Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. április 23. 06:55 Közélet

Minden egy helyen arról, volt-e csalás a választáson, és miért nyert ennyire a Fidesz

Az elmúlt két hétben összesen 11 cikkben elemeztük statisztikai eszközökkel az országgyűlési választások eredményeit. Megnéztük, hogy történt-e átfogó, rendszerszintű választási csalás és utánajártunk annak is, hogy melyek azok az országrészek, ahol igazán sikeres tudott lenni a Fidesz, és mivel magyarázható ezeken a helyeken a kormánypártok jó eredménye.

Egyik legfontosabb következtetésünk az volt, hogy az ország összes szavazókörét vizsgálva a Fidesz listás szavazatainak aránya követi a várt eloszlást, tehát általános manipuláció nem mutatható ki.

 


Ugyanebből a szempontból elemeztük a parlamentbe jutás küszöbét megugró ellenzéki pártok eredményeit, a részvételi rátát és az érvényes szavazatok arányát is, és azt találtuk, hogy ezek sem adnak okot a csalás feltételezésére. Ráadásul azokat a szavazatszámláló bizottságokat vizsgálva sem látszott az eredmények egyértelmű és általános befolyásolására utaló jel, ahova csak a Fidesz küldött pártdelegáltat. Sőt, a választási részvétel napközbeni változása sem utal szervezett manipulációra.

Azzal kapcsolatban, hogy hol teljesített igazán jól a Fidesz, legelőször azt mutattuk be, hogy a legszegényebb településeken hatalmas fölénnyel nyert, ugyanakkor a legfejlettebb falvakban sokszor az országos átlagot sem érte el. Általánosabban megközelítve a kérdést arra jutottunk, hogy járási szinten negatív összefüggés van a Fidesz eredménye és a jövedelmek között, még annak ellenére is, hogy a gazdagabb nyugati megyékben és a fővárosi kerületekben viszonylag magas a kormánypártok támogatottsága. Magyarul azokon a területeken, ahol kevesebb pénzből élnek, ott jobban szerepeltek a kormánypártok.

 


Ezzel szemben, ha a jövedelmi helyzet változását vizsgáljuk 2010 és 2016 között, akkor azt láthatjuk, hogy a bérnövekedés üteme nem mozog együtt a kormánypártok teljesítményével. Azaz hiába nőtt valahol számottevően a lakosság jövedelme, ez nem hozott törvényszerűen többletszavazatokat. 

Az iskolázottság és a munkaerőpiaci helyzet viszont kifejezetten fontos tényező volt a Fidesz jó szereplésében. A legerősebb kapcsolatot előbbi esetében tudtuk kimutatni, és megállapítottuk, hogy  minél iskolázottabb egy járás lakossága, annál kisebb volt a Fidesz támogatottsága. Az is jól látható ugyanakkor, hogy azokban a járásokban teljesített felül a Fidesz, ahol a munkanélküliséget jelentősen sikerült visszaszorítani 2010 óta (akár a közmunkaprogrammal, akár piaci állásokkal)

 


Miután az egyes gazdasági és társadalmi tényezők (jövedelem, iskolázottság, munkanélküliség) hatásait külön-külön megvizsgáltuk, azt is felmértük, hogy ezek miként viszonyulnak egymáshoz. Többváltozós statisztikai eljárásokkal elemeztük az adatokat, és arra jutottunk, hogy igazából az iskolai végzettség a döntő, ennek hatása mutatkozik meg a jövedelmeken és a munkaerőpiaci mutatókon keresztül is. Magyarul a jövedelem és a szavazatok közötti összefüggést is elsősorban az magyarázza, hogy azokon a helyeken, ahol alacsonyabb a lakosság végzettsége, általában kevesebb pénzből is élnek az emberek.

 


Végül, de nem utolsó sorban elemeztük a Fidesz eredményét a külföldről szavazók és az országon belül átjelentkezettek körében is. Bár pontos adatok nincsenek, de joggal feltételezhetjük, hogy a nem a lakhelyükön szavazók között felülreprezentáltak a fiatalok és magasabb végzettségűek. Ha az országos listás szavazás eredménye csak ezeken a választókon múlt volna, a Fidesz nagyot bukott volna, hiszen 47 helyett csak 33 százalékot ért volna el listán.

 

Közélet csalás iskolázottság jövedelem munkanélküliség statisztika választás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Bucsky Péter
2020. szeptember 18. 07:08 Közélet

Százból hét forintot kap meg, de azért Budapest fizesse a válságkezelést

Nagyvonalú fővárosi segítséget javasol a Fidesz budapesti cégek számára, miközben az itteni vállalkozások adóinak döntő része a központi költségvetésbe kerül.

Jandó Zoltán
2020. szeptember 17. 06:49 Adat, Közélet

Hiába javasolták saját szakértői, az állam nem pörgette fel igazán a tesztelést

Jelentős részben a saját zsebből fizetett, nem pedig az állami tesztek dobták meg a mintavételek számát, és nem is érnek el annyi embert, mint amennyit az adatok sugallnak.

Stubnya Bence
2020. szeptember 16. 17:13 Közélet, Támogatói tartalom

A jövő év már elúszott, 2022-re érheti magát utol a magyar gazdaság

Szalma Csaba, az OTP Alapkezelő befektetési igazgatója szerint Nike-pipa alakú lesz a válság, a világban pedig nagyszabású gazdaságpolitikai kísérlet indult el.

Fontos

Kasnyik Márton
2020. szeptember 19. 07:41 Adat

Lehet, hogy a covid a történelem szemétdombjára küldi az influenzát

Híre-hamva sincs az influenzának azokban az országokban, ahol ilyenkor dúlni szokott. Átmeneti győzelem ez, vagy sikerül végleg megszabadulnunk tőle?

Avatar
2020. szeptember 18. 14:37 Élet

Miért változott meg ennyire az emberek hozzáállása a vírushoz?

A félelem után a többségnél idővel a megnyugvás érzése kerekedik felül, akkor is, ha ez nem indokolt.

Torontáli Zoltán
2020. szeptember 16. 15:02 Élet, Közélet

Nem érdekli az embereket az idegesítő magyar víruskövető mobilalkalmazás

Gyakorlatilag senki sem használja Magyarországon a VírusRadart, és ennek megvan az oka. A szoftver sokaknak idegesítően rossz, nincs mögötte erős kommunikáció, Apple-gépekre pedig elérhetetlen.