Hírlevél feliratkozás
Bucsky Péter
2018. december 4. 06:53 Közélet

Menekülnek a diákok az állami oktatási rendszerből

A lábukkal szavaznak a magyar diákok és szülők a köznevelésről: míg 2005-ben csak minden tizedik diák tanult nem állami intézményben, tavaly már minden ötödik. Nagyok azonban a különbségek attól függően, hogy óvodáról vagy gimnáziumról van szó. Ugyanilyen beszédes az is, hogy milyen óriási a szakadék az ország gazdagabb és szegényebb megyéi között: a tehetősebb Győr-Moson-Sopron megyében már a diákok fele nem állami gimnáziumok tanulója, az elmaradottabb Somogyban csak 12 százalék ez az arány. 

A kormány 2012. szeptember 1-jével hozta létre a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, amibe a korábbi önkormányzati fenntartású iskolákat integrálták. A folyamat rengeteg problémával zajlott le, és máig sem igazán látszik, hogy ez mitől lenne jobb, mint a korábbi rendszer. Számos települési önkormányzat próbálta megmenteni saját intézményét, így alapítványok, kisebbségi önkormányzatok vagy az egyházak kezébe adták, hogy ne tudja az állam elvenni.

Hiába akart egységesebb oktatást a kormányzat a települési önkormányzatok fenntartásában lévő intézmények egységesítésével, annyira nem bíztak sem az önkormányzatok, sem a tanárok, sem a diákok ebben, hogy egyre többen választottak más fenntartású intézményeket.

 

Különösen a gimnáziumok kerültek ki az állami fenntartás alól, a legnívósabb középfokú oktatást nyújtó intézmények tanulóinak harmada ma már nem állami fenntartású intézménybe jár. Az általános iskolák esetében pedig különösen látványos a 2012-es államosítás utáni gyors megugrás. Az is látszik, hogy a hátrányosabb helyzetű gyermekeket oktató intézmények – mint a speciális iskolák – után nem nagyon kapdostak a fenntartók. Az állam által erőltetett, hosszú távon egyre kevésbé piacképes szakmákat nyújtó szakiskolák és szakközépiskolák után sem érdeklődik más: ezeknél még esett is a nem állami fenntartók száma.

Azt is érdemes megnézni, milyen fenntartású iskolákat választottak a diákok: az alapítványi és egyéb kategóriájú fenntartók száma esett is az elmúlt időszakban – a civil szféra támogatási lehetőségei nem változtak pozitív irányba az elmúlt években.

A kormány oktatáspolitikája az egyházi iskolákat hozta helyzetbe, tíz év alatt megduplázódott a tanulói létszámuk.

Érdemesebb egyház kezébe adni már csak azért is az oktatási intézményeket, mert ők magasabb normatívában részesülnek, mint az állami – és különösen alapítványi – fenntartású intézmények. Az átalakítás egyik hatása lett az is, hogy a korábban szinte teljes egészében (95 százalékban) állami vagy önkormányzati fenntartású óvodáknál is már minden tizedik gyermek egyházi és egyéb fenntartású intézménybe jár.

A fenntartó alapvetően nem lenne fontos, de általában az egyházi és egyéb iskolák, óvodák tudnak magasabb színvonalat képviselni, ide válogatják ki a jobb képességű gyermeket. A magyar oktatási rendszer legnagyobb problémája, hogy nem képes a gyerekek közötti, otthonról hozott különbségeket csökkenteni, hanem még növeli is azokat. Mivel még inkább szegregálódik az oktatási rendszer, ezt a problémát nem hogy megoldani nem sikerül, hanem az adatok alapján egyre csak romlik a helyzet.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkSosem lesz itt nyugati életszínvonal, ha így mennek tovább a dolgok az oktatásbanA statisztikák szerint romlik a fiatalok képzettsége, így pedig csak álmodozni lehet az Ausztriához történő felzárkózásról.

A különbségek még inkább szembeötlőek, ha regionális szinten vizsgáljuk őket: a leginkább a már eleve hátrányosabb helyzetű Észak-Magyarországon nőtt meg az egyházi és egyéb iskolafenntartók aránya. Itt már eddig is komoly gondot okozott a szegregáció, ezt a folyamatok pedig csak erősítik: már a gyerekek közel negyede nem állami iskolába jár. A Közép-Dunántúlon csak 13,6 százalék ez az arány, talán nem véletlenül: ez egy jóval kiegyensúlyozottabb fejlettségű régió, nincsenek olyan nagy társadalmi különbségek, mint az ország keleti felén.

 

Különösen látványos, hogy Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön a 2012-es iskolaállamosítás után mennyire megugrott a főként egyházi iskolák száma. Ezekben a térségekben különösen jellemző, hogy a szülők szeretnék elkerülni, hogy gyermekük szegényebb és/vagy roma gyermekekkel járjon együtt iskolába, és úgy látszik, ennek sikerült is megteremteni a feltételeit.

A 2017-es évben megyénként is megvizsgáltuk, hol milyen fenntartású iskolák vannak. Alapítványi iskola például csak Budapesten, Heves és Fejér megyében van. Az egyházi iskolások aránya Bács-Kiskun megyében a legmagasabb, itt összességében a diákok közel fele már egyházi iskolában jár. Zala megyében a legalacsonyabb az egyházi iskolák aránya, ott csak 13 százalék ez az arány.

 

Az alábbi térképeken azt is bemutatjuk, hogy megyénként összesen, illetve csak a gimnáziumokban és általános iskolákban hogyan alakult a nem állami intézmények tanulóinak aránya 2017-ben. Érdekesség, hogy a szegényebb megyékben alap- és középfokon is magasabb a nem állami intézmények tanulóinak aránya. A jobb gazdasági és társadalmi helyzetben lévő közép- és nyugat-magyarországi megyékben nincsen nagyon szükség az általános iskolák átadására, aminek talán az lehet az oka, hogy itt kisebbek a társadalmi különbségek. Emellett jóval nagyobb a kistelepülések aránya, ahol nem is lehet még egy iskolát indítani.

 

A központosítás hatására alig maradtak önkormányzati fenntartású intézmények: általános iskola például alig 61 darab. Gimnáziumok esetében csupán nyolc önkormányzati fenntartású van: három Budapesten, kettő-kettő Baranyában és Békésben, egy pedig Pest megyében. A fővárosi és megyei önkormányzatok teljesen kivonultak az oktatásból: csupán két óvodát tartanak fenn.

 

Az egyházi iskolák népszerűségének oka kettős: egyrészt az állami fenntartású intézmények elkerülése, másrészt a vélhetően magasabb minőségű oktatás. Ez utóbbihoz az is fontos lenne, hogy ne legyenek túl nagy méretűek az osztályok, csoportok. De – valószínűleg a túl nagy roham miatt – pontosan az egyházi fenntartású intézmények osztályai a legnagyobb létszámúak. Az alapítványi és egyéb – alapvetően magán – fenntartású iskolák teljesítenek ezen a téren a legjobban.

 

A magyar oktatás problémáival részletesen foglalkoztunk podcastunkban is:

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkPléh Csaba: Nem lehet kormányrendelettel átalakítani az oktatástSzakképzéssel nem lehet megtanítani a fiatal felnőtteket írni-olvasni. A tudomány kérdéseiben a tudósoknak, nem pedig a kormányzatnak kellene döntenie. G7 podcast Pléh Csaba pszichológussal.

Közélet általános iskolák egyházi iskolák fenntartók központosítás oktatás óvodák Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter Váczi István
2021. június 22. 06:51 Közélet

Az úthálózat legjobb részét passzolja le a kormány 35 évre, a tönkrement utak maradnak az állam nyakán

A gyorsforgalmi tender generációnyi időre bebetonozott nyertese annyi bevételre számíthat 2057-ig, mint az államosított nyugdíjpénztári vagyon.

Avatar
2021. június 21. 15:07 Közélet

Egy nagy port kavart nyugdíjjavaslat védelmében

A humántőke-alapú nyugdíjrendszer nem diszkriminál, és megszerzett jogokat sem vesz el - írja a rendszer bevezetése mellett érvelő nyugdíjszakértő szerzőnk.

Fabók Bálint
2021. június 18. 16:50 Közélet

„Fizetés alig van, megbecsülés nulla” – miért merült fel, hogy tüntessenek az ápolók?

A járvány csillapodásával ismét felmondhatnak az ápolók, és szakmai szervezetek szerint több ezren hagyhatják el az évek óta emberhiányos ágazatot.

Fontos

Jandó Zoltán
2021. június 22. 14:56 Adat

Az elmúlt 50 év leghalálosabb hetével tetőzött a harmadik hullám Magyarországon

Az elmúlt fél évszázadban népességarányosan egyetlen héten sem veszítették annyian életüket Magyarországon, mint az idén március 22 és 28. között.

Hajdu Miklós Jandó Zoltán
2021. június 21. 06:03 Adat, Vállalat

Sok helyen újra munkaerőhiány van, pedig külföldre még vissza sem indultak a magyarok

Bár az ország egészében még többen keresnek állást, mint a járvány előtt, egyes régiókban már nem ez a helyzet, néhány ágazat pedig már munkaerőhiánnyal küzd.

Stubnya Bence
2021. június 20. 07:01 Világ

A járvány sokkal láthatóbbá tette az ingatlanpiacon a társadalom szétszakadását

Egyre kevesebb embernek elérhető a saját tulajdonú ingatlan a fejlett világban, az alternatívák pedig csak az egyenlőtlenségeket növelik. Ideje újragondolni a pénzügyi rendszer és a lakáspiac kapcsolatát?