A hétvégén végre közzétették az előző vasárnapi választás végeredményét, miután sikerült összeszámolni a külföldről és az ország más részeiről érkező szavazatokat is. Az eredmény szempontjából ez nem volt igazán fontos (a Fidesz a választási matematika sajátosságai miatt vesztett egy mandátumot, de ez a kétharmadot nem veszélyezteti), de több érdekes dolog is kiderül az átjelentkezős szavazókörök adataiból.
Azt már eddig lehetett tudni, hogy 58 ezren szavaztak külföldről, 177 ezren pedig az országon belül jelentkeztek át, hogy egy másik magyar településről adhassák le szavazataikat. Most viszont már azt is tudjuk, hogy melyik választókörzetben hányan voltak a külföldről és az országban máshonnan szavazók, amiből arra is lehet következtetni: arányaiban honnan vándorolnak ki a magyarok külföldre, illetve honnan települtek át másik magyar városokba.*Minden választókörzetben kijelöltek egy szavazókört, ahol az átjelentkezettek és a külföldről szavazók más szavazókörökből, illetve a külképviseletekről levélben elküldött szavazatait összeöntik a helyben szavazókéval.
Ők azok, akik jellemzően nem a bejelentett lakcímükön élnek életvitelszerűen, hanem vagy egy külföldi, vagy egy másik magyarországi településen, és ez utóbbi helyen adták le szavazatukat. Köztük – többek között az egyetemisták miatt – szinte biztosan felülreprezentáltak például a fiatalok. (Ezt jól lehetett látni a választás napján például az Eötvös utcai és a Bocskai úti szavazkörök előtt álló tömött soroknál, ahol az országon belül átjelentkezők nem elhanyagolható része szavazott.) Fontos viszont, hogy a határon túli, kettős állampolgár magyarok szavazatait ettől a rendszertől teljesen külön számolják.
A térképen megyei szinten látható, hogy a névjegyzék arányában hányan adták le a listás szavazatukat külföldről, illetve az országban máshonnan.
Ez a térkép persze messze nem mutatja pontosan a kivándorlás vagy az országon belüli költözések számát, hiszen sok bürokratikus akadály és egyéb tényező torzíthatja a lakhelyváltó magyarok választási részvételét – de az arányokra is így lehet következtetni. Budapesti lakcímmel például 4,1-szer annyian szavaztak külföldről, mint Vas megyei, és 3,5-szer annyian, mint amennyien Jász-Nagykun-Szolnok megyei lakcímmel. Az országon belülről arányaiban Zala, Somogy és Békés megyéből költöztek el a legtöbben úgy, hogy még a korábbi lakcímükön szavaznak.
Az átjelentkezéses szavazókörök eredménye alapján megbecsültük, mi lett volna az országos listás szavazás eredménye, ha csak a külföldről vagy az országon belül máshonnan választók szavazatai számítanának.*Ez nem volt teljesen egyszerű feladat, mivel az átjelentkezős szavazókörökben is voltak helyben lakó szavazók (a leveles szavazatok 5-25 százaléka). Ezért feltételeztük, hogy a helyiek szavazatai úgy oszlanak el, mint az választókörzetük átlaga, és ebből becsültük meg, hogy a levélszavazatok hogyan oszlottak meg. Az eredmény elég érdekes:
Mint látható, az LMP és az MKKP arányaiban kétszer, a Momentum pedig közel háromszor annyi szavazatot kapna, mint az ország egészében. A Jobbik kis mértékben javítana, az MSZP és a DK viszont rontana: előbbi csak majdnem esne ki a parlamentből, utóbbinak viszont valószínűleg nem jönne össze az öt százalékos küszöb.
De a legnagyobb vesztese ennek a Fidesz lenne: ha csak a külföldön élők és a Magyarországon belül vándorlók szavaznának, a kormánypárt 47 százalék helyett 33 százalékot ért volna el listán. Még így is a legerősebb pártként végezne a Fidesz, de a többi párt a Jobbik nélkül 11, a Jobbikkal együtt pedig 33 százalékos vereséget mért volna rá. (Egy ilyen szavazatarány-különbséggel a Fidesz a mostani választási rendszerben is szinte biztosan kisebbségbe került volna a Parlamentben.)
Az egyes pártok listás eredményei így mutatnának megyénként:
A Fidesz több megyében nem érné el a 30 százalékot sem, de még a legerősebb fellegváraiban, Győr- és Vas megyében is 36 százalékra süllyedne, ha csak a lakhelyváltók szavaznának. Ez utóbbi alig több, mint amilyen szavazati aránnyal az LMP és a Momentum együttesen szerepelne ebben a két megyében.
Közélet
Nem látszik, hogy ellenzéki vezetés alatt dübörögne a budapesti kerékpáros fejlesztés
A biciklizés aránya már nem nő a fővárosban, és a budapesti infrastruktúra sok összehasonlításban le van maradva, még régiós szinten is.
Ezentúl csak akkor lesz napelem a magyar háztartásokban, ha a hozzá tartozó akkumulátorra nagy támogatás jár
A jelenleg zajló háztartási napelempályázat egy dolgot már a lezárása előtt bizonyított: akkumulátorok nélkül többé nem kerülnek napelemek a háztetőkre.
Zsákutcába fut az elektromos autózás, ha nem lesznek jóval hatékonyabbak az akkumulátorok
Olyan lett az akkumulátor, mint a napelem, a gyártás mennyiségének növelésével már nem lehet érdemi költségcsökkentést elérni, az alapanyagok ára pedig emelkedni fog.
Fontos
A kínai ingatlanpiaci válság Amerikával ellentétben nem fog rendszerszintű krízissé fajulni
Az ország új növekedési modellje már nem az ingatlanpiacra fog támaszkodni, így annak gazdasági súlya tovább csökken, és ez a részvénypiacra is hatással lesz.
Nincs sok oka bizakodásra a német autógyártóknak
A politika kevésbé tolja most az elektromos átállást, amire egyébként lenne Európa-szerte kereslet, csak kérdéses, hogy ezt a hagyományos német gyártók szolgálják majd ki.
Idén minden család megkapja a támogatott árú gáz teljes mennyiségét? – észrevételek az MVM tájékoztatásához
Az átalányt fizető gázfogyasztók számlái mostantól nem ugranak meg, de szakértő szerzőnk levezetése szerint ennek eddig sem lett volna szabad megtörténnie.
