Kiugróan jó évet zártak tavaly a legnagyobb hazai építőipari vállalatok. Az egy dolog, hogy hatalmasat ugrott a forgalmuk 2016-hoz képest, de az árbevétel arányos nyereségrátájuk is kiemelkedően magas volt, azaz a befolyó pénzből egyre több maradt a cégek tulajdonosainál. A legjobban teljesítő társaságok között sok olyan akad, amely kormányközeli tulajdonosa és közbeszerzési sikerei miatt gyakori szereplője a híreknek.
Az elmúlt napokban az összes 10 milliárd feletti árbevételt produkáló építőipari cég éves beszámolóját átnéztük és összesítettük. Bár a 10 milliárdos küszöb magasnak tűnhet, viszonylag sok, összesen 35 olyan vállalkozást találtunk, amely 2017-ben ennél magasabb forgalmat ért el. Bár hosszú évek óta először a Közgép nem volt közöttük, elemzésünkbe mégis belevettük Simicska Lajos cégbirodalmának legnagyobb szereplőjét, hiszen a vállalat a nagy összeveszés előtt annyira dominálta a szektort, hogy időbeli összehasonlítást nem nagyon lenne értelme nélküle csinálni.
Az így kapott három tucat cég*A-HÍD Zrt., AKTUÁL BAU KFT., BAYER CONSTRUCT Zrt., BIS Hungary Kft., Colas Hungária Zrt., COLAS ÚT Zrt., D.V.M.Construction Kft., Duna Aszfalt Kft., Épkar Zrt., Euroaszfalt Kft., Fejér-B.Á.L. Zrt., Grabarics Kft., Hódút Kft., HUNÉP Universal Zrt., KÉSZ Építő Zrt., Közgép Zrt., Magyar Építő Zrt., Market Építő Zrt., Merkbau Kft., Mészáros és Mészáros Kft., Metal Hungária Holding Zrt., Penta Általános Kft., Penta Industry Kft., R-Kord Kft., Soltút Kft., STRABAG Általános Építő Kft., STRABAG Építő Kft., STRABAG Építőipari Zrt. (Magyar Bau Holding), STRABAG Vasútépítő Kft, STRABAG-MML Kft. , Swietelsky Magyarország Kft., Swietelsky Vasúttechnika Kft., Vakond Via Kft., Weinberg’93 Kft, West Hungária Bau Kft., ZÁÉV Zrt. tavaly 937 milliárd forintnyi árbevételt hozott össze, harmadával többet, mint 2016-ban. A növekedésben komoly szerepe van annak, hogy két éve a szektor az uniós pénzek elapadása miatt igencsak megroppant. Akkor 25 százalékkal esett vissza ugyanennek a körnek a forgalma, a hanyatlás következményeit pedig azóta is nyögi az ágazat.
Mivel 2016-ban nem volt elég munka, sok építőipari alkalmazott külföldön próbált szerencsét, és rengetegen kinn is maradtak. Emiatt amikor 2017-ben a visszatérő uniós forrásoknak köszönhetően felpörgött a szektor, sokkal nehezebb volt munkaerőt találni. Ennek ellenére az ágazat vette az akadályokat, és a termelésben nem csak a szintén erős évnek számító 2015-öt szárnyalta túl, hanem az eddigi rekordévnek számító 2006-ot is.
A legnagyobbak nagyjából az iparági átlagnak megfelelően bővültek, vagyis – nem jelentéktelen – súlyuk nem nőtt tovább. Persze akadtak olyan cégek, amelyek messze felülteljesítették a szektorátlagot. A rekorder ebből a szempontból a Mészáros Lőrinc állandó üzlettársa, Szíjj László érdekeltségébe tartozó Vakond Via Kft. volt, amely négy és félszeresére növelte forgalmát, de négyszerezett a szintén kormányközeli Épkar, és triplázott a Mészáros-gyerekek építőipari vállalata, a Fejér-B.Á.L. Kft. is.
Azonban a forgalom alakulásánál is sokkal érdekesebb, hogy a szektor óriásai brutális mértékű nyereséget termeltek tavaly. A háromtucatnyi cég között egyetlen egy sem akadt, amely veszteséges lett volna, együttesen pedig 85 milliárdot meghaladó profitot hoztak össze. Ennek jelentős részét ki is vették a tulajdonosok: a 36 cég majdnem 63 milliárd forint osztalékot fizetett.
A nyereség ráadásul nem csak a megrendelések növekedésének köszönhetően ugrott meg, hanem azért is, mert a vállalatok egyre nagyobb profitrátával dolgoznak. Tavaly a teljes árbevétel 9,1 százaléka maradt meg adózott nyereségnek. Ez duplája a négy évvel korábbinak, ráadásul a közel 10 százalékos profitráta az építőiparnál tudásigényesebb és kockázatosabb szektorokban sem számít rossznak.
Hogy el tudjuk helyezni ezt az értéket, megnéztük, hogy a hazai piacon aktív két legnagyobb építőipari konszernnél, a Strabagnál és a Swietelskynél hogyan alakult ez a mutató. A Strabag 2,1, a Swietelsky 2,9 százalékos profitrátát hozott össze csoportszinten az előző üzleti évében*A Swietelsky nem december 31-én zárja az évet, hanem március végén, így esetükben a 2016 áprilisa és 2017 márciusa közötti számok érhetőek még csak el.. A mutató értékében azonban jelentős regionális eltérések vannak. A Swietelsky például lényegében ugyanakkora árbevétellel ötször nagyobb nyereséget ért el Magyarországon, mint Csehországban, és a Strabag is részben a magyarországi nyereséges növekedésével magyarázta a profit megugrását a beszámolójában.
Pedig ezeknek a csoportoknak a magyar leányai még nem is nyújtottak kiugró teljesítményt, nagyjából az átlagos profitrátát hozták. Akadtak azonban olyan cégek, amelyek adózott nyeresége az árbevétel 16-17 százalékát is meghaladta. Igen, ez ugyanaz a mutató, amely a nagy nemzetközi konszerneknél 2 és 3 százalék között alakult.
A legjobban ebből a szempontból is egy Szíjj-cég, a Duna Aszfalt (DA) teljesített, amely közel 25 százalékos profitrátájának köszönhette, hogy nagyobb nyereséget termelt, mint amennyire Simicska Lajos Közgépe valaha is képes volt. A DA-nál egyébként pont azt követően kezdett el menni igazán a szekér, hogy az egykori Fidesz-pénztárnok Simicska összeveszett Orbán Viktorral: a vállalat ugyan már 2015 előtt is az iparági átlagnál magasabb profitrátával dolgozott, de ez akkor még 10 százalék alatti értéket jelentett.
A DA mellett az éllovasok között vannak Szíjj állandó üzlettársának, Mészáros Lőrincnek az építőipari cégei, a Mészáros és Mészáros Kft., illetve az R-Kord is. Előbbi 19, utóbbi 21 százalékos nyereségrátával működött tavaly. Mészáros cégeinél ráadásul ez még csak nem is kiugró, az elmúlt években rendre hozták ezt a hatékonyságot*Ezen a három vállalaton kívül még két társaság tudott hasonló árbevétel arányos nyereséget felmutatni. A széles körben kevésbé ismert Bayer Construct Zrt., és a korábban a Közgépnek bedolgozó, mostanában esetenként a Duna Aszfalttal együtt mozgó Soltút Kft..
Kifejezetten érdekes, hogy bár nem az építőipar legkomplexebb területe, valamiért Magyarországon hagyományosan az autópálya-építéssel lehet a legtöbbet nyerni szektorban. Az elmúlt öt évben négyszer itt volt a legmagasabb a profitráta, csak tavaly előzött be a vasútépítés, ami annyiban hasonlít az útépítéshez, hogy itt is az állam a legfontosabb megrendelő. Azokon a területeken, ahol kevésbé domináns a közbeszerzések szerepe, a bevétel sokkal kisebb hányada marad a tulajdonosoknál.
