy egy képzés után az iskolák be tudják építeni, az iskolapszichológusok azt szabadon tudják használni. 

Csekeő Borbáláék hasonló foglalkozásokat tartanak pedagógusoknak, iskolapszichológusoknak, önkénteseknek. Csekeő szerint a Nemzeti Alaptanterv (NAT) mostani verziója is adna lehetőséget a mentális egészség vagy a bullying témájának átbeszélésére, de ezt egyelőre nem használják ki. A szakember szerint szólnak érvek amellett, hogy ez külön bekerüljön a NAT-ba, de

nem mindig az a legjobb megoldás, ha államilag központosítva intézünk el mindent. A Kék Vonal Alapítványnál azért dolgozunk szándékosan önkéntesekkel, mert az önmagában üzenet a gyerekek felé, hogy vannak olyan felnőttek, akik önkéntesen meghallgatják őket

– mondja. Hozzáteszi: „a nyáron hozott gyermekvédelmi törvény után nem egyértelmű, hogy az alapítványunk végezhet-e e iskolában mentális egészségről, bántalmazásról szóló tájékoztató foglalkozásokat.“

Az iskolapszichológusi hálózat fejlesztése a prevenció kulcseleme. Csekeő szerint ezen a téren sokat fejlődtünk az elmúlt évtizedekben, és ez látszik az öngyilkossági ráták alakulásán is. A segélyvonaluknak sok olyan hívója van, aki már érintkezett iskolapszichológussal. „A gond az, hogy a szociális segítő vagy iskolapszichológus hiába látja a bajt, ha a család mondjuk nincs olyan helyzetben, hogy bejárjanak a 60 kilométerre lévő megyeszékhelyre a pszichiátriai ellátásért, mert mondjuk nincs pénzük az utazásra, vagy nem tudnak szabadnapot kivenni“, mondja. Sok pszichiátrián az öngyilkossági kísérlet utáni krízisintervenció megoldott, de a hosszú távú segítségnyújtás már nehezen elérhető a kapacitáshiány miatt, az iskolapszichológus viszont erre nem alkalmas, sem szakképesítése, sem ideje nincs erre.

A törvény szerint iskolapszichológust 500 gyermek után kell biztosítani, vagyis pont az elmaradottabb kistelepülések maradnak iskolapszichológusi jelenlét nélkül. „El lehet mondani, hogy van hálózat, csakhogy az sok területen nem elérhető“ – mondja.

A fiatalkori pszichiátriai ellátás hiányossága nem új téma. Egy 2011-es ombudsmani jelentés szerint alapjogot sért, hogy a gyerekek nem férnek hozzá megfelelő pszichiátriai ellátáshoz és kevés az országban a szakorvos. 2015-ben az Abcúg összesen 139 gyermekpszichiátriai kórházi ágyat számolt össze az országban, ezt a számot 2018-ban Pászthy Beáta, a Semmelweis Egyetem I. Gyermekgyógyászati Klinikáján dolgozó egyetemi docens is megerősítette. Közlése alapján 2017-ben 92 legalább részmunkaidős gyermekpszichiáter dolgozik az országban, ami a 2015-ös számhoz képest egyharmados növekedés. Probléma viszont, hogy átlagban 55 évesek, és nem látszik biztosítottnak az utánpótlás. Évek óta zajlik egy hatmilliárdos kormányzati fejlesztés a vidéki gyermek- és fiatalkori pszichiátriai ellátás javítására, aktív gyermekpszichiátriai fekvőbetegosztályokat alakítanak ki Győrben, Miskolcon, Nyíregyházán, Szolnokon, Pécsen és Szegeden, korszerűsítenek és bővítik a kapacitást. Pászthy ezzel kapcsolatban megjegyezte: félő, hogy üres kórházak lesznek, nem lesznek bennük szakemberek.

Ez a cikk a Helyközi Járat keretében valósult meg, ami a Partizán támogatásával jött létre hat magyar szerkesztőség közös projektjeként. Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a helykozijarat@gmail.com címre.

Közélet egészségügy Helyközi Járat mentális egészség öngyilkosság pszichológia szociális ellátórendszer Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Pálos Máté
2021. november 26. 10:46 Közélet

A felültámogatott hevesi járás Fidesz-szimpatizáns polgármestere, akit „mindenki szeret”

A Partizán közel 20 perces videóriportban mutatta be a Heves megyei, 1881 fős, többnyire romák által lakott falu, Kömlő 2014 óta regnáló vezetőjét, Túró Tamást, a megye első roma polgármesterét.

Ercse Kriszta
2021. november 25. 17:55 Közélet

Nem a járvány, hanem a kormány miatt került csapdába az oktatás

A magyar oktatásirányításnak fogalma sincs arról, mi történik, és mi mindennel lenne feladata foglalkozni.

Papp József
2021. november 22. 17:23 Közélet

Orbán mostani ciklusának végére Románia lehagyhatja Magyarországot

Jogállamiság, a NER-vállalatok és a közmunkaprogram hiánya - véleménycikkünk szerzője szerint jelentős részben ezeknek köszönhetően előzheti le hazánkat keleti szomszédunk.

Fontos

Torontáli Zoltán
2021. november 29. 11:59 Támogatói tartalom, Vállalat

Előre a múltba, Magyarországon betiltják az online gyógyszer-kereskedelmet

Nem feltétlenül indokoltak azok a félelmek, amelyek miatt a törvénymódosítást megalkották.

Katona Hajnalka
2021. november 28. 16:18 Élet

Miért járnak szakadt ruhában a leggazdagabbak?

Kísérleti közgazdaságtani módszerekkel jártak utána, hogy miért hajlamosak a legtehetősebbek olcsónak látszó ruhadarabokat hordani.

Torontáli Zoltán
2021. november 28. 07:33 Világ

Hogyan lehet elérni, hogy a házakat bontás után máshol újra összerakják?

Technikailag és üzletileg is nagyon nehéz ezt megoldani, de bemutatunk egy valós, működő példát. Ez a körforgásos építészet kezdete.