Hírlevél feliratkozás
Pálos Máté
2021. október 11. 17:08 Adat, Közélet

Megfejtésre vár a felültámogatott magyar járások rejtélye

Magyarországon és a kelet-közép-európai térségben lényegesen többen élnek vidéken az európai átlagnál, miközben mélyebb a városi és vidéki réteg közötti gazdasági-szociokulturális távolság. Emiatt mind a magyar kormány, mind az Európai Unió kiemelt célja a források újraelosztása során a vidékfejlesztés – aminek eredményességét papíron sem a világ legegyszerűbb dolga körülírni, de a valóságban megragadni kifejezetten bonyolult.

A Társadalomtudományi Kutatóközpontban készült tanulmány alapján írtunk korábban arról, hogy az EU-s hátterű magyar vidékfejlesztési források a mindenkori kormányzati célokkal ellentétben nem járulnak hozzá érdemben a települések lakosságmegtartó erejének növeléséhez. Sőt, még az is lehet, hogy számos elmaradott településen inkább az elvándorláshoz járulnak hozzá, hiszen a beáramló pénzek lehetőséget is teremtethetnek a vágyott elvándorlásra.

Szintén a Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatói jutottak érdekes következtetésekre, amikor a magyar vidékfejlesztési források területi elosztását elemezték statisztikai alapon. Miután összeadták a 2007 és 2014 között kifizetett összes

  • vidékfejlesztési támogatás,
  • az ugyanebben az időben kifizetett összes kohéziós támogatás, és
  • a 2015-2019 közötti Széchenyi 2020 program támogatás

egy főre vetített értékeit, az adatelemzés során arra jutottak: 16 járás kiemelkedik, vagyis ezekbe a járásokba szignifikánsan több fejlesztési pénz érkezett a többi 158-hoz képest.

A kutatók kérdése az, milyen mintázatot rajzol ki ez a 16 járás, ugyanis azok első ránézésre sem térséghez, sem városokhoz nem kapcsolhatók.

Adatok, térkép: Horzsa

Arról is pontosabb képet szeretnének kapni, hogyan fejlődik Magyarországon a vidék, mi történik a beáramló pénzekkel, és ezeket a fejleményeket akár az EU-s nagy pályázati rendszerbe vagy a vidékfejlesztési gyakorlatokba is be lehetne építeni. Egyelőre azonban a kutatóknak nincs válasza a felültámogatott járások rejtélyére, és arra a kérdésre sem, miben ragadható meg a 12 éves fejlesztési periódus eredményessége az adatok szintjén.

Például nem sikerült szignifikáns összefüggést kimutatniuk a felültámogatott járások és az iparosodás mértéke*Ezt a különböző profilba sorolt helyi vállalkozások 2019-es egy főre jutó számából számolják. között. 

Továbbá a bőkezű fejlesztési támogatás nem vonja egyértelműen maga után a helyi civil aktivitás növekedését.*Ezt a helyi civil szervezetek, regisztrált őstermelők, 2018-as országgyűlési választásokon leadott érvényes szavazatok egy főre vetített számából adják össze. 

De további, első ránézésre meglepő, részletesebb vizsgálatokat igénylő következtetéseket is lehet találni a különböző járási szintű adatokat elnézve:

  • A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fehérgyarmati járás például hiába került be a legtámogatottabb járások közé, 2019-ben az ország második legszegényebb járása volt az egy főre jutó havi jövedelem alapján. Az ország keleti csücskében lévő legszegényebb járásokkal van egy szinten. Vagyis úgy tűnik, a térségi hatás – ebből a szempontból legalábbis – erősebb volt.
  • A gazdasági aktivitás arányszámának 2011 és 2016 közötti növekedése a Bács-Kiskun megyei bácsalmási járásban volt az egyik legkisebb mértékű az országban, miközben a bácsalmási járás a 2007-2019-es időszakban az ország legtámogatottabb járásai között volt.
  • A nagy arányú vidékfejlesztés nem látszik a polgárosodási index*A KSH és NVI adatai alapján a polgárosodási indexet Magyarország Nemzeti Atlasza tette térképre, az index a társadalmi fejlettséget kifejező mutatók összevonásával jött létre, ilyen például a felsőoktatásban részt vevők aránya, a munkaerőpiaci helyzet és a társadalmi aktivitás mértéke. eloszlásán sem: a 16 felültámogatott járás között van olyan, ahol az átlagnál kisebb, olyan is, ahol átlagos, és olyan is, ahol az átlagnál nagyobb a polgárosodási index értéke. Vagyis valószínűleg nem mondhatjuk azt, hogy ha hosszú távon több vidékfejlesztési pénz áramlik egy területre, akkor ott gyorsabb lesz a polgárosodás, mint máshol. 
  • Nem látszik az elmaradottabb országrészek felülreprezentáltsága, ami etikai szempontból indokolt lenne, legalábbis azt az elvet követve, mely szerint az újraelosztásban a szociális-rászorultsági szempontnak a leginkább meghatározó szempontok között kell lennie, és így a fejlesztéseknek a társadalmi különbségek csökkenéséhez kellene aktívan hozzájárulniuk. 

„Ahhoz, hogy közelebb kerüljünk akár a felültámogatottság okaihoz, akár azok kézzel fogható eredményeihez (ha vannak), részletesebb adatelemzésekre és további települési szintű terepmunkára lesz szükség“ – mondja Horzsa Gergely szociológus, aki kutatótársaival együtt éppen ezért terepmunkákkal fogja folytatni a fenti problémafelvetést. 

A kutató szerint az élet bonyolultabb, mint az ömlesztett számokból kirajzolódó következtetések. Sokszor banális összefüggések állnak a háttérben: egy termálfürdő EU-s támogatása például jelentősen meg tudja dobni a támogatási statisztikákat.

Ugyanakkor egy korábbi települési szintű kutatásom során azt is láttam, hogy a pályázati pénzek elérése nem mindig jelent több elvégzett munkát. Az egyik településen EU-s pénzből takarítják ki a temetőt, a másikban társadalmi munkában, mert mondjuk a pályázás túl nagy adminisztratív terhet ró az erőforrás-hiányos önkormányzatra. Vagyis nem csak a korrupció, a pályázók-döntéshozók esetleges becsatornázottsága torzíthatja ezeket az adatokat

– mondja a szociológus, aki reméli, hogy a kutatás végére pontosabb képet kapnak majd az EU-s hátterű, a magyar vidék fejlesztését célzó újraelosztási rendszer anomáliáiról.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyar városok háromnegyede zsugorodik, és alig tud tenni valamit ez ellenA vezetők gyakran tudomásul sem veszik, a helyiek körében viszont gyakori a történelmi igazságtalanság érzése, amiért kimaradnak a fejlesztésekből. Jelinek Csaba és Virág Tünde a G7 Podcast vendége.

Ez a cikk a Helyközi Járat keretében valósult meg, ami a Partizán támogatásával jött létre hat magyar szerkesztőség közös projektjeként. Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.

Adat Közélet eu támogatás Helyközi Járat járások kohéziós alap területi egyenlőtlenségek vidék Olvasson tovább a kategóriában

Adat

Jandó Zoltán
2023. január 29. 04:34 Adat, Vállalat

Százmilliárdokat költenek, hogy újra legyen értelme a lakossági napelemeknek, de ez sem elég

Nagyon látványosan pörög fel a hazai villamosenergia-hálózat fejlesztése, de a kormányon múlik, hogy meddig blokkolják a háztartási napelempiacot.

Stubnya Bence
2023. január 28. 15:45 Adat

Visszaesett a megújulók aránya az uniós energiafogyasztásban, de a számokat a tűzifaégetés is nagyon torzítja

2021-ben először fordult elő, hogy csökkent a megújulók aránya az uniós energiafogyasztáson belül. A számokat viszont jelentősen torzítja a biomassza felhasználása, amivel más bajok is vannak klímaszempontból.

Hajdu Miklós
2023. január 27. 16:59 Adat

Az elmúlt 14 év összes hazai erdőtüze sem érintett akkora területet, mint amennyi tavaly nyáron leégett

Szerte Közép-Európában kiugró számban és mértékben tomboltak erdőtüzek tavaly, amikor 500 éve nem látott aszály sújtotta a kontinenst.

Fontos

Szentkirályi Balázs
2023. január 31. 20:28 Élet, Közélet

„Nehéz lesz visszaülni a tárgyalóasztalhoz” a debreceni akkumulátorgyár ügyében

Debreceni nagyvállalkozó forrásunk szerint fontos lenne a párbeszéd, hogy kiderüljön, mi a valós, mérhető és bizonyítható kockázata a CATL gyárépítésének, és mik az esetleg indokolatlan félelmek.

Hajdu Miklós
2023. január 31. 18:06 Vállalat

Nyugodtan söröztek a városban a CATL vezetői a németországi beruházás bejelentése után

A vállalat most átadott türingiai beruházásával kapcsolatban környezetvédelmi aggályok helyett inkább a német-kínai viszony problémái merültek fel.

Bucsky Péter
2023. január 31. 04:34 Közélet, Vállalat

Felháborító az ezer milliárdos extraprofit a multiknál, Mészároséknál örvendetes

A Mészáros Lőrinchez és Szíjj Lászlóhoz köthető magántőkealapok mintegy kétezer milliárd forintot kereshetnek az autópálya-koncesszión lapunk számításai szerint.