„Az már nekem siker, ha érték lesz a tanulás. Ha sikerül egy-két valamiben tehetséges gyereket kihalászni, azt sikernek fogom látni 10 év múlva“ – mondja a Hiányzó Láncszem Alapítvány munkatársa a borsodi zsákfaluban, Gagybátorban folytatott tevékenységükről a Partizán megindító videójában, amit a Magyar Hang – nem kevésbé megindító – cikke nyomán forgatott. A „Ha cigány, ha magyar, itt mindenki szegény“ című videóriport a Helyközi Járat együttműködés legnézettebb videója volt idén.
20 évre
Gagybátor egy körülbelül 200 fős, óvoda, bolt, kocsma és internetelérés nélküli zsákfalu az ország észak-keleti részén, a szikszói járásban. Közmunkán kívül nincs más munkalehetőség a környéken. A Hiányzó Láncszem Alapítvány évek óta jelen van a faluban, együtt dolgoznak a helyiekkel a mindennapi problémák megoldásán, művészeti foglalkozásokat, focimeccset, tanulókört szerveznek a gyerekeknek. Munkájuk kis léptékű, de annál fontosabb eredményeit évtizedes távlatokban mérik, elmondásuk szerint már azzal is elégedettek, ha 1-2 gyereknek alternatív életpályákat tudnak felmutatni. Csak a lassú építkezésben hisznek. „Mi 20 évre jöttünk“, és a mély, több évtizedes problémákat így sem fogjuk tudni megoldani, mondják a videóban.
Azért is különösen fontos, hogy az országos médiában is láthatóvá vált az alapítvány gagybátori ténykedése, mert a térségben a KSH-adatok (és azokat viszonylag egyszerűen böngészhető digitális térképre helyező Magyarország-atlasz) szerint kiugróan magas az általános iskolát sem végzettek aránya: ez az adat a két szomszédos járásban a legmagasabb az országban (11 és 16 százalék).
A szikszói járásban sem sokkal jobb a helyzet, az 8 százalékkal az ország tíz legkevésbé iskolázott lakosságú járása közé tartozik. Gagybátorban a 14 év felettiek által elvégzett osztályok száma 8,6. Pár településsel arrébb, Csenyétén pedig csak 6,2, ami az országos minimumérték is egyben.
Ugyanakkor a 0-14 év közöttiek aránya a térségben igen magas: Gagybátorban 27 százalék, a nem messze lévő Gabnán és a már említett Csenyétén több mint 40 százalék, míg az országos átlag 14 százalék.
Nincs munka, csak közmunka
Árulkodó, hogy a munkanélküliségi arányszám 2001 és 2011 között gyakorlatilag nem változott a térségben, aztán nyilvánvalóan a közmunkaprogrammal 2011 és 2016 között 16 százalékot esett vissza, ami kiemelkedően nagy mértékű csökkenés az ország más részeihez viszonyítva. A szikszói járásban a foglalkoztatottak aránya így is 39 százalék, ami a kilencedik legrosszabb járási adat az országban.
A térségnek elkél minden segítség, az állam valójában a munkanélkülieket és a közmunkásokat is az út szélén hagyja. Az orbáni “munkaalapú” társadalmi programhoz illeszkedve a munkanélküliek például tavaly hiába remélhették az egyébként példátlanul rövid, három hónapos, munkanélküli segély meghosszabbítását, arról nem is beszélve, hogy maga a magyar munkanélkülisegély-rendszer a fejlett nyugati világ legszűkmarkúbb rendszere.
A közmunkásoknak pedig bizonyos szempontból hiába van munkájuk, ha ezzel a munkával nem lehet kitörni a szegénységből: a dolgozói szegénység növekedése olyan jelentős trend volt Magyarországon 2010 és 2018 között, hogy az Európai Unióban, csak az Egyesült Királyságban nőtt ebben az időszakban jobban a relatív szegények aránya a foglalkoztatottakon belül.
A közmunkaprogramban részt vevők 100 százalékban dolgozó szegénynek számítanak, és rajtuk az sem segít, hogy országos szinten a hagyományos, fogyasztáshoz kötött mutatók szerinti szegénység csökken. Ráadásul az állami családtámogatási rendszer sem képes a dolgozó családokat kiemelni a szegénységből, ehelyett a már egyébként is tehetőseket támogatja.
Hellyel-közzel
Az ilyen összefüggések és történetek bemutatására jött létre szeptemberben a Partizán irányításával a Helyközi Járat együttműködés, amelyben a G7 mellett további négy szerkesztőség – Átlátszó, Magyar Hang, Mérce, Szabad Pécs – vesz részt.
A szerkesztőségek folyamatosan készülő anyagaiból – több tucat riport van már az együttműködés mögött – a Partizán stábja készít videókat. Például a G7.hu egyik problémafelvető anyaga nyomán találta meg a stáb azt a Fidesz-szimpatizáns komlói roma polgármestert, akit „mindenki imád“. De készült riport már göböljárási, alsómocsoládi, aligai, kapostüskevári és pécsi történetekből is.
A G7-en a projekt első hónapjaiban többek között írtunk még
- a vidékfejlesztés és elvándorlás ellentmondásos összefüggéseiről;
- a magyar öngyilkossági adatok területi eloszlásáról;
- és a 6,5 milliárd forinttal megtámogatott kisvárdai csigafeldolgozó és a magyar csigabiznisz földbe állásáról.
A Helyközi Járat a Partizán korábbi elkötelezett támogatója, a szeptember 17-én elhunyt Varga Imre vállalkozó végakarata és támogatása következtében jöhetett létre és működhet jelenleg.
Tarts velünk, szállj fel a Helyközi Járatra! Ha van egy jó sztorid, oszd meg velünk, és ha teheted, támogasd munkánkat, hogy hosszú távon, kiszámíthatóan és magas színvonalon tudjunk dolgozni. Támogatással és ötletekkel kapcsolatban írj nekünk a [email protected] címre.
