A Tiszakécske amatőr focicsapatának egykori játékosa, Sáfrány Tamás tavaly karácsony előtt néhány nappal alapította meg élete első cégét. Pont egy nappal később nyitottak meg egy jelentős pályázati lehetőséget, amellyel nagy kapacitású szállodák igényelhettek több milliárd forint állami támogatást.

Bár a kiírás szerint március végéig lehetett volna pályázni, a 31 éves Sáfrány már január elején leadta az igénylését^*legalább három szálloda üzemeltetésére. Ez remek ütemérzékre utal: a jelentkezést január 7-én felfüggesztették túl sok jelentkezőre hivatkozva. Azaz a tervezett bő három hónap helyett kevesebb mint három hétig lehetett pályázni, benne a jellemzően nem pályázatírással töltött karácsonyi-szilveszteri időszakkal.

Az állítólagos túljelentkezés ellenére Sáfrány sikeresen pályázott: cége összesen nyolcmilliárd forint állami támogatást nyert három hotel fejlesztésére, köztük egy ötcsillagos balatoni hotel megépítésére. A pár hetes vállalkozás úgy pályázott sikeresen több milliárd forint vissza nem térítendő adófizetői támogatásra, hogy nincs semmilyen előtörténete, az interneten lényegében semmilyen információ nincs róla, honlapja sincs, elérhetőségének is mindössze Sáfrány gmailes címe van megadva. 

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkÍgy néz ki, amikor Szíjj László 145 milliárdos útépítésért repül AfrikábaA negyedik leggazdagabb magyar azért utazott a Kongói DK-ba, mert egy világszinten számottevő útépítést készít elő a világ egyik legkorruptabb országában.

Sáfrány valószínűtlen sikerét kontextusba helyezi, hogy közeli kapcsolatban áll a hozzá hasonlóan tiszakécskei Szíjj Lászlóval, aki a Fidesz kormányzása alatt az ország negyedik leggazdagabb embere lett állami megrendeléseknek köszönhetően. Sáfrány a Szíjj tulajdonába tartozó Minerva Pénzügyi Zrt. felügyelőbizottsági tagja, és egy olyan hotelben is vezető pozíciója van, amely szintén a milliárdos vállalkozóé^*Ezek mellett a nemrég még szintén Szíjj tulajdonába tartozó Kecskeméti Labdarúgó Akadémia Nonprofit Kft.-ben is felügyelőbizottsági tag volt Sáfrány..

Felfüggesztették a pályázatot, négyszeres lett a keret

Az állami Magyar Turisztikai Ügynökség által meghirdetett programon – ahogy a 24.hu bemutatta – döntő többségében olyan vállalkozók közelébe kerül sok milliárdos állami támogatás, akik Magyarország leggazdagabbjai közé tartoznak. A szétosztott 83 milliárd forintból a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó szállodákat összesen 17,7 milliárd forinttal támogatják, a nyertesek között van például Paár Attila egyik^* résztulajdonában álló cége, vagy a Csányi Sándorhoz, Garancsi Istvánhoz és Hernádi Zsolthoz köthető tihanyi kastélyszálló, amely több mint nyolcmilliárd forintot kap.

A pályázat azonban nem csak azért kirívó, mert egy gazdasági válsághelyzetben a politikai elittel szoros kapcsolatot ápoló, kiemelkedően gazdag vállalkozókat támogatja adófizetői pénzből. Újszerűségét inkább az adja, hogy milyen áttetszően, a látszatra már csak minimálisan adva transzformálódnak közpénz-tízmilliárdok a politikával szoros kapcsolatot ápoló gazdasági elit magántermészetű gazdagodására. 

Sáfrány cégéhez hasonlóan több olyan cég is milliárdos támogatást kap, amelyek lényegében teljesen üresek voltak a legutóbbi nyilvános beszámolóik szerint. Adott esetben a pályázat beadása után kerültek új tulajdonoshoz – mint Sáfrány esetében Szíjj Lászlóhoz -, és olyan hotelek építésére kapnak milliárdokat, amelyekről alig lehet nyilvános információt találni.

Csányi Sándor, Garancsi István és Hernádi Zsolt Tihanyon fejleszthet szállodát 8,6 milliárd forint állami támogatásból. Fotó: Mohai Balázs/MTI

A magyar turizmus történetében példátlanul magas, 83 milliárd forintos pályázat nemcsak a felfüggesztett jelentkezés vagy a kiválasztás módja miatt visszás. A pályázat keretösszege ugyanis eredetileg 20 milliárd forint volt, és pont arra hivatkozva függesztették fel, hogy a beérkezett kérelmek összege elérte ennek a többszörösét.

Aztán nem tisztázott okokból a 20 milliárd forint helyett végül 83 milliárdot osztottak ki^*Ez az összeg majdnem eléri a turisztikai ügynökség évi 90 milliárdos költségvetését, legalábbis a szervezet vezetője, Guller Zoltán erről beszélt egy korábbi interjúban.. Megkerestem a turisztikai ügynökséget, hogy miért nőtt meg a keretösszeg, illetve hogy összesen mekkora összegben érkeztek pályázatok, de nem reagáltak. 

A támogatások megnégyszerezése azért is nehezen érthető, mert a turisztikai ügynökség vezetője, Guller Zoltán is arról beszélt március végén, hogy a legfőbb prioritás a munkaerő megtartása, ami értelemszerűen kevésbé valósulhat meg, ha új szállodák építésére fordítanak tízmilliárdokat például bértámogatás helyett (a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Hunguest Hotels állományának felét, 800-850 embert bocsátottak el a 17,7 milliárdos támogatással párhuzamosan).

A 83 milliárdos összeg nagyságát jól érzékelteti, hogy Guller március elején arról beszélt, hogy a koronavírus miatt összeomló, 400 ezer embernek munkát adó turizmus kárainak enyhítésére egymilliárd forintos alapot hoznak létre (igaz, erről nem találtam információt az MTÜ honlapján, egy későbbi interjúban Guller is kitérő választ adott egy segélycsomagra vonatkozó kérdésre, és az erről szóló kérdésemre sem reagáltak).

Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója beszédet mond Alsópáhokon. Fotó: Varga György/MTI

Miközben tehát egymilliárd forintos alapot hoznak létre a járvány miatt ellehetetlenülő kisebb-nagyobb vállalkozásoknak és több ezer munkáját elvesztő szállodaipari dolgozónak, az ország leggazdagabb emberei botrányos körülmények között kapnak 83 milliárd forint állami támogatást.

Szintén beszédes, hogy Gullerék minden idők legnagyobb turisztikai programjának nevezik a Kisfaludy néven futó támogatási programot, mégsem kommunikáltak a pályázat eredményeiről. A döntési listát mindössze egy kevésbé szem előtt lévő linken lehet megtalálni a program honlapján. 

Az nem tudható, hogy kik bírálták el a döntéseket, de a pályázati kiírásban részletesen szerepelnek az értékelési szempontok. Általánosságban ezekről azt lehet írni, hogy kizárólag a benyújtott projektet vizsgálták, nem nézték a pályázó korábbi teljesítményét. Összesen 18 tényezőt értékeltek, köztük olyan puha szempontokat, hogy mennyire “magas színvonalúak” a tervezett fejlesztések. A legtöbb pontszámot pedig arra lehetett kapni, ha “reális, alátámasztott” a pályázat “marketing terve, piacra törési stratégiája”, ami szintén széles teret nyit a döntéshozók szubjektív szempontjainak érvényesülése előtt.

Guller korábbi tájékoztatása szerint a programmal 1500 új szoba jön létre és 4200 szépül meg. 83 milliárd forinttal számolva tehát egy szobára átlagosan 14,5 millió forint jut. 

Korábban nem dolgozott a szállodaiparban

A milliárdokat nyert pályázók közül ebben a cikkben egyedül a cikk elején említett tiszakécskei Sáfrány cégével foglalkozom. Az internetről viszonylag kevés információt lehet megtudni a férfiról. Tudomásom szerint amatőr focis pályafutása mellett eredetileg pénzügyesként dolgozott, majd 2019 első felében jelentős fordulatot vett az élete. Ekkor került Szíjj László tulajdonába^*a 2019 márciusától a tulajdonába tartozó Minerva Tőkealap-kezelő Zrt. révén egy négycsillagos bükfürdői szálloda, a Greenfield Hotel Golf & Spa, többek között Magyarország első 18 lyukú golfpályájával.

Az akkor 30 éves Sáfrány rögtön a hotel ügyvezetője lett úgy, hogy tudomásom szerint korábban nem dolgozott a szállodaiparban. A cégadatbázisok alapján cégvezető tapasztalata sem volt. Szűk egy évvel később alapította meg a cikk elején említett céget, az Adventor Hotel Kft.-t. Eddigi egyetlen sajtószereplésén, idén januárban annyit közölt a hvg360-nal a cégről, hogy “jelenleg is működő, illetve a későbbiekben megnyíló hotelek képviselőivel tárgyal a szolgáltatásairól”.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkEnnyi pénzt még Simicska Lajos sem tudott csinálni útépítésbőlCsak tavaly majdnem 19 milliárdnyi nyereséget termelt a Duna Aszfalt, amiből az előző öt évben 31 milliárd forintot vettek ki.

Az nem derül ki, hogy a korábban semmilyen más céges érdekeltséggel nem rendelkező Sáfránynak miből lett volna forrása a pályázatok önerejére, amely a minimális 30 százalékos önrészből következően több mint 3 milliárd forint^*A 8 milliárd forintos támogatás legfeljebb a 70 százaléka lehet a teljes beruházási összegnek.. Elképzelhető, hogy emiatt szállt be a cégbe a pályázat leadása után hónapokkal, május 15-én a Themis Magántőkealap, amelyet Szíjj László Minerva Befektetési Alapkezelő Zrt.-je kezel. Szíjj cége néhány nappal azt megelőzően lett tulajdonos az Adventor Hotelben, hogy kihirdették volna a nyolcmilliárdos támogatást. 

Kétmilliárd támogatással számoltak, hatmilliárd lett

Az Adventor kétmilliárd forintot kapott a bükfürdői hotelre, és a három pályázott projekt közül ez az egyetlen hotel, amely ténylegesen működik. A másik kettő felépítése egyelőre terv, és róluk egyelőre jóval kevesebbet lehet tudni.

Az egyik egy ötcsillagos keszthelyi hotel, amelynek az építésére négymilliárd forintot kapott Sáfrány cége. Korábbi cikkek alapján Szíjj 2015-ben kezdte el bevásárolni magát a keszthelyi parti sétányon fekvő Via Hotelbe, amelyet mostanra elbontottak. A ledózerolt hotel helyén terveznek létrehozni egy ötcsillagos szállodát Hotel Baron néven.

A Hotel Baron először akkor került a hírekbe, amikor a Magyar Turisztikai Ügynökség tavalyi pályázatán 1,84 milliárd forintot kapott a jelenleg Szíjj László tulajdonába tartozó a Minerva Tőkealap-kezelő Zrt. egyik alapja. A nyertes cég akkor azt közölte egy balatoni újsággal, hogy a beruházás összege 10 milliárd forint lesz. Külön hozzátették, hogy a legalacsonyabb, 25 százalékos “támogatási intenzitással” pályáztak,

így a projekt önrésze meghaladja a 8 milliárd forintot.

Ennek azonban ellentmond, hogy az eddigi elnyert közel kétmilliárdos támogatáshoz most újabb négymilliárdot nyert a cég leendő üzemeltetője. Tehát amennyiben nem módosul a beruházás költségvetése, a hatvan százaléka – közvetlenül – közpénzből valósul meg.

Ahogy a beruházó korábban közölte, egy letűnt kor arisztokrata hangulatát próbálják visszavarázsolni a hotel megépítésével, ugyanis “az új hotel egyes részletei a virágzó Festetics korszakot, a XVII-XIX. századi főnemesség életének hangulatát fogják idézni”.

A harmadik szállodáról, a kétmilliárdos támogatásban részesülő Hotel Promus Winehouse-ról lényegében semmilyen információt nem lehet találni az interneten. Egy szállodapiaci forrás szerint az egykori soproni Hotel Fagus átalakításával vagy a helyén jöhet létre az új szálloda. A tulajdoni lap alapján a 2016-ban bezárt szállodát valóban az immár Szíjj László tulajdonába tartozó Minerva Tőkealap-kezelő Zrt. egyik alapja szerezte meg (a tíz leggazdagabb magyar közé bekerülő Jellinek Dániel érdekeltségén keresztül).

Akárcsak a keszthelyi szálloda, a soproni projekt is kapott támogatást tavaly a turisztikai ügynökségtől. Akkor közel 800 millió forintot, most pedig kétmilliárdot, ennek ellenére nyilvánosan semmit nem lehet tudni a projektről.

A cikkel kapcsolatban többek között megkérdeztem a turisztikai ügynökséget, hogy mi magyarázza azt, hogy egy frissen alapított cég három projektre összesen nyolc milliárd forintot kapjon, de erre a kérdésre sem válaszoltak. Sáfrányt és Szíjj László-féle Themis Magántőkealapot is megkerestem több kérdéssel, de ők sem reagáltak.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet Bükfürdő Guller Zoltán hotel Keszthely Magyar Turisztikai Ügynökség szálloda Szíjj László turizmus Olvasson tovább a kategóriában