Vannak előremutató elemek a kormány egészségügyi reformról szóló kormányhatározatában, de az eddig nyilvánosságra került tervezet túlságosan a finanszírozásra koncentrál – mondta az Mfor.hu-nak Kovácsy Zsombor egészségügyi jogász.

A kormányhatározat december 23-án jelent meg a Magyar Közlönyben, és 25-én már hatályba is lépett. Elsősorban a kórházak adósságrendezésével foglalkozik, és nyolc fő pontja van – ezeket a csillagra kattintva lehet elolvasni.^*1. Az EMMI-nek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő közreműködésével és az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal karöltve azonnali határidővel meg kell vizsgálnia az egészségügyi beavatkozások tényleges költségeit, hogy valamennyi szakmában ahhoz igazodhassanak a szolgáltatások finanszírozása.
2. A minisztériumnak és egészségbiztosítónak június 30-ig javaslatot kell tenni egy valós, ellátási eseményekhez igazodó módszertanra, s a rászabott megfelelő teljesítményvolumen-keretek átalakítására.
3. Szintén június 30-ig javaslatot kell tenni a járó- és fekvőbeteg ellátásban bevezetendő minőségi indikátorokra és az ahhoz igazodó finanszírozásra.
4. A minisztériumnak június 30-ig kell javaslatot tennie a krónikus ellátás rendszer szükségletekhez igazodó átalakítására.
5. Márciusig 31-ig adósságmenedzsment programot kell megfogalmazni az állami intézmények számára, mely négy minisztert is érint: EMMI, PM, Honvédelmi Minisztérium, felsőoktatásért felelős miniszter.
6. Szintén március 31-ig erőforrást kell találni a szolgáltatók felügyeletét és irányítását megalapozó kontrolling és monitoring rendszer kialakításához.
7. Június 30-ig korszerű egészségügyi ellátási folyamatokat és formákat támogató jogszabályi környezet kell kialakítani, a kapacitásokat és a betegutakat hozzá kell igazítani az egyes térségek lakosság számához és szükségleteihez (EMMI, honvédelmi és felsőoktatásért felelős miniszter).
8. Október 31-ig végrehajtani a traumatológiai, érsebészeti és a laboratóriumi ellátás struktúrájának és a finanszírozásának az átalakítását.

Kovácsy szerint a kormányhatározat a korábbi megfeneklett elképzelésekkel szemben eléggé átfogó, és lehetőséget ad az egészségügyi rendszer modernizációjára. Ugyanakkor a véghezviteléhez elkötelezettség és komoly módszertani megalapozás is szükséges. Kovácsy szerint a Pénzügyminisztériumban évtizedek az az álláspont, hogy az évről évre kialakuló adósságokért a kórházvezetők tehetők felelőssé.

A magam részéről kevéssé értek egyet ezzel, inkább a rossz ellátóstruktúrában látom az okot. Ettől függetlenül önmagában logikus lépés a centralizált adósságkezelés, ami az állam pozíciójával élve valóban hatékonyabb lehet

– véli a szakértő.

A kórházak lejárt adósságállományának ügyében a rendelet szerint a Pénzügyminisztérium pénzügyekért felelős államtitkára lesz a főtárgyaló, aki – miután minden egyes kórház lejárt beszállítói tartozását tételesen megvizsgálja – dönt a beszállítókkal való tárgyalások és a tartozások kiegyenlítésének elveiről. A cél az indokolatlanul magas, túlárazás gyanúját felvető beszállítói tételek kiszűrése, azaz lesznek olyan számlák, amelyeket a kórházak a rendelkezésükre bocsátott 80 milliárd forintból mégsem fognak kiegyenlíteni. Ezek sorsáról egyelőre semmit nem lehet tudni.

Épp ezért Kovácsy Zsombor szerint az adósságkezelés, így annak új eljárásrendje is tüneti megoldás, csak a rendszer átalakítása stabilizálhatja fenntarthatóan az egészségügyi költségvetést. Az biztos, hogy valamit biztosan kell majd kezdeni a rendelet szerint központilag nem támogatott adósságrendezésekkel is, és ebben az intézmények szintén segítségre szorulnak.

Ha egészségügyi reformanyagként tekintek rá, akkor legfontosabb erősségként a meglévő struktúra helyett a szükségleteken alapuló finanszírozási elveket és a korszerű ellátási formák (ide érthető egyebek mellett a telemedicina) elterjesztésének igényét emelném ki.

Hátránya a finanszírozási szemlélet kizárólagossága, pedig rendszerünk hiányosságai nemcsak ilyen természetűek. Hadd említsek csak kettőt: a gyakran megalázó bánásmódot, vagy a betegek rossz tájékoztatását. Ehhez kapcsolódik az adatnyilvánosság kérdése is. Az átláthatóság szintén elengedhetetlen a modern szemléletű változásokhoz. Sokat kellene javítani továbbá a konszenzusmechanizmusokon is.

Kovácsy szerint a költségtakarékossági célú javaslatok mellett kifejezetten újszerű és előremutató finanszírozási tervek is vannak a határozatban. A rendelet megjelenése óta sokan hiányolták az égető szakemberhiányra vonatkozó elképzeléseket, amivel Kovácsy egyet is ért, ugyanakkor szerinte a határozatból kirajzolódó elképzelések megvalósítása, a szükségletalapú struktúra és működés a humán erőforrások kedvezőbb eloszlásával és az állami egészségügyi szakemberek számára vonzóbbá tételével is járhat.

G7 támogató leszek! Egyszeri támogatás / Előfizetés

Közélet egészségügy kovácsy zsombor Olvasson tovább a kategóriában