Hírlevél feliratkozás
Hajdu Miklós
2018. április 23. 06:55 Közélet

Minden egy helyen arról, volt-e csalás a választáson, és miért nyert ennyire a Fidesz

Az elmúlt két hétben összesen 11 cikkben elemeztük statisztikai eszközökkel az országgyűlési választások eredményeit. Megnéztük, hogy történt-e átfogó, rendszerszintű választási csalás és utánajártunk annak is, hogy melyek azok az országrészek, ahol igazán sikeres tudott lenni a Fidesz, és mivel magyarázható ezeken a helyeken a kormánypártok jó eredménye.

Egyik legfontosabb következtetésünk az volt, hogy az ország összes szavazókörét vizsgálva a Fidesz listás szavazatainak aránya követi a várt eloszlást, tehát általános manipuláció nem mutatható ki.

 


Ugyanebből a szempontból elemeztük a parlamentbe jutás küszöbét megugró ellenzéki pártok eredményeit, a részvételi rátát és az érvényes szavazatok arányát is, és azt találtuk, hogy ezek sem adnak okot a csalás feltételezésére. Ráadásul azokat a szavazatszámláló bizottságokat vizsgálva sem látszott az eredmények egyértelmű és általános befolyásolására utaló jel, ahova csak a Fidesz küldött pártdelegáltat. Sőt, a választási részvétel napközbeni változása sem utal szervezett manipulációra.

Azzal kapcsolatban, hogy hol teljesített igazán jól a Fidesz, legelőször azt mutattuk be, hogy a legszegényebb településeken hatalmas fölénnyel nyert, ugyanakkor a legfejlettebb falvakban sokszor az országos átlagot sem érte el. Általánosabban megközelítve a kérdést arra jutottunk, hogy járási szinten negatív összefüggés van a Fidesz eredménye és a jövedelmek között, még annak ellenére is, hogy a gazdagabb nyugati megyékben és a fővárosi kerületekben viszonylag magas a kormánypártok támogatottsága. Magyarul azokon a területeken, ahol kevesebb pénzből élnek, ott jobban szerepeltek a kormánypártok.

 


Ezzel szemben, ha a jövedelmi helyzet változását vizsgáljuk 2010 és 2016 között, akkor azt láthatjuk, hogy a bérnövekedés üteme nem mozog együtt a kormánypártok teljesítményével. Azaz hiába nőtt valahol számottevően a lakosság jövedelme, ez nem hozott törvényszerűen többletszavazatokat. 

Az iskolázottság és a munkaerőpiaci helyzet viszont kifejezetten fontos tényező volt a Fidesz jó szereplésében. A legerősebb kapcsolatot előbbi esetében tudtuk kimutatni, és megállapítottuk, hogy  minél iskolázottabb egy járás lakossága, annál kisebb volt a Fidesz támogatottsága. Az is jól látható ugyanakkor, hogy azokban a járásokban teljesített felül a Fidesz, ahol a munkanélküliséget jelentősen sikerült visszaszorítani 2010 óta (akár a közmunkaprogrammal, akár piaci állásokkal)

 


Miután az egyes gazdasági és társadalmi tényezők (jövedelem, iskolázottság, munkanélküliség) hatásait külön-külön megvizsgáltuk, azt is felmértük, hogy ezek miként viszonyulnak egymáshoz. Többváltozós statisztikai eljárásokkal elemeztük az adatokat, és arra jutottunk, hogy igazából az iskolai végzettség a döntő, ennek hatása mutatkozik meg a jövedelmeken és a munkaerőpiaci mutatókon keresztül is. Magyarul a jövedelem és a szavazatok közötti összefüggést is elsősorban az magyarázza, hogy azokon a helyeken, ahol alacsonyabb a lakosság végzettsége, általában kevesebb pénzből is élnek az emberek.

 


Végül, de nem utolsó sorban elemeztük a Fidesz eredményét a külföldről szavazók és az országon belül átjelentkezettek körében is. Bár pontos adatok nincsenek, de joggal feltételezhetjük, hogy a nem a lakhelyükön szavazók között felülreprezentáltak a fiatalok és magasabb végzettségűek. Ha az országos listás szavazás eredménye csak ezeken a választókon múlt volna, a Fidesz nagyot bukott volna, hiszen 47 helyett csak 33 százalékot ért volna el listán.

 

Közélet csalás iskolázottság jövedelem munkanélküliség statisztika választás Olvasson tovább a kategóriában

Közélet

Pálos Máté
2023. február 2. 04:34 Közélet

Nem szaladt volna bele az Erasmus-pofonba a kormány, ha van fék és ellensúly

Néha talán még a kormánynak sem jönne rosszul, ha lenne valamilyen fék a brüsszeli fal előtt, ennek hiányában marad az elhúzódó csata az Európai Bizottsággal.

Kolozsi Ádám
2023. február 1. 17:17 Élet, Közélet

Februári tavaszi szünettel és júliusi vizsgákkal spórol a rezsin több nagy egyetem

Rendkívüli intézkedésekkel próbálják elérni a kormány által elvárt 25 százalékos megtakarítást. Kérdés, hogy nem kell-e majd emiatt kötbért fizetniük a gázszolgáltatónak.

Szentkirályi Balázs
2023. január 31. 20:28 Élet, Közélet

„Nehéz lesz visszaülni a tárgyalóasztalhoz” a debreceni akkumulátorgyár ügyében

Debreceni nagyvállalkozó forrásunk szerint fontos lenne a párbeszéd, hogy kiderüljön, mi a valós, mérhető és bizonyítható kockázata a CATL gyárépítésének, és mik az esetleg indokolatlan félelmek.

Fontos

Jandó Zoltán
2023. február 3. 17:24 Adat

Egymilliárd köbméterrel kevesebb gázt fűtöttünk el, jórészt a rezsiemelés miatt

Januárban is hatalmasat esett a magyarországi földgázfelhasználás. A fogyasztás a 2022-es szinttől és a korábbi évek átlagától is jó 30 százalékkal maradt el.

Jandó Zoltán
2023. február 3. 04:34 Vállalat

Tavaly a gyár fejlesztéséről tárgyalt Szijjártó, idén bezárja az Electrolux

Összeomlott a kereslet, megugrottak a bérek, a termelést Nyíregyházáról részben Olaszországba viszik vissza.

Jandó Zoltán
2023. február 1. 04:35 Adat, Vállalat

Miért kapjuk négyszer drágábban az orosz gázt, mint a csehek?

Szijjártó Péter szerint az orosz gázszerződés árképlete sokkal kedvezőbb, mint a korábbi. Azzal az árképlettel azonban az elmúlt két évben több mint ezermilliárd forintot spóroltunk volna.